Berta Sándor
Elfogadták az új SWIFT-egyezményt - Magyarország tartózkodott
A kiszivárgott információk alapján az európai uniós tagállamok belügyminiszterei megszavazták az új SWIFT-adatátadási megállapodás elfogadását.
Mivel hivatalos hírek még nincsenek, ezért a média kizárólag az EP-képviselőktől és azok környezetéből származó értesülésekre támaszkodhat. A legfontosabb tény, hogy egyetlen tagország sem vétózta meg az új egyezmény megkötését. A korábban harcias Németország, Ausztria, Görögország és Magyarország egyaránt tartózkodott a végső szavazásnál. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi híreknek megfelelően az Egyesült Államok gyakorlatilag a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) rendszerében tárolt valamennyi európai uniós állampolgár, cég, intézmény és szervezet pénzügyi tranzakcióval kapcsolatos információkhoz hozzáférhet.
A SWIFT több mint 200 ország 8300 pénzintézetének forgalmát bonyolítja, így érthető, hogy a hírnek a felhasználókon és a cégeken kívül a bankszektorban sem örültek. Ugyan a SWIFT megkapta az amerikai hatóságoktól az úgynevezett Safe Harbor besorolást, ami azt jelenti, hogy a vállalatra az USA-ban is az európai adatvédelmi jog vonatkozik, ez önmagában mégsem nyújthat elegendő védelmet. Az amerikai hatóságok képviselőinek lehetőségük lesz a jövőben bármely pénzügyi tranzakció kezdeményezőjének vagy címzettjének személyes adatait lekérni, ide értve a banki folyószámlaszámát, a címét és az igazolványszámát. Az adatokat ráadásul bármikor átadhatják harmadik félnek is.
Változás a korábbi egyezményhez képest, hogy az amerikai pénzügyminisztérium nem kérheti le csak úgy az őt érdeklő információkat, hanem minden esetben egy beadványt kell benyújtania. Amennyiben a SWIFT nem képes a kérés alapján beazonosítani a kért információkat, kénytelen az egész adatcsomagot átadni a tengerentúli hatóságoknak. Az adatok kizárólag a terrorizmus elleni harcra való hivatkozással kérhetők ki. Amennyiben kiderül, hogy az átadott információk használhatatlanok vagy érdektelenek, azokat az amerikai fél köteles az értékeléstől számított 8 hónapon belül törölni. A 2007. július 20.-a előtt átadott adatokat szintén legkésőbb 2012-ig törölniük kell az amerikai intézményeknek.
Minden európai uniós állampolgárnak joga van felvilágosítást kérni, hogy az ő tranzakciós adatait lekérte-e valamely amerikai hivatal és ha igen mikor és milyen indokkal. Ha kiderül, hogy valakinek a pénzügyi adatait jogellenesen kérték le, az mind az EU-ban, mind pedig az USA-ban bírósághoz fordulhat. Az új SWIFT-egyezmény 2010. február elsején lép hatályba és 2010. október 31-ig érvényes. A tervek között szerepel, hogy a két fél a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után egy hosszabb időtartamra szóló hasonló megállapodást köt.
Az ellentábor tagjainak ugyanakkor sikerült annyit elérniük, hogy a megállapodás a korábban tervezett 12 hónap helyett csak 9 hónapig hatályos. Ausztria máris jelezte, hogy módosítócsomagot nyújt be az elfogadott dokumentumhoz. Ernst Strasser, az Osztrák Néppárt (ÖVP) EP-frakcióvezetője azt szeretné, hogy az Európai Parlament minél előbb tűzze napirendjére a kérdést és tüzetesen vizsgálja meg az elfogadott dokumentumot. "Minél előbb látni akarom az egyezmény szövegét és azt akarom, hogy azt vizsgálja meg az EP jogi szolgálata" - szögezte le a politikus.
A Tanács magyar nyelvű határozata
Mivel hivatalos hírek még nincsenek, ezért a média kizárólag az EP-képviselőktől és azok környezetéből származó értesülésekre támaszkodhat. A legfontosabb tény, hogy egyetlen tagország sem vétózta meg az új egyezmény megkötését. A korábban harcias Németország, Ausztria, Görögország és Magyarország egyaránt tartózkodott a végső szavazásnál. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi híreknek megfelelően az Egyesült Államok gyakorlatilag a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) rendszerében tárolt valamennyi európai uniós állampolgár, cég, intézmény és szervezet pénzügyi tranzakcióval kapcsolatos információkhoz hozzáférhet.
A SWIFT több mint 200 ország 8300 pénzintézetének forgalmát bonyolítja, így érthető, hogy a hírnek a felhasználókon és a cégeken kívül a bankszektorban sem örültek. Ugyan a SWIFT megkapta az amerikai hatóságoktól az úgynevezett Safe Harbor besorolást, ami azt jelenti, hogy a vállalatra az USA-ban is az európai adatvédelmi jog vonatkozik, ez önmagában mégsem nyújthat elegendő védelmet. Az amerikai hatóságok képviselőinek lehetőségük lesz a jövőben bármely pénzügyi tranzakció kezdeményezőjének vagy címzettjének személyes adatait lekérni, ide értve a banki folyószámlaszámát, a címét és az igazolványszámát. Az adatokat ráadásul bármikor átadhatják harmadik félnek is.
Változás a korábbi egyezményhez képest, hogy az amerikai pénzügyminisztérium nem kérheti le csak úgy az őt érdeklő információkat, hanem minden esetben egy beadványt kell benyújtania. Amennyiben a SWIFT nem képes a kérés alapján beazonosítani a kért információkat, kénytelen az egész adatcsomagot átadni a tengerentúli hatóságoknak. Az adatok kizárólag a terrorizmus elleni harcra való hivatkozással kérhetők ki. Amennyiben kiderül, hogy az átadott információk használhatatlanok vagy érdektelenek, azokat az amerikai fél köteles az értékeléstől számított 8 hónapon belül törölni. A 2007. július 20.-a előtt átadott adatokat szintén legkésőbb 2012-ig törölniük kell az amerikai intézményeknek.
Minden európai uniós állampolgárnak joga van felvilágosítást kérni, hogy az ő tranzakciós adatait lekérte-e valamely amerikai hivatal és ha igen mikor és milyen indokkal. Ha kiderül, hogy valakinek a pénzügyi adatait jogellenesen kérték le, az mind az EU-ban, mind pedig az USA-ban bírósághoz fordulhat. Az új SWIFT-egyezmény 2010. február elsején lép hatályba és 2010. október 31-ig érvényes. A tervek között szerepel, hogy a két fél a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után egy hosszabb időtartamra szóló hasonló megállapodást köt.
Az ellentábor tagjainak ugyanakkor sikerült annyit elérniük, hogy a megállapodás a korábban tervezett 12 hónap helyett csak 9 hónapig hatályos. Ausztria máris jelezte, hogy módosítócsomagot nyújt be az elfogadott dokumentumhoz. Ernst Strasser, az Osztrák Néppárt (ÖVP) EP-frakcióvezetője azt szeretné, hogy az Európai Parlament minél előbb tűzze napirendjére a kérdést és tüzetesen vizsgálja meg az elfogadott dokumentumot. "Minél előbb látni akarom az egyezmény szövegét és azt akarom, hogy azt vizsgálja meg az EP jogi szolgálata" - szögezte le a politikus.
A Tanács magyar nyelvű határozata
