Berta Sándor
Megbukott a Második Schengeni Információs Rendszer?
A SIS II legújabb tesztje a közelmúltban fejeződött be és Ausztria, Németország, valamint Franciaország azonnal jelezte, hogy az eredmény számukra egyértelműen csalódást jelent.
Az európai uniós tagországok belügyminisztereinek megoszlik a véleményük az évek óta húzódó Második Schengeni Információs Rendszerről (SIS II). Ernst Strasser, az Osztrák Néppárt (ÖVP) delegációjának vezetője ennél is tovább ment és szorgalmazta, hogy az Európai Unió Számvevőszéke azonnal vizsgálja meg a teljes programot. A SIS II első idei tesztelésére elvileg januárban került volna sor, ám azt márciusra halasztották. A rendszer nem tudta meggyőzni az európai uniós tagállamok képviselőit a használhatóságáról. Bár több tagország szerint a teszt pozitív eredménnyel zárult, akadtak, akik nem osztották ezt a véleményt.
A Második Schengeni Információs Rendszert azért hozták létre, hogy egy helyen lehessen tárolni a különböző biometrikus adatokat, köztük az ujjlenyomat-mintákat és a digitális fotókat. "Jobb, ha valami rosszul végződik, mintha a rossz dolgok soha sem érnek véget. A legújabb teszt nem sikerült jól. Az egész vállalkozás eddig 90 millió euróba került. Ideje, hogy az Európai Unió Számvevőszéke vizsgálja ki a hibákat" - jelentette ki Ernst Strasser.
Az üggyel kénytelen következő, csütörtöki ülésén fog foglalkozni az Európai Unió Minisztertanácsa is. A SIS II-ről alkotott brüsszeli vélemények azonban jelenleg nem igazán pozitívak. Nevük elhallgatását kérő diplomaták úgy vélték, hogy a teszteken az adatbázis megbukott és komoly hibák léptek fel, többek között túl sok idő telt el az egyes információk lekérdezése és az azokra adott válaszok között. Ráadásul a válaszadás sem történt zökkenőmentesen. Emellett vannak más komoly problémák is, az egyik, hogy a SIS II jelenleg nem tudja kezelni a PDF-fájlokat. Ez pedig mindenképpen komoly hiányosságnak nevezhető.
Tavaly október végén Marie Fekter osztrák belügyminiszter egyenesen pénznyelőnek nevezte a SIS II-t, amely az európai uniós tagállamoknak eddig összesen több mint 300 millió eurójukba, míg az Európai Bizottságnak 90 millió eurójába került és még csak a félkésznek mondható.
Az európai uniós tagországok belügyminisztereinek megoszlik a véleményük az évek óta húzódó Második Schengeni Információs Rendszerről (SIS II). Ernst Strasser, az Osztrák Néppárt (ÖVP) delegációjának vezetője ennél is tovább ment és szorgalmazta, hogy az Európai Unió Számvevőszéke azonnal vizsgálja meg a teljes programot. A SIS II első idei tesztelésére elvileg januárban került volna sor, ám azt márciusra halasztották. A rendszer nem tudta meggyőzni az európai uniós tagállamok képviselőit a használhatóságáról. Bár több tagország szerint a teszt pozitív eredménnyel zárult, akadtak, akik nem osztották ezt a véleményt.
A Második Schengeni Információs Rendszert azért hozták létre, hogy egy helyen lehessen tárolni a különböző biometrikus adatokat, köztük az ujjlenyomat-mintákat és a digitális fotókat. "Jobb, ha valami rosszul végződik, mintha a rossz dolgok soha sem érnek véget. A legújabb teszt nem sikerült jól. Az egész vállalkozás eddig 90 millió euróba került. Ideje, hogy az Európai Unió Számvevőszéke vizsgálja ki a hibákat" - jelentette ki Ernst Strasser.
Az üggyel kénytelen következő, csütörtöki ülésén fog foglalkozni az Európai Unió Minisztertanácsa is. A SIS II-ről alkotott brüsszeli vélemények azonban jelenleg nem igazán pozitívak. Nevük elhallgatását kérő diplomaták úgy vélték, hogy a teszteken az adatbázis megbukott és komoly hibák léptek fel, többek között túl sok idő telt el az egyes információk lekérdezése és az azokra adott válaszok között. Ráadásul a válaszadás sem történt zökkenőmentesen. Emellett vannak más komoly problémák is, az egyik, hogy a SIS II jelenleg nem tudja kezelni a PDF-fájlokat. Ez pedig mindenképpen komoly hiányosságnak nevezhető.
Tavaly október végén Marie Fekter osztrák belügyminiszter egyenesen pénznyelőnek nevezte a SIS II-t, amely az európai uniós tagállamoknak eddig összesen több mint 300 millió eurójukba, míg az Európai Bizottságnak 90 millió eurójába került és még csak a félkésznek mondható.
