SG.hu
Gyorsul az elektronikus szolgáltatások fejlődése
Az IBM és az Economist Intelligence Unit felmérése szerint visszaestek az elektronikus szolgáltatások terén korábban vezető országok.
Az Economist Intelligence Unit 2008-ban is elkészítette azt az összehasonlító felmérést, mely digitális felkészültségük alapján rangsorolja a világ 70 országát. A vizsgálódás szempontjait 6 kategóriába sűrítették, melyek a következők: internet hozzáférés és technológiai infrastruktúra, üzleti környezet, szociális és kulturális környezet, jogi környezet, kormányzati szabályozás és hosszú távú tervezés, valamint a vásárlók és a cégek befogadó készsége. A felmérés 3 főbb kategóriába sorolja az országokat digitális felkészültségük alapján. Megkülönböztet vezetőket, gyorsan alkalmazkodókat és késői belépőket.
Általánosságban megfigyelhető, hogy a digitalizáció mértéke a világ minden táján növekedésnek indult. Az általános fejlődés ellenére a top 10-ben meglehetősen átrendeződtek az erőviszonyok. A korábban 4 évig folyamatosan vezető Dánia 4 helyet zuhant, csakúgy mint Svájc. Finnország 3 helyet esett vissza - kiszorulva ezzel az első tízből. A finnek helyét az osztrákok vették át. Az első helyen az Egyesült Államok áll, Hong Kong szorosan követi, amely a tavalyi évhez képest 2 helyett lépett előre. Magyarország pontszáma a tavalyi 6.16-ról 6.30-ra emelkedett, ami a 33. helyhez volt elegendő - így egy helyet ugrottunk a tavalyihoz képest. Szomszédaink közül Ausztria és Csehország szerepeltek jobban nálunk.
A digitális fejlődést korábban vezető európai országok számos tekintetben képtelenek voltak megőrizni vezető helyüket. Sem Finnország, sem Dánia nem tudták növelni az informatikai és kommunikációs technológiákra fordított kiadásaikat. Ennek megfelelően ezekben az országokban szintén stagnált a digitális csatornák száma, illetve ezek elérhetősége. Azokban az országokban, amelyek idén előrébb kerültek az első tíz között (az USA, Hong Kong, Hollandia és Ausztrália), a hozzáférésben, valamint az innovációs környezetben történt fejlesztés.
A fejlett és kevésbé fejlett országok közötti különbség 2008-ban is csökkent, de a csökkenés mértéke az előző évekhez képest jóval kisebb. A digitalizáció terén legkevésbé felkészült országok, bár pontszámaik emelkedtek, nem tudtak előkelőbb helyezést elérni - részben azért mert az üzleti környezet kedvezőtlennek bizonyult. Az internet hozzáférés növekedése néhány fejlődő országban, különös tekintettel Latin-Amerikára, riasztóan lassú. Néhány, késői belépő ország viszont előrébb lépett, éppen az internet hozzáférésben történt fejlesztéseknek köszönhetően. Ezek közé az országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Thaiföld és Egyiptom is.
A tanulmány készítői szerint kiemelkedően fontos a kormányzati hozzáállás a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése és fejlődése szempontjából. A felmérés felhívja a figyelmet, hogy a kormányzatoknak példát kell mutatniuk saját informatikai és kommunikációs infrastruktúrájuk megteremtésével, technológiailag semleges, nyílt, rugalmas, szabványos és a mindenkori igények szerint könnyen és költséghatékonyan továbbfejleszthető megoldásokkal.
Az Economist Intelligence Unit 2008-ban is elkészítette azt az összehasonlító felmérést, mely digitális felkészültségük alapján rangsorolja a világ 70 országát. A vizsgálódás szempontjait 6 kategóriába sűrítették, melyek a következők: internet hozzáférés és technológiai infrastruktúra, üzleti környezet, szociális és kulturális környezet, jogi környezet, kormányzati szabályozás és hosszú távú tervezés, valamint a vásárlók és a cégek befogadó készsége. A felmérés 3 főbb kategóriába sorolja az országokat digitális felkészültségük alapján. Megkülönböztet vezetőket, gyorsan alkalmazkodókat és késői belépőket.
Általánosságban megfigyelhető, hogy a digitalizáció mértéke a világ minden táján növekedésnek indult. Az általános fejlődés ellenére a top 10-ben meglehetősen átrendeződtek az erőviszonyok. A korábban 4 évig folyamatosan vezető Dánia 4 helyet zuhant, csakúgy mint Svájc. Finnország 3 helyet esett vissza - kiszorulva ezzel az első tízből. A finnek helyét az osztrákok vették át. Az első helyen az Egyesült Államok áll, Hong Kong szorosan követi, amely a tavalyi évhez képest 2 helyett lépett előre. Magyarország pontszáma a tavalyi 6.16-ról 6.30-ra emelkedett, ami a 33. helyhez volt elegendő - így egy helyet ugrottunk a tavalyihoz képest. Szomszédaink közül Ausztria és Csehország szerepeltek jobban nálunk.
A digitális fejlődést korábban vezető európai országok számos tekintetben képtelenek voltak megőrizni vezető helyüket. Sem Finnország, sem Dánia nem tudták növelni az informatikai és kommunikációs technológiákra fordított kiadásaikat. Ennek megfelelően ezekben az országokban szintén stagnált a digitális csatornák száma, illetve ezek elérhetősége. Azokban az országokban, amelyek idén előrébb kerültek az első tíz között (az USA, Hong Kong, Hollandia és Ausztrália), a hozzáférésben, valamint az innovációs környezetben történt fejlesztés.
A fejlett és kevésbé fejlett országok közötti különbség 2008-ban is csökkent, de a csökkenés mértéke az előző évekhez képest jóval kisebb. A digitalizáció terén legkevésbé felkészült országok, bár pontszámaik emelkedtek, nem tudtak előkelőbb helyezést elérni - részben azért mert az üzleti környezet kedvezőtlennek bizonyult. Az internet hozzáférés növekedése néhány fejlődő országban, különös tekintettel Latin-Amerikára, riasztóan lassú. Néhány, késői belépő ország viszont előrébb lépett, éppen az internet hozzáférésben történt fejlesztéseknek köszönhetően. Ezek közé az országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Thaiföld és Egyiptom is.
A tanulmány készítői szerint kiemelkedően fontos a kormányzati hozzáállás a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése és fejlődése szempontjából. A felmérés felhívja a figyelmet, hogy a kormányzatoknak példát kell mutatniuk saját informatikai és kommunikációs infrastruktúrájuk megteremtésével, technológiailag semleges, nyílt, rugalmas, szabványos és a mindenkori igények szerint könnyen és költséghatékonyan továbbfejleszthető megoldásokkal.