Hunter

Repülő szélfarmok a felmelegedés ellen

Különös, vagy inkább meghökkentő technológiai kombinációval állt elő egy amerikai cég a zöld energia zászlaja alatt.

A FEG, ami a "repülő elektromos generátor" angol rövidítése, gyakorlatilag egy szélturbinaként is alkalmazható helikopter, egy ausztrál műszaki specialista, Bryan Roberts professzor agyszüleménye. A professzor tervei alapján a FEG fejlesztését egy San Diego központú cég, a SkyWindPower vállalta fel. A cég tulajdonosa David Shepard, aki a II. Világháború alatt japán katonai kódok feltörésével szerzett magának megbecsülést hazájában, majd a hitelkártyákon világszerte alkalmazott Farrington B numerikus betűtípus megalkotásával vált ismertté.

Shepard hosszú ideje hirdeti a kőolajszármazékoktól való elszakadást, az elmúlt két évtizedben figyelme a nagy magasságú szelek elektromosság előállítási potenciálja felé fordult. Amikor tudomást szerzett Roberts professzor "giro-malom" névre keresztelt repülő szélturbina prototípusáról, amin az ausztrál szakember 1979 óta dolgozik, Shepard rögtön elkötelezte magát a találmány mellett. A két férfi 2002-ben kezdett közös munkába, ennek az eredménye lett a FEG.

A repülő elektromos generátor alaptétele, hogy a szélsebesség és állandóság sokkal nagyobb a magasabb légrétegekben, mint a felszín közelében, különösen igaz ez a két legnagyobb légáramlatra, a szubtrópusi és a poláris esetében. Egy nagy magasságban elhelyezett turbina sokkal nagyobb energiamennyiség előállítására képes, mint hagyományos, a felszínen elhelyezett társai, mondja ki a teória. A becslések szerint ha csupán egy százalékát sikerülne befogni a nagy magasságú szelek segítségével megtermelhető energiának, az fedezné az egész bolygó elektromos energia szükségletét.

A középmagas légrétegektől néhány kilométerrel feljebb jelen lévő szelek sokkal erősebbek és állandóbbak, mint a felszín közelében hasznosítható szelek, fejtegette Shepard a CNN-nek. "Ennek eredményeként a magasban dolgozó turbinák működési idejüknek több mint 80%-ában termelhetnének elektromosságot, szemben a földi szélturbinák 30% körüli értékével. A legnagyobb földi turbinák jelenleg egyenként körülbelül 5 megawatt körüli elektromosságot termelnek. Egy FEG várakozásaink szerint 20 megawatt körüli teljesítményre lenne képes" - magyarázta Shepard. Hogyan is jutathatunk fel egy működő turbinát ilyen magasságba - legalább 4600 méterre? Itt jön be a képbe a helikopter technológia.


Shepard és Roberts egy H-alakú vázat vett a FEG prototípus alapjául, amit négy hatalmas, egyenként 10,7 méteres lapáttal láttak el, melyek rotorokként funkcionálva a kívánt magasságba emelik a FEG-et. Amint elfoglalta pozícióját, a lapátok azon túl, hogy fent tartják a szerkezetet, turbinaként is működésbe lépnek, dinamókat forgatva meg, melyek elektromosságot termelnek, amit egy jókora alumínium kábelen keresztül vezetnek le a felszínen elhelyezett állomásra. A FEG pozíciójának stabilan tartását egy beépített GPS biztosítaná, melynek fejlesztése szintén előrehaladott stádiumban van, nyilatkozott Shepard.

Az első SkyWindPower által épített FEG a fejlesztők várakozása szerint kevesebb, mint 3 éven belül mutatkozhat be. Elképzelésük szerint egyszerre több tucat repülő generátort bocsátanának fel, melyek lezárt légtérben dolgozhatnának. Shepard számításai szerint 25800 FEG a teljes Egyesült Államok elektromos energia ellátását fedezné, elhelyezésükhöz pedig lényegesen kevesebb légtérre lenne szükség, mint ami jelenleg korlátozva van, főként katonai célokból, tette hozzá Shepard, aki szerint megoldásuk még a környezetvédők részéről sem ütközne ellenállásba. A FEG-ek azon túl, hogy tiszta energiát szolgáltatnának, kevesebbe kerülnének a hagyományos energia előállítási módozatoknál.

Az USA ellátásához 43 "szélfarmra lenne szükség, melyeket 600-600 FEG alkotna. Egy ilyen rajnál azonban már nagy a kockázata egy esetleges balesetnek. A lezárt légtér ellenére is belekeveredhet a sok rotor közé egy repülőgép, ami beláthatatlan következményekkel járna, de ugyanígy nem zárható ki egy-egy szerkezeti meghibásodás sem. A SkyWindPower weboldalán elismeri, hogy lezuhanhatnak az egységek, statisztikailag azonban ez nem haladná meg az utasszállító repülőgépek arányát, melyek rendkívül jó biztonsági mutatókkal rendelkeznek, emellett a FEG-ek távol esnének a lakott területektől.

Az amerikai kormány számottevő érdeklődést mutat a helikopteres szélturbinák iránt. Hogy ez tényleges megoldás lehet-e a világ egyre növekvő energiaigényére, az még a jövő kérdése, ehhez először a létjogosultságát kell bebizonyítania.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #97
    http://www.szelkerekcentrum.hu/
  • Epikurosz #96
    ...ha tanyán élnék...
  • Epikurosz #95
    Server not found













    Firefox can't find the server at www.napvadasz.hu.

    De mindegy is, mert amúgy kancsalra olvastam a szemem a témában, de kurva drága megoldások vannak egyelőre. Igazából, ha tanány élnék egy millát még így is rászánnék, de társasházban ezek a szélturbinák, napelemek nehezen felszerelhetők.
  • HUmanEmber41st #94
    a napelemkről kimerítően: www.napvadasz.hu
    szabadenergia.lap.hu
    ingyenenergia.lap.hu
  • Epikurosz #93
    Afene egye meg.

    Jobb híján begyújtottam a gázkonvektort, mert meglehetősen hideg van kint, úgyhogy növelem akkor én is a melegházhatást. :-)
  • L3zl13 #92
    Nem kimondottan lehetetlen, de nem túl gazdaságos. Becslések szerint egy átlag villám energiája kb egy nagyobb családi ház által havonta felhasznált elektromos energiájának felel meg.
    Tehát egy adott házba évente 12-szer kellene belecsapnia a villámnak, hogy fedezze az elektromos áram szükségletet.
    Ugyanakkor a villám energiájának hasznosításához/tárolásához szükséges berendezések meglehetősen drágák lennének. (És nem tudom milyen hatásfokkal működhetnének.) Tehát nem éri meg.
  • Epikurosz #91
    jujjdejó!
  • KLT #90
    "Én ezt úgy oldanám meg, hogy 4 kábelel rögzíteném ezeket a turbinákat, úgy hogy 10 m-et tudjon elmozdulni. A következőt pedig 50 m-rel távolabb. "

    3 is elég, és ráadásul stabilabb, és a 3 fázis pont lejönne rajta :D

  • Epikurosz #89
    Szép amit írsz, de mér nincs hasznosítva a villjám enyergijája?
  • L3zl13 #88
    Ez a rádiióadók céljára való felhasználás kb olyan, mintha a villanyégőt arra fejlesztették volna ki, hogy az erőművekben a szerelők lássák a karbantartandó eszközöket.
    Persze, erre is használható, sőt bizonyos körülmények között még előnyt is élvez más célú felhasználással szemben (Erőműben ott van helyben az áram.) de így önmagában annyira jelentéktelen és szűklátókörű...

    Mint a cikk írta a cucc teljesítménye 20 MW. A rádióadók nem igényelnek ennyit.
    Egy bizonyos méret alá nem tudod lecsökkenteni, mert elég nagynak kell lennie, hogy legyen elegendő emelőerő a kábel felemeléséhez, és a te ötleted esetén még hozzá jön az adó elektronika, antennák stb.

    Ehhez még hozzáveszem, hogy zárt légteret igényelnek maguk körül. Ez nagy szélfarmok esetén jóval könnyebben kezelhető, mint hogy egy-egy konkrét célra pár kilométerenként fellógassunk egy ilyet.