MTI
A 3D-őrülettel a vesztébe rohan Hollywood
Vesztébe rohan Hollywood a 3D-s mozivilág eszeveszett erőltetésével, a harmadik dimenzió semmi lényeges pluszt nem ad a hagyományos kétdimenziós mozizás élményéhez.
Roger Ebert, a Chicago Sun-Times filmkritikusa sorra vette azokat a szempontokat, amelyek alapján szerinte gyűlöletes a 3D-őrület. James Cameron katartikus hatású filmjével, az Avatar című sci-fivel mintha új időszámítás kezdődött volna, amelyben a jövő a háromdimenziós filmvilágé, új 3D-s filmek sora készül, és sok régi film látványvilágát tervezik háromdimenziósra javítani. A kritikus szerint a bűvös harmadik dimenzió egyes nézők számára zavaró, figyelemelterelő hatású, mások émelyegnek tőle, fejfájást kapnak. Ráadásul az egész divatőrület mögött tulajdonképpen a profithajhászás húzódik: a drágább technikák és mozijegyek értékesítése.
"Ez nem megfelelő semmilyen komoly felnőtt filmhez, korlátozza a rendezők szabadságát, ráadásul sokkal sötétebb képet eredményez a hagyományos 2D-technikánál" - írta Ebert. Megjegyezte, tudatában van, hogy álláspontja eretnekség Hollywoodban, hiszen az Avatarral a 3D-technika eredményezte minden idők legnagyobb, eddig 2,7 milliárd dolláros mozibevételét. A 3D-hisztéria ráadásul további eszelős nagyságú bevételeket hozhat. Ennek ellenére nem rejtette véka alá a 3D-mozizás hiányosságait, rámutatva, hogy sok rendező, szerkesztő és moziszakértő egyetért vele. A közönség szerinte eleve perspektívikusan néz egy kétdimenziós filmet, térbe helyezi a látványt, ehhez az érzethez tehát nincs szükség 3D-s filmre. Sőt, egy mesterséges harmadik dimenzió még ronthat is az illúzión.
A 3D szerinte a moziélményen sem javít semmit. "Emlékezzenek vissza a legjobb filmekre, amelyeket életükben láttak, szükség lett volna harmadik dimenzióra?" Egy nagy film teljesen megmozgatja az ember fantáziáját, hogy nézne ki a Casablanca 3D-ben? - kérdezte a kritikus. A 3D-filmekben a látvány egész mélysége élesnek tűnik, a rendezők ezáltal viszont elvesztik azt az eszközt, hogy különböző mélységekre összpontosítva, valamerre irányítsák a nézők figyelmét.
Tudományos szakvélemény szerint a 3D-mozi émelygést okozhat azoknál az embereknél, akiknek valamilyen enyhe látászavaruk van. A Consumer Reports fogyasztói magazin friss felmérése szerint a 3D-s mozik közönségének 15 százaléka fejfájással és szemét megerőltetve jön ki a vetítőteremből.
A kritikus szerint a komoly drámai filmeket, mint például az Egek ura vagy a Bombák földjén című alkotásokat nem lehet elképzelni 3D-változatban. Ez a rendezők számára is sok. Alfred Hitchcock például annyira elégedetlen volt a Gyilkosság telefonhívásra című filmjének 3D-ben forgatott változatával, hogy a New York-i bemutatón már a 2D-s változat szerepelt. A 3D-technika leginkább gyerek- és animációs filmek esetében megfelelő. Ebert elismeri, hogy Cameron technikai zseni és az Avatar nagyszerű film, de túlzásnak tartja például a Titanic háromdimenziósítását. Szerinte ez a - minden idők második legnagyobb bevételét hozó - film 2D-ben tökéletes, a 3D-s változat nyilvánvalóan a jegybevétel fokozását célozza.
A Newsweek rámutatott: Hollywood mindig technikai újításokat vezetett be, amikor fenyegetve érezte magát, ilyen válaszként jelent meg a hang, a szín, a széles vászon, majd a 3D, a sztereó hang és most újra a 3D. Marketinges szempontból ez mindig olyan élmények hozzáadását jelentette, amelyek otthon nem elérhetők. A Blue-ray lemezekkel, a HD-kábellel, a házi digitális vetítőkkel a filmszínházak és az otthoni mozizás közötti távolság vészesen lecsökkent, amelyet a 3D most újra megnövelt. A következő lépésben a 3D-televíziók elterjedése ismét szűkíthet a résen. A hollywoodi filmipar egyetlen dologra törekszik, hogy bizonyítsa a közönségnek: a filmszínház olyan különleges élményt nyújt, amilyenhez fogható nincs otthon, ezért megéri a pluszkiadás.
Rogert Ebert nem a 3D-mozizást mint alternatívát ellenzi, hanem azt, hogy egy olyan világ nyelje el Hollywoodot, ahol a 3D látvány lesz a legfőbb filmkészítési szempont. Hollywood gőzerővel tör előre a gyerekpiac felé, a Disney például bejelentette, hogy nem készít több hagyományos filmet, szinte kizárólag animációkkal és szuperhősökkel akar foglalkozni. Mintha Hollywood elvesztené ösztönös érzékét a sztori és a minőség iránt, amellyel filmesek korábbi nemzedékei rendelkeztek - írta a filmkritikus.
Roger Ebert, a Chicago Sun-Times filmkritikusa sorra vette azokat a szempontokat, amelyek alapján szerinte gyűlöletes a 3D-őrület. James Cameron katartikus hatású filmjével, az Avatar című sci-fivel mintha új időszámítás kezdődött volna, amelyben a jövő a háromdimenziós filmvilágé, új 3D-s filmek sora készül, és sok régi film látványvilágát tervezik háromdimenziósra javítani. A kritikus szerint a bűvös harmadik dimenzió egyes nézők számára zavaró, figyelemelterelő hatású, mások émelyegnek tőle, fejfájást kapnak. Ráadásul az egész divatőrület mögött tulajdonképpen a profithajhászás húzódik: a drágább technikák és mozijegyek értékesítése.
"Ez nem megfelelő semmilyen komoly felnőtt filmhez, korlátozza a rendezők szabadságát, ráadásul sokkal sötétebb képet eredményez a hagyományos 2D-technikánál" - írta Ebert. Megjegyezte, tudatában van, hogy álláspontja eretnekség Hollywoodban, hiszen az Avatarral a 3D-technika eredményezte minden idők legnagyobb, eddig 2,7 milliárd dolláros mozibevételét. A 3D-hisztéria ráadásul további eszelős nagyságú bevételeket hozhat. Ennek ellenére nem rejtette véka alá a 3D-mozizás hiányosságait, rámutatva, hogy sok rendező, szerkesztő és moziszakértő egyetért vele. A közönség szerinte eleve perspektívikusan néz egy kétdimenziós filmet, térbe helyezi a látványt, ehhez az érzethez tehát nincs szükség 3D-s filmre. Sőt, egy mesterséges harmadik dimenzió még ronthat is az illúzión.
A 3D szerinte a moziélményen sem javít semmit. "Emlékezzenek vissza a legjobb filmekre, amelyeket életükben láttak, szükség lett volna harmadik dimenzióra?" Egy nagy film teljesen megmozgatja az ember fantáziáját, hogy nézne ki a Casablanca 3D-ben? - kérdezte a kritikus. A 3D-filmekben a látvány egész mélysége élesnek tűnik, a rendezők ezáltal viszont elvesztik azt az eszközt, hogy különböző mélységekre összpontosítva, valamerre irányítsák a nézők figyelmét.
Tudományos szakvélemény szerint a 3D-mozi émelygést okozhat azoknál az embereknél, akiknek valamilyen enyhe látászavaruk van. A Consumer Reports fogyasztói magazin friss felmérése szerint a 3D-s mozik közönségének 15 százaléka fejfájással és szemét megerőltetve jön ki a vetítőteremből.
A kritikus szerint a komoly drámai filmeket, mint például az Egek ura vagy a Bombák földjén című alkotásokat nem lehet elképzelni 3D-változatban. Ez a rendezők számára is sok. Alfred Hitchcock például annyira elégedetlen volt a Gyilkosság telefonhívásra című filmjének 3D-ben forgatott változatával, hogy a New York-i bemutatón már a 2D-s változat szerepelt. A 3D-technika leginkább gyerek- és animációs filmek esetében megfelelő. Ebert elismeri, hogy Cameron technikai zseni és az Avatar nagyszerű film, de túlzásnak tartja például a Titanic háromdimenziósítását. Szerinte ez a - minden idők második legnagyobb bevételét hozó - film 2D-ben tökéletes, a 3D-s változat nyilvánvalóan a jegybevétel fokozását célozza.
A Newsweek rámutatott: Hollywood mindig technikai újításokat vezetett be, amikor fenyegetve érezte magát, ilyen válaszként jelent meg a hang, a szín, a széles vászon, majd a 3D, a sztereó hang és most újra a 3D. Marketinges szempontból ez mindig olyan élmények hozzáadását jelentette, amelyek otthon nem elérhetők. A Blue-ray lemezekkel, a HD-kábellel, a házi digitális vetítőkkel a filmszínházak és az otthoni mozizás közötti távolság vészesen lecsökkent, amelyet a 3D most újra megnövelt. A következő lépésben a 3D-televíziók elterjedése ismét szűkíthet a résen. A hollywoodi filmipar egyetlen dologra törekszik, hogy bizonyítsa a közönségnek: a filmszínház olyan különleges élményt nyújt, amilyenhez fogható nincs otthon, ezért megéri a pluszkiadás.
Rogert Ebert nem a 3D-mozizást mint alternatívát ellenzi, hanem azt, hogy egy olyan világ nyelje el Hollywoodot, ahol a 3D látvány lesz a legfőbb filmkészítési szempont. Hollywood gőzerővel tör előre a gyerekpiac felé, a Disney például bejelentette, hogy nem készít több hagyományos filmet, szinte kizárólag animációkkal és szuperhősökkel akar foglalkozni. Mintha Hollywood elvesztené ösztönös érzékét a sztori és a minőség iránt, amellyel filmesek korábbi nemzedékei rendelkeztek - írta a filmkritikus.