Berta Sándor

Észtországban tesztelik a kiberháborút

Andrus Ansip észt miniszterelnök meggyőződése, hogy a balti állam elleni online támadások célja egy kiberháború szimulálása. A NATO és a Pentagon is szakértőkkel vizsgálja a helyzetet.

Az 50 éves Ansip korábban bankmenedzserként dolgozott, a végzettsége szerint kémikus. 2005 óta vezeti a balti országot, idén márciusban választották újra. A politikus először mondta el véleményét az Oroszországgal való vitáról és annak hátteréről.
"Nagyon nehéz napok vannak mögöttünk. Szerencsére különösen Németország és Angela Merkel kancellár, de az egész Európai Unió és a NATO is folyamatosan támogatott minket" - jelentette ki Andrus Ansip.

"A második világháborús emlékmű eltávolítása után online támadások érték az észt kormány, a helyi újságok és más intézmények weboldalait. Ez volt az első eset, hogy egy független államnak kibertámadásokat kellett elszenvednie. Napjainkban az internet is hozzátartozik egy ország szuverenitásához. Mi a különbség, hogy valaki a valódi életben akadályozza meg egy kikötő vagy egy repülőtér elérését vagy honlapokkal teszi ugyanezt? Ezeknek az akcióknak figyelmeztető jeleknek kell lenniük más államok számára. Most már a NATO is jobban koncentrál erre a területre, az Európai Unió szintén nagyobb figyelmet fordít az internetbiztonság kérdésére" - emelte ki a politikus.

"Észtországban tesztelték a kiberháborút. Szerencsére meg tudtunk birkózni a problémával és a támadásoknak nem volt nagy hatásuk a mindennapi életre. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy az egyes akciókat a Kreml IP-címei mögül indították, persze erre mondhatják az oroszok, hogy bárki használhatta ezeket az IP-címeket. Azonban amennyire tudom, az FSB jól végzi a munkáját, vagyis pontosan ellenőrzi a felhasználókat, ezért nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy valaki csak úgy használhatja a Kreml IP-címeit. Ettől függetlenül a jövőben meg kell akadályoznunk ezeknek a támadásoknak a bekövetkezését. Ez azonban nemcsak a mi gondunk, erre minden országoknak törekednie kell" - hangsúlyozta Andrus Ansip.

Mivel Észtország a NATO tagja, és az egyik tagállam elleni támadás az összeset érinti, a katonai szövetség a helyzet vizsgálatára egy szakértőt küldött Észtországba, hogy segítsen kivédeni a különböző kormányzati szervek elleni internetes akciókat. A támadásokat egyébként a Pentagon is vizsgálja, a NATO mellett az amerikai védelmi minisztériumból is utaztak hivatalnokok a kis balti államba. Észtország egyébként élen jár a világháló használatában, nem véletlenül példakép más államok számára. A balti állam volt az első a világon, ahol az emberek a nemrégiben tartott parlamenti választásokon már az interneten is leadhatták szavazataikat, sőt 2005-ben elektronikusan voksolhattak a helyhatósági választásokon.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Lame #20
    Ez igy van.
    Bunko es primitiv ember eleg nagy szazalekuk. Szoval van miert nem szeretni oket.
  • NEXUS6 #19
    "De mindennek mi köze az Észtorszégi cybertámadásokhoz?"

    Az hogy az orosz rendszer nem teljesen kompatibilis a Nyugati normákkal, innen is ered a konfliktusok egy része, meg hogy nem fogadják el Putyint tárgyalópartnernek.
  • interfleet #18
    Nexus6,
    Én úgy tanultam, hogy a demokrácia a nép akaratának érvényesülése a kormányon keresztül. Ha túl sokan akarják megszegni a szabályokat akkor az azt jelenti, hogy a szabályok nem a nép akarata szerint vannak. Tehát ha az ilyen szabályokat kényszerítik ki erőszakkal, akkor valóban megette a fene a "demokráciát".
    A szólásszabadság meg olyan dolog hogy vagy van vagy nincs. Abban az államban ahol be lehet börtönözni egy újságírót azért amit mond ott nincs szólásszabadság, bármennyire is hirdeti a hatalom. És az sem demokrácia ahol 51% rákényszeríti az akaratát 49%-ra. Azt inkább úgy nevezik, hogy az erősebb kutya ..... (nemzi az utódokat).
    Szóval mutassatok nekem egyetlen demokratikus államot ahol szólásszabadság van!
    De mindennek mi köze az Észtorszégi cybertámadásokhoz?
  • HöfEE #17
    Te tudod mit jelent az hogy független állam,?????
  • dotkom #16
    "Ez volt az első eset, hogy egy független államnak kibertámadásokat kellett elszenvednie."
    Észtország hol független? Svájc az független, na de az észtek...
  • NEXUS6 #15
    Az biztos, hogy nem attól lesz demokrácia, ha mindenki mellé rendőrt állítanak és aki nem viselkedik rendesen azt jól kupánvágják.

    Ha túl sokan akarják megszegni azokat az íratlan szabályokat, amik egy demokratikus rendszert fenntarthat, akkor lehetnek bármilyen erősek a törvények és "talpraesettek" a rendőrök, titkosszolgálatok stb. sajna akkor a demokráciának lőttek.

    Szerintem a demokráciának az használ a legjobban, hogy ha az adott országban az emberek kapcsolatban és elsősorban üzleti kapcsolatban állnak más, demokratikus országokban élőkkel és azokat, azok életmódját egyfajta referenciának tartják. Aztán ezt az életmódot próbálják a környezetükben is megvalósítani.
    Ha szűkítjük a kapcsolatokat az oroszokkal, akkor az ilyen kapcsolatok lehetőségét csökkentjük.

    Másrészt természetesen az olyan alapvető dolgokat, mint a szólásszabadság, meg hasonló nem illik korlátozni, de ha ezt az ellenzékben levő befolyásos emberek arra használja fel hogy szervezkedjenek és magánhadsereg szintű dolgokat, maffiákat, szervezeteket hozzanak létre, akkor az azért egy határt jelent szerintem.

    Az usákék meg most azt akarják eljátszani kicsiben, amivel az oroszokat is szopatták nagyban 20 évvel ezelőtt. Az SDI-hoz hasonló védelmi rendszer gyak egy olyan védőpajzsot jelent, amivel kivédhetik, ha a kisebb országok, akiket mostanában szeret az USA megtámadni, végső eszközként korlátozott atomcsapást próbálnak mérni.
    Egy pajzs, de azért ne feledjük el hogy az USA a kardját is rendesen használja, annyira védelmi eszköz, mint a harckocsi páncélja. Szavatolja hogy a Nyugat továbbra is viszonylag szabadon módon lehessen jelen a keleti térségekben azután is, hogy az ottani országok közül többen is korlátozott atomcsapás képességére tettek szert.
  • Inquisitor #14
    Ez érthető, de hosszú távon nem lesz egy demokratikus ország attól, hogy az antidemokratikus ellemeket elnyomják antidemokratikus eszközökkel. Másrészt a jóember vezető KGB-s volt, innentől nehéz elhinnem, hogy ő annyira antikomcsi lenne, viszont meglátszik a módszerein ...

    Viszont azt se értem, hogy usákok mi lótüdőnek akarnak most itt tőlünk északra radarállomást?
  • kev #13
    "Putyin diktátor, mondjuk ki kereken, elnyomja a saját országában az ellenzéket, keményen beavatkozik a gazdaságba, nem tartja be a jogrendszert, koncepciós perek alapján zárja börtönbe az ellenzékieket támogatókat (lásd Lukoil ügy, ahol egy milliárdostól adócsalásra hivatkozva elvették a cégét, majd 8 évre Szibériába küldték egy varrodába)."

    Oroszországban keménykezü vezetőre van most szükség. Az ellenzék pedig nem más, mint a kommunisták, a nagy Oroszország hívei, és azok a kiskirályok, akik a szovjetúnió bukása után, rátették egy-egy iparágra a kezüket és millárdokat tettek zsebre dollárban..

    Ne felejtsd el azt sem, hogy Európa nagy része (mi is) az Orosz olajtól és gáztól függünk. Ezért mivel az energia az Oroszoktól jön, ők szabják a feltételeket. Putyin helyében engem is zavarna, ha egyik szövetségesem,(aki mindent megkapott anno.),lepaktálna az Usa-val..



  • NEXUS6 #12
    Az biztos, hogy minnél keletebbre megyünk, annál nagyobb defficitet látunk abban hogy a politikai vezetés mennyire képes a demokrácia játékszabályainak betartására.

    Az együttműködés viszont egy folyamat, kapcsolatban vagyunk, engedményeket teszünk és el akarunk érni valahova a jövőben. Egy közös pontra, amit ma még mindketten máshogy látunk, de hiszünk abban hogy van ilyen.

    Azt érzem, hogy a Nyugat szakítani látszik ezzel az egésszel, nincs közös jövő ahova el akarunk jutni.
  • davos80 #11
    ruszkik