SG.hu·
Bármely európai banki tranzakciót megismerhet majd az USA
A több milliónyi európai, afrikai és közel-keleti pénzügyi tranzakcióba is szeretne betekintést nyerni az Egyesült Államok és úgy tűnik, hogy ebben készségesen együttműködik vele az EU.
A SPIEGEL ONLINE birtokába került a legújabb amerikai-európai SWIFT-adatátadási megállapodás előzetes változata. Csak idén szeptemberben világszerte 14,7 millió pénzügyi tranzakciót bonyolított le a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT). A forgalom 91 százalékát az európai, az afrikai és a közel-keleti megbízások tették ki. Ezekbe az adatokba is szeretne betekintést nyerni az Egyesült Államok és úgy tűnik, hogy ebben készségesen együttműködik vele az EU. A kiszivárgott hírek szerint az európai uniós belügy- és igazságügyi miniszterek megállapodtak a részletekben, így szinte minden akadály elhárult a pénzforgalmi adatok kiadása elől.
A SPIEGEL ONLINE birtokába került dokumentumban 24 (!) oldalon keresztül taglalják csak azt, hogy milyen információkat mely amerikai hatóságnak adjanak majd tovább. A legfontosabb, hogy tranzakciós adatnak minősül minden információ egy pénzátutalás kezdeményezőjéről és címzettjéről, vagyis az illető személy, szervezet vagy cég neve, címe, bankfolyószámlája, a Nemzeti Azonosítószámai (ide tartozik az útlevél- és személyi igazolvány száma stb.), valamint a további személyes adatok.
Az anyagban szerepel többek között, hogy: "Amennyiben a pénzügyi szolgáltató (SWIFT) technikai okokból nem tudja a megkeresésnek megfelelő adatokat felkutatni, akkor minden potenciálisan fontos adatot továbbítania kell." Az egyezménytervezet kitér arra is, hogy az információkat a biztonsági mentések készítésén kívül tilos lemásolni, a feleslegessé váló adatokat törölni kell. Az adatvédelemmel összesen öt pont foglalkozik, de ezek is nagy általánosságban "szabályozzák" a kérdést. A készítők megemlítik továbbá, hogy az Egyesült Államokban hatályos személyes adatokkal való visszaélések elleni törvény vonatkozik majd az új megállapodás megkötése utáni SWIFT-adatátadásokra is.
Az európai uniós pénzügyi tranzakciók adataihoz hozzáférhetne például az amerikai pénzügyminisztérium. Az indok: a terroristaszervezetek és azok finanszírozása elleni eredményes harc. Minden kikért adatcsomagot automatikusan továbbítani fog a SWIFT az Europolnak, az Eurojustnak és az európai uniós tagállamok biztonsági és terrorellenes hivatalainak. A tervezetről az európai uniós tagországok belügy- és igazságügyi miniszterei várhatóan a november 30-i találkozójukon szavaznak. Az időpont egyébként nem véletlen, ugyanis egy nappal később lép hatályba a Lisszaboni Szerződés, amely a jelenleginél jóval nagyobb beleszólási lehetőséget biztosítana ilyen kérdésekben az Európai Parlamentnek.
Az EP-képviselők és az adatvédelmi biztosok azonnal bírálták a dokumentumot. "Ezzel a lépéssel az európai kormányok azt mutatják meg, hogy mennyire teljesen mindegy nekik a hónapokkal ezelőtt megfogalmazott kritika és a vita a külföldre kerülő európai polgárok alapvető jogairól " - szögezte le Jan Philipp Albrecht, a Zöldek EP-képviselője. Peter Schaar német adatvédelmi biztos pedig kijelentette, hogy ez egy példátlan akció, ami ráadásul kényes és alkotmányjogilag rendkívül aggályos is. A szakember attól tart, hogy amennyiben az egyezmény hatályba lép az amerikai hivatalok munkatársai gyakorlatilag korlátlan hozzáférést kapnak bármely európai uniós állampolgár banki adataihoz.
A német adatvédelmi biztos az egész eljárással kapcsolatban megjegyezte, hogy az rendkívül rossz jegyet állít ki az európai uniós adatvédelemről és bírálta a döntéshozókat, amiért megkerülik az Európai Parlamentet. "Az egész dolog érthetetlen, hiszen az információk többsége nem az Egyesült Államokkal kapcsolatos, nem is amerikai állampolgárok külföldi banki adatai és nem köthető az USA-ba irányuló vagy onnan kiinduló tranzakciókhoz. Nem tudjuk, hogy mely amerikai hivatal vagy hivatalok kapják majd meg az információkat. Az európai uniós állampolgároknak nem lesz tájékozódási lehetőségük a tengerentúli intézményekkel szemben és amerikai bíróságokhoz sem fordulhatnak majd ezekben az ügyekben. Ráadásul az Egyesült Államokban nincs független adatvédelmi hatóság, amely megvizsgálhatná az átadott adatok tárolását, kiértékelését és továbbadását" - hangsúlyozta végül Peter Schaar.
A SPIEGEL ONLINE birtokába került a legújabb amerikai-európai SWIFT-adatátadási megállapodás előzetes változata. Csak idén szeptemberben világszerte 14,7 millió pénzügyi tranzakciót bonyolított le a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT). A forgalom 91 százalékát az európai, az afrikai és a közel-keleti megbízások tették ki. Ezekbe az adatokba is szeretne betekintést nyerni az Egyesült Államok és úgy tűnik, hogy ebben készségesen együttműködik vele az EU. A kiszivárgott hírek szerint az európai uniós belügy- és igazságügyi miniszterek megállapodtak a részletekben, így szinte minden akadály elhárult a pénzforgalmi adatok kiadása elől.
A SPIEGEL ONLINE birtokába került dokumentumban 24 (!) oldalon keresztül taglalják csak azt, hogy milyen információkat mely amerikai hatóságnak adjanak majd tovább. A legfontosabb, hogy tranzakciós adatnak minősül minden információ egy pénzátutalás kezdeményezőjéről és címzettjéről, vagyis az illető személy, szervezet vagy cég neve, címe, bankfolyószámlája, a Nemzeti Azonosítószámai (ide tartozik az útlevél- és személyi igazolvány száma stb.), valamint a további személyes adatok.
Az anyagban szerepel többek között, hogy: "Amennyiben a pénzügyi szolgáltató (SWIFT) technikai okokból nem tudja a megkeresésnek megfelelő adatokat felkutatni, akkor minden potenciálisan fontos adatot továbbítania kell." Az egyezménytervezet kitér arra is, hogy az információkat a biztonsági mentések készítésén kívül tilos lemásolni, a feleslegessé váló adatokat törölni kell. Az adatvédelemmel összesen öt pont foglalkozik, de ezek is nagy általánosságban "szabályozzák" a kérdést. A készítők megemlítik továbbá, hogy az Egyesült Államokban hatályos személyes adatokkal való visszaélések elleni törvény vonatkozik majd az új megállapodás megkötése utáni SWIFT-adatátadásokra is.
Az európai uniós pénzügyi tranzakciók adataihoz hozzáférhetne például az amerikai pénzügyminisztérium. Az indok: a terroristaszervezetek és azok finanszírozása elleni eredményes harc. Minden kikért adatcsomagot automatikusan továbbítani fog a SWIFT az Europolnak, az Eurojustnak és az európai uniós tagállamok biztonsági és terrorellenes hivatalainak. A tervezetről az európai uniós tagországok belügy- és igazságügyi miniszterei várhatóan a november 30-i találkozójukon szavaznak. Az időpont egyébként nem véletlen, ugyanis egy nappal később lép hatályba a Lisszaboni Szerződés, amely a jelenleginél jóval nagyobb beleszólási lehetőséget biztosítana ilyen kérdésekben az Európai Parlamentnek.
Az EP-képviselők és az adatvédelmi biztosok azonnal bírálták a dokumentumot. "Ezzel a lépéssel az európai kormányok azt mutatják meg, hogy mennyire teljesen mindegy nekik a hónapokkal ezelőtt megfogalmazott kritika és a vita a külföldre kerülő európai polgárok alapvető jogairól " - szögezte le Jan Philipp Albrecht, a Zöldek EP-képviselője. Peter Schaar német adatvédelmi biztos pedig kijelentette, hogy ez egy példátlan akció, ami ráadásul kényes és alkotmányjogilag rendkívül aggályos is. A szakember attól tart, hogy amennyiben az egyezmény hatályba lép az amerikai hivatalok munkatársai gyakorlatilag korlátlan hozzáférést kapnak bármely európai uniós állampolgár banki adataihoz.
A német adatvédelmi biztos az egész eljárással kapcsolatban megjegyezte, hogy az rendkívül rossz jegyet állít ki az európai uniós adatvédelemről és bírálta a döntéshozókat, amiért megkerülik az Európai Parlamentet. "Az egész dolog érthetetlen, hiszen az információk többsége nem az Egyesült Államokkal kapcsolatos, nem is amerikai állampolgárok külföldi banki adatai és nem köthető az USA-ba irányuló vagy onnan kiinduló tranzakciókhoz. Nem tudjuk, hogy mely amerikai hivatal vagy hivatalok kapják majd meg az információkat. Az európai uniós állampolgároknak nem lesz tájékozódási lehetőségük a tengerentúli intézményekkel szemben és amerikai bíróságokhoz sem fordulhatnak majd ezekben az ügyekben. Ráadásul az Egyesült Államokban nincs független adatvédelmi hatóság, amely megvizsgálhatná az átadott adatok tárolását, kiértékelését és továbbadását" - hangsúlyozta végül Peter Schaar.