Berta Sándor
Véget érhet a DAB-program
A DAB szabványt valaha a rádió jövőjének zálogaként emlegették. Az egykori ambíciózus tervekből azonban gyakorlatilag semmi sem valósult meg.
22 esztendeje tart a DAB szabvány vesszőfutása. A programba eddig összesen 180 millió euró rádiódíjat fektettek be - eredménytelenül. Nem véletlen tehát, hogy a pénznyelő projekt a végéhez közeledik. Az első kijelzőkkel ellátott DAB autórádiókat 1995-ben mutatták be Németországban. Az új készülékek nagy feltűnést keltettek, de csak néhányan vásárolták meg őket.
A német magán rádióadókat tömörítő VPRT nevű szervezet képviselői elhatározták, hogy nincs értelme folytatni a 180 millió eurót felemésztő programot. Amennyiben a magán rádiók a jövőben nem támogatják a kezdeményezést, úgy a digitális szabvány megvalósítására még kevesebb esély lesz, mint valaha. Az eredeti elképzelések szerint a DAB-nak kellett volna felváltania Németországban az analóg ultrarövidhullámú adásokat. A szükséges antennákat már évekkel ezelőtt kiépítették és a lakosság 80 százaléka számára elérhetők lennének a műsorok - ha az emberek rendelkeznének digitális vevőkkel. A BLM bajor médiahivatal felmérése szerint az egész országban csupán a háztartások 2,2 százalékában található digitális rádióvevő.
Pedig a kezdetekkor még minden szép és jó volt. A szabványt 1987-ben a Berlini Híradástechnikai Kiállításon mutatták be a szakemberek, akik CD-minőségű felvételeket és különböző kiegészítő funkciókat ígértek a felhasználóknak. A kijelzőkön többek között lehetőség lenne szöveges információk (például az éppen sugárzott zeneszám címének stb.) megjelentetésére. A német kormány 1998-ban ajánlotta az ultrarövidhullámon sugárzó rádióknak a digitális átállást, az analóg műsorszolgáltatók lekapcsolása 2015-ig fejeződött volna be. Szász-Anhalt tartomány még ennél is tovább ment. Elhatározták, hogy 2010. január 1-től csak digitális adásokat lehet sugározni.
A DAB szabványt jelenleg 27 program támogatja. Két évvel ezelőtt a számuk még kétszer ennyi volt. "Nincs megfelelő üzleti modellünk" - ismerte el Hans-Dieter Hillmoth, a VPRT alelnöke. A program úgy ér véget, ahogy indult. Már a kezdetekkor rossz ómennek tartották, hogy egy digitális vevőegység 1000 euróba került. A szakemberek nem számoltak azzal sem, hogy a kapott frekvenciák közvetlenül a Bundeswehr katonai frekvenciái mellé kerültek és ezek befolyásolhatják az adások minőségét. A német védelmi minisztérium rendeletére később a programokat kisebb adóteljesítménnyel kellett sugározni, ezáltal viszont a zárt térben a műsorok vétele gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult. A nem mindennapi hiba évekig senkinek sem szúrt szemet.
A DAB mellett érvelők ugyan leszögezték, hogy a szabvány 2006-ban új frekvenciákat kapott és az adásteljesítmény is nagyobb lett. Félő azonban, hogy ezek a változtatások már nem tudták megmenteni a többre hivatott programot.
22 esztendeje tart a DAB szabvány vesszőfutása. A programba eddig összesen 180 millió euró rádiódíjat fektettek be - eredménytelenül. Nem véletlen tehát, hogy a pénznyelő projekt a végéhez közeledik. Az első kijelzőkkel ellátott DAB autórádiókat 1995-ben mutatták be Németországban. Az új készülékek nagy feltűnést keltettek, de csak néhányan vásárolták meg őket.
A német magán rádióadókat tömörítő VPRT nevű szervezet képviselői elhatározták, hogy nincs értelme folytatni a 180 millió eurót felemésztő programot. Amennyiben a magán rádiók a jövőben nem támogatják a kezdeményezést, úgy a digitális szabvány megvalósítására még kevesebb esély lesz, mint valaha. Az eredeti elképzelések szerint a DAB-nak kellett volna felváltania Németországban az analóg ultrarövidhullámú adásokat. A szükséges antennákat már évekkel ezelőtt kiépítették és a lakosság 80 százaléka számára elérhetők lennének a műsorok - ha az emberek rendelkeznének digitális vevőkkel. A BLM bajor médiahivatal felmérése szerint az egész országban csupán a háztartások 2,2 százalékában található digitális rádióvevő.
Pedig a kezdetekkor még minden szép és jó volt. A szabványt 1987-ben a Berlini Híradástechnikai Kiállításon mutatták be a szakemberek, akik CD-minőségű felvételeket és különböző kiegészítő funkciókat ígértek a felhasználóknak. A kijelzőkön többek között lehetőség lenne szöveges információk (például az éppen sugárzott zeneszám címének stb.) megjelentetésére. A német kormány 1998-ban ajánlotta az ultrarövidhullámon sugárzó rádióknak a digitális átállást, az analóg műsorszolgáltatók lekapcsolása 2015-ig fejeződött volna be. Szász-Anhalt tartomány még ennél is tovább ment. Elhatározták, hogy 2010. január 1-től csak digitális adásokat lehet sugározni.
A DAB szabványt jelenleg 27 program támogatja. Két évvel ezelőtt a számuk még kétszer ennyi volt. "Nincs megfelelő üzleti modellünk" - ismerte el Hans-Dieter Hillmoth, a VPRT alelnöke. A program úgy ér véget, ahogy indult. Már a kezdetekkor rossz ómennek tartották, hogy egy digitális vevőegység 1000 euróba került. A szakemberek nem számoltak azzal sem, hogy a kapott frekvenciák közvetlenül a Bundeswehr katonai frekvenciái mellé kerültek és ezek befolyásolhatják az adások minőségét. A német védelmi minisztérium rendeletére később a programokat kisebb adóteljesítménnyel kellett sugározni, ezáltal viszont a zárt térben a műsorok vétele gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult. A nem mindennapi hiba évekig senkinek sem szúrt szemet.
A DAB mellett érvelők ugyan leszögezték, hogy a szabvány 2006-ban új frekvenciákat kapott és az adásteljesítmény is nagyobb lett. Félő azonban, hogy ezek a változtatások már nem tudták megmenteni a többre hivatott programot.