Egy informátor 2,5 millió euróért ajánlott fel a német államnak egy DVD-lemezt, amely állítása szerint 1500, svájci bankszámlákkal rendelkező német adócsaló adatait tartalmazza. Angela Merkel szerint a cél szentesíti az eszközt, az adatvédelmi biztos szerint ezzel az állam az orgazda szerepét vállalná át.

Angela Merkel rendkívüli nyilatkozatában annak a nézetnek adott hangot, hogy mindent meg kell tenni a feltételezett adócsalók adatainak megszerzéséért. "Minden józan ember tudatában van annak, hogy az adócsalókat felelősségre kell vonni" - fogalmazott a kancellár, hozzátéve: ha valóban hiteles adatokról van szó, azokat mindenképp meg kell szerezni. Az 1500 személyre vonatkozó, lopott adatokat a hét végén egy informátor 2,5 millió euróért ajánlotta fel a német államnak. Egyidejűleg öt személy adatait rendelkezésre bocsátotta, és azokból kiderült, hogy az érintettek külön-külön mintegy 1 millió eurós adócsalást követtek el. Az informátor személyazonosságát nem közölték, de az egyértelmű, hogy lopott adatokról van szó.

Az ügy rendkívüli módon megosztotta a német politikát és a szakértőket is. A lakosság túlnyomó többsége az adócsalók leleplezése és ezzel összefüggésben a szóban forgó banki adatokat tartalmazó DVD megvásárlása mellett tette le a garast. Egy felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 80 százaléka úgy vélte, hogy az adócsalók ellen lopott adatok megvásárlásával is fel kell venni a harcot. Emellett állt ki a kancellár is, egyértelműen elutasítva az informátorral való megegyezést ellenző, saját pártjában is hallható megfontolásokat. Leszögezte, hogy az adócsalók elleni harcot elsődlegesnek tekinti. A kancellár nem utalt arra, hogy a végleges döntés mikor születhet meg. Kijelentette ugyanakkor, hogy minderről egyeztetni kell az adóügyekben elsősorban illetékes tartományokkal.

Hasonlóan foglalt állást a külügyminiszter is. Guido Westerwelle szerint az adózással kapcsolatos bűnözés támadást jelent azon szorgalmas emberek ellen, akik becsületesen fizetik az adót, és nincs lehetőségük arra, hogy külföldön betéteket helyezzenek el. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az állam nem lehet cinkosa a tolvajoknak, illetve más bűnözőknek sem, ezért - mint fogalmazott - a szóban forgó adatokat jogállami kritériumok alapján szigorúan meg kell vizsgálni. A külügyminiszter jelezte ugyan a Svájccal való együttműködés fontosságát, a berni hatóságok azonban figyelmeztettek: az ország nem tesz eleget lopott adatokon alapuló kéréseknek, és elutasítja az együttműködést.

Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter erről svájci kollégájával folytatott tárgyalásokat, és megállapították, hogy eltérően közelítik meg a jogi helyzetet. Hans-Rudolf Merz svájci pénzügyminiszter elmondta, hogy lopott adatok vásárlása tilos az alpesi országban, mert sérti a jóhiszeműség elvét, azok felhasználása pedig az érintettek magánszféráját. A berlini pénzügyminisztérium ugyancsak közölte, hogy a "liechtensteini megoldás" mellett van. Két évvel ezelőtt a német kormány a hírszerzéssel együttműködve csaknem 5 millió eurót fizetett egy hasonló informátornak, aki német adócsalók lopott liechtensteini banki adatait tartalmazó CD-ket kínált. Az ügyben több leleplezés történt, és annak fő áldozata a német posta akkori elnöke, Klaus Zumwinkel volt. Több mint 400 esetben még ma is folyik a nyomozás, a gyanúsítottak utólag több mint 100 millió eurót fizettek be az államkasszába.

A konzervatív CDU/CSU az ajánlat elutasítása mellett foglal állást, azt hangoztatva, hogy egy jogállamnak nem szabad egy közönséges bűnözővel lepaktálnia. Ráadásul - mint a keresztény politikusok vélekedtek - az adattolvajjal való egyezkedés az ilyen jellegű bűncselekmények újabb hullámát indíthatná el. A koalíciós partner liberálisok az alapos mérlegelés mellett vannak, szerintük gondosan meg kell vizsgálni az egész ügy jogi vonatkozásait, és csak azután szabad döntést hozni. Az ellenzéki pártok - élükön a szociáldemokratákkal - viszont az adatokat tartalmazó DVD azonnali megvásárlását sürgetik, a többi között úgy vélekedve: bűnözőkkel szemben akkor is fel kell venni a harcot, ha bűnözők leplezik le őket.

Az adatvédelmi biztos szerint a hatóságok a DVD megvásárlásával a cinkos, illetve az orgazda szerepét vállalnák. A kormány egyik legtekintélyesebb gazdasági tanácsadója viszont az adatok megvásárlására szólította fel a pénzügyminisztert, úgy vélekedve, hogy az komoly elrettentő hatással járna. A politikusokéhoz hasonlóan megosztott a különböző szakmai szervezetek, illetve a sajtó véleménye is. Nevesebb jogászok azt hangsúlyozták, hogy egy jogállam nem élhet ilyen eszközökkel.

A német pénzügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, "a döntés a liechtensteini ügyben vitt jogi irányvonalat fogja követni". A német titkosszolgálat 2008 februárjában több mint négymillió eurót fizetett egy informátornak, az LGT liechtensteini bank volt munkatársának lopott banki adatokért. Az adatok alapján Németországban eljárás indult csaknem ezer adóalany ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy liechtensteini bankbetéteik révén kibújtak bizonyos németországi adókötelezettségeik alól. Rajtuk kívül további 500 liechtensteini német bankszámla-tulajdonos jelentkezett önként, attól tartva, hogy az ő neve is szerepel az informátor által Berlinnek átadott CD-n.

A keddi Financial Times szerint megrémültek a németországi adócsalók, és tömegesen telefonálnak, hogy miként törleszthetik hátralékaikat. Egy a német lapnak nyilatkozó svájci ügyvéd elmondta, hogy a múlt hét végén kirobbant adócsalási botrány nyomán sorra telefonálnak olyan német állampolgárok, akik svájci bankszámlákon tartják pénzüket. A botrány hatására minden bizonnyal óriási lesz az utólagosan ugyan, de önkéntesen adózók száma, és köztük feltehetően olyanok is lesznek, akiknek a neve nem szerepel a DVD-n rögzített listán - vélekedett az ügyvéd, aki szerint svájci számlákkal rendelkező ügyfeleik egyre idegesebbek.

A kormány és a tartományok egyeztetést kezdtek arról, hogy ki fizesse ki az informátor által kért 2,5 millió eurót.