Elvesztheti vezető szerepét a NASA

de még h kina ûrhatalom nem ijen dolgokon kéne gondolkoznia 1 államnak se az ember fgjon össze és közösen , békében , egységesen intézni a dolgokat sokkal többre tudnánk vinni mint igy szinte sehogy szánalmasak az országok csak a maguk jussát akarják mindenböl föleg USA ha megtehetné egész világot ö akarná uralni csak hát azt ö is tudja nem ojan egyszerü az meg ne is akarja mert jó seggbe rugjuk öket a jó öreg orosz AK-nkal 😄😄

Látom Epikurosz-tól h kina csak 2024-be akar lépni a "holdra" nah hát ha nem fognak össze "pl igy lenne az állatt USA , Kina , Oroszo. , ISA igy ellehetne érni vmit" azok kurvá.ra nem fognak nemhogy a holdra de még kinábol se kijutni csak azthiszik h "valakik" de kurvá.ra nem ugy gondolja ö se..

De aztakur.va amcsik-tol kezdve a kinai-ig miafa.szé
nem lehetne összefogni ijen kutatások terén 1 pénzmegtakaritás a kormányoknak 2 ha 5en dugnák össze az arcukat csak jobb sülhetne ki belöle lekell szarni ki jut fel oda a tetves holdra hamarabb csak ezeknek nincs eszük az ellentéteket tegyék máskorra félre minnél hamarabb eljutunk annál kifizetödöbb csak hát a diadalmat mindenki magának akarja vagy ha nem akarják huzzanak a picsába azt hagyják a fellövöldözést fejlesszenek kur.va gyorsan vmi ojan hajtómüvet ami kur.vagazdaságos és gyors lehet vele a gép mer ha igy haladnak elfog fogyni az olaj azt nem lesz mibö kerozin azt cseszhetik a ürrepülésüket azt majd utána fogják a fejüket h mivan...

Kína messze van még attól hogy saját nukleáris ûrhajtómûve legyen.Ha lesz is akkor is majd az oroszokról másolják le mint ahogy az ûrhajójukat,a hordozórakétát (legalábbis ránézésre) ,és az ûrhajósok szkafanderét ami 1 az 1-ben a Szojuz ûrhajókon használatos Szokol ûrhajófedélzeti szkafander másolata.Azért mert fellõttek 1 ûrhajót amit nagyrészt az oroszokról koppintottak,egy oroszokról koppíntott rakettával,a kabinban meg szintén oroszokról koppintott szkafanderben ültek a kínai ûrhajósok(szinte csk az volt saját az egész dologban akár csak annak idején az amcsiknál amikor az ûrhajósokat leszámítva tul.képpen minden német volt az ûrprogiban csak ezt persze nem hangoztatták és ma is érzékenyek az emlegetésére az amcsik).Szóval attól mer van már "saját fejlesztésû" ûrhajójuk a kínaiaknak, még nem kell tõlük beszarni.

Akkor lesznek majd gondok,amikor Kína eljut odáig,hogy nukleáris hajtómûvet,és ûrreaktorokat tudjon építeni,ugyanis ott ennek alkalmazását senki sem akadályozza majd meg,míg az USA-ban ilyet a s. zöldek,és az atomellenesek nem engednek.Ekkor ugyanis Kína behozhatatlan elõnybe kerül.Bár nem tudom a világnak végül mi haszna származik a kínai ûrprogramból,mert az nekem sokkal inkább propaganda célúnak sem mint tudományos kutatásnak tûnik.....

Te meg amerikába...

Költözz Kínába...

Arra a kijelentésedre reagáltam, amit indoklás nélkül tettél, és amint a hozzászólásom is igazolja, tévesen. Miért kéne megindokolnom, mikor te sem tetted?

Nem lehet pénzel megoldani minden problémát, fõleg nem tudományos problémákat. Fúziós reaktor még legalább egy évszázadig nem lesz. Hacsak nem áll elõ valaki olyan ötlettel ami gyökeresen új elgondoláson alapszik, de ez nem pénzfüggõ, csak a kivitelezése lenne az, ha lenne ilyen elgondolás, de sajnos nincs.

Jól van pajtás, de legalább indokold meg. Mert ezzel a hozzászólással gyakorlatilag csak kekeckedtél.

Milyen érdekes, hogy az ûrtúrizmust sem az amerikaiak vezették be, hanem az oroszok.

"Azért azzal remélem mindenki egyet ért, hogy nem feltétlenül jó, hogy ha Kína lenne a világ vezetõ ûrhatalma." - én pl. nem értek egyet.

Vegre megint egy egeszseges verseny alakulhat ki, ahol egymast probaljak megleozni nem pedig haboruzgatni. Minek irakba annyi penz? Eljen az urprogram.

Én hiszek mindenkinek, csupán azt akartam közölni, hogy senki sem törõdik bele olyan könnyen a pozíciójának az elvesztésébe. Gondolom, hogy próbálnak majd tenni valamit ellene. Ami vagy sikeres lesz, vagy nem. Bár a verseny szerintem használ az ûrkutatásnak. Azért azzal remélem mindenki egyet ért, hogy nem feltétlenül jó, hogy ha Kína lenne a világ vezetõ ûrhatalma. Bár ez egy elég sarkított példa... Az anyagi kérdés meg mindenhol vita tárgya. Mindenki kevesli a pénzt, többet szeretne. Ez így van rendjén. Pl az ESA összetenné a kezét, ha ugyanannyi pénzbõl gazdálkodna, mint a NASA. A NASA viszont panaszkodik, hogy folyton csökkentik az anyagi keretét. És lássuk be, hogy ebben igaza van a NASA-nak. Mivel a kormány által ígért dolgok megvalósítása függhet a támogatástól. A politikusoknak könnyebb a helyzetük, mivel csípõbõl a NASA nyakába varrhatják az ígéretek teljesítésének hiányát. Ekkor kezdõdik meg az adok-kapok. Ebbõl általában a tudomány jön ki rosszabbul. De az emberek elõbb-utóbb úgy is számon kérik az ígéreteket. Tehát az USA érdeke is, hogy ne maradjanak le, vagy adott esetben ne veszítsék el a pozíciójukat.

Annyi pánzbõl amit erre eltapsolnak simán megépíthetnék a Venturestart...<#falbav>

Annyi pánzbõl amit erre eltapsolnak simán megépíthetnék a Venturestart...<#falbav>

A CEV egy nagyszerû példa arra,mien,az ha valaki sz@rból akar várat építeni.....

Hát igen viszont a CEV nek van egy nagy elõnye is (persze valszeg ezen kívül több egyáltalán nincs):

Szal, ha ezek után megkérdik az amcsikat, hogy hol lenne az ámerókai ûrkutatatás a II. VH-ban zsákmányolt rakétatudósok nélkül?
Akkor õk most már nagymellénnyel válaszolhatják:
Hogy hogy hol? Hát ugyan itt!!!!!!

<#eplus2>

Erre a hírre csak ezt tudom reagálni: ezek SEGGARCOK <#gun>

és ezután az a kérdés jön, hogy hosszútávon a háborúba vagy a fejlesztésekbe ölt dollármilliók érik meg jobban.. akármit is csinálunk ugye, az olaj el fog fogyni, fejleszteni meg háború után is kell majd..

"Az USA azért olyan nagy, mert ilyen pici lépésekkel (ahogy mondtad 1 cm és csináljuk) eredményeket lehet elérni, viszont egy valami fontos, hogy ezek az eredmények valahová vezessenek, az pedig a vezetõ a kockázatvállaló szellem."

Na igen, errõl van itt szó. 40 milliárd dolcsit költenek arra, hogy 2015-ben legyen egy olyan rendszerük, ami már 1990-ben lehetett volna. Ennyi pénzbõl simán lehetne valóban XXI. századi technológiát is létrehozni. Pl. ha ezt a lóvét fúziós kutatásokra költenék, 2015-re akár kész lehetne a technológia.

Bush ellentÉtben az idézett Kennedy-hez képest nulla vezetõ. A dumája olyan teljessen mindennapi dolgokból áll, általános és fókusz nélkuli. Olyan mind amikor a hülyegyereket megkérdezik, hogy mit szeret mit csinál, és õ azt válaszolja, hogy "mindent amit a fiatalok szoktak". Bush és a jelenlegi USA és sajnos nem csak USA kormény is ilyen, cél nélküli, és általános mondhatjuk elérhetetlen dolgokat tûznek ki az ország elé (pl. legyõzzük a terrorizmust, stb.) persze ez mind olyan dolog amit nem szabad nem látni, de ha ilyen dolgokra összpontosítunk akkor nem lesz jó vége. Különben az USA óriási szinte elképesztõ szerencséje, hogy a kormány és az elnök elenyészõ szereppel rendelkezik a belpolitikában és a gazdaságban, mert ha nem így lenne akkor Bush és a korménya ez a 8 év allatt térdreverné az országot. Persze ennek a vezetõnélküli állapotnak az egyik oka, hogy az emberek szellemileg nem tudják követni a világ jelenlegi ütemét, amire NEXUS is rávilágított amikor mondta, hogy csak a régi módszereket ismétlik, de ez nem csak az USA-ra jellemzõ, sõt Európára még jobban, mert USA kudarcok csak a külpolitikában történtek eddig, mig az EU a saját belsõ dolgait sem képes véghezvinni (lást alkotmény kudarc, költségvetési huzavona stb.). Ez mind annak az oka, hogy a politikusok nem képessek követni a világ ütemét.

Egyrészt egyet kell, értenem veled, de egy pici pontosítással. Az USA azért olyan nagy, mert ilyen pici lépésekkel (ahogy mondtad 1 cm és csináljuk) eredményeket lehet elérni, viszont egy valami fontos, hogy ezek az eredmények valahová vezessenek, az pedig a vezetõ a kockázatvállaló szellem. Az USA és jelenleg nem csak az USA, hanem az egész világ problémája, hogy nincs egy igazi vezetõ sem a politikában, van egynéhány a gazdaságban de ez az egéssz. Különben a NASA hold programja is kis lépésekkel lett végrehajtva, de ezt megelõzte a következõ kijelentés ami egy komoly elkötelezettséghez vezetett:
"I believe that this nation should commit itself to achieving the goal, before this decade is out, of landing a man on the Moon and returning him safely to earth." John F. Kennedy

A tudományos innovációkhoz, és azok bevezetéséhez lóvé kell. Sok. Amennyiben ezt nem vállalati szinten akarják megoldani, akkor azt elõ kell teremteni valahonnan.
A háborúk pedig nem azért történnek, mert ehhez van kedvük a katonáknak. Ezek célja mindig az erõforrások megszerzése! Jelen esetben az amerikai (de talán a világ-)gazdaság mozgatórugója az olaj(ez nem csak az autók benzinje miatt fontos)...

😉

Az elsõ bekezdésbe kötnék csak bele, de a lényeget Cifumester arra is elmondta.

Te hiszel abban a dologban, amit az amcsik a gyorstalpaló tanfolyamaikon elmondanak (feladat és nem probléma központú gondolkodás, meg egyfajta rendszerszemléleten alapuló hurráoptimizmus, pl gyakoroljuk a magasugrást, ha minden héten 1 cm-el emeljük a lécet, 10 év múlva 5m magasra ugrunk stb😉

De vajon Amerikát az tette-e naggyá, amirõl õk azt gondolták hogy az ok volt, vagy valami teljesen más?

És ennek fényében sajnos nagy csapdát jelent az, amit leírtál, ha Amerika csak a Status Quo-t akarja megõrizni, akkor soha egy lépést sem fog tenni bármilyen más irányban. De így egy csomó lehetõséget, eszközt elveszít, hogy a megváltozott /globalizált világhoz alkalmazkodjon, mert csak a régi módszereit tudja ismételgetni.
(Asszem Rumsfeld mondta az internetrõl a legutóbbi infoháborús doktrinájában, hogy a netet egyfajta fegyverként akarják használni, és összetett PR kampányokat akarnak csinálni, és ehhez utol kell érni a kereskedelmi médiák színvonalát. Az internet összetett ingyenes és önkéntes infó világától, semmi sem áll távolabb, mint a tömegtájékoztató eszközökön nyomatott 1000X megrágott reklámjai)

Erre tökéletes példa a CEV, vagy a középkeleti háborúk lépésrõl lépésre megismétlik ugyan azt amit 30-40 éve tettek.
De most már nem elég. És hiába ismerik fel ezt késõbb egy nagy ugrást ugye nem lehet sok kis lépéssel helyettesíteni, pláne ha már a dolog közrpében van az ember.

Az a gond a NASA-val hogy az is kezd becsontosodni.
Újító szellemre van szükség, hogy elõrehaladjanak és nem hátra. Kevés pénz legalább költségkímélõbb technológiák bevezetésén gondolkoznak.
Hadi technológiák sem olcsóságuk miatt kellnek el, hanem hogy kinek van haszna belõle. Például politika itt jön be a képbe. Kína meg elég vegyes képet mutat. Technikai szinten kezdenek bejönni, de szemlélet szempontjából kevesebb politika a sikeresebb az ûrkutatás szempontjából.

" A NASA a jövõ évre a tervek szerint legfeljebb 16,8 milliárd dollárt kaphat szükségletei kielégítéséhez, míg a Fehér Ház az iraki és afganisztáni hadmûveletekre idén 72,4 milliárdot szándékozik elkölteni"
biztos fontosabb irak... Nehogy a tudomány kicsit elõrehaladjon... Ilyenkor utálom a legjobban az összes szemét politikust.

Tegyük fel, hogy 2010-re tényleg le lehet állítani a flottát, azaz elkészül (úgy-ahogy) az ISS. Ha a CEV kapcsán 2014-es dátumokat emlegetnek, akkor addig az USA embert szállító jármû nélkül marad? Igaz, ennél több idõt is töltöttek ilyen eszköz híján a Szojuz-Apollo és a Shuttle 1981-es startja között, de akkor még nem volt ISS (bár a szerencsétlen Skylab a csúszás áldozata lett). Továbbra is Szojuzok viszik a legénységet? Utánpótlásra meg ott lesz a Jules Verne? Mi lesz az ISS-el Shuttle nélkül, ha ne adja az ég, cserélni kellene egy modult? Az egész építés a "robotkarral kipakolom, ûrsétával bekötöm" koncepcióra épül.

Különben a NASA és általában az urkutatás gondjai az elmúlt évtizedben éppen abban rejlenek, hogy az amire szükség volt arra elég volt a meglévo, tehát nem nagyon fejlesztettek...

Nem mondanám, hogy nem fejlesztettek. Kisérleteztek/kisérletezek a függõlegesen fel- és leszálló ûrhajó elméletével (DC-X / Delta Clipper), új meghajtásokkal (X-33 (Aerospike hajtómû) / X-43 (Scramjet)), és gyártottak kismillió tervet az ûrsikló utódjáról. A probléma az, hogy ezek közül egyiket sem használják fel.

a jelenlegi új fejlesztésu gépeket meg tiszta marhaság lenne a régiek modernabb változataként visszahozni most amikor néhány év múlva óriási technológiai áttorések várhatók.

A CEV ûrhajókat indító CLV rakéta elsõ fokozata az ûrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájának egy 5 szegmenses változata (eredetileg 4 szegmensbõl áll a gyorsítórakéta), a második fokozat a J-2 lesz a hírek szerint, ami a Saturn hordozórakétában debütált, és kis mértékben módosítottak azóta rajta. A HLV nehéz indítórakéta az ûrsikló eszközeire épít. Ezek 20-30 éves technológiák, azóta vannak jobb hajtómûvek, technikai megoldások, amik persze valóban csak egy viszonylag feltupirozott megoldások, de mégiscsak jobbak. De ha nem használják õket.... Amíg pedig valóban megvalósulhatnak az új technológiák alkalmazása (például a Scarmjet-é), addig akár két évtized is eltellhet, fõleg ha a CEV-re épít a NASA, mivel ez esetben ugye nem fognak egy Scramjet hajtómûves indítójármûvet építeni, mondván ott van a már kész és kipróbált CEV-rendszer.

"Kérdem én mi haszna van annak, hogy háborúzunk egymással."

Rohadt sok olaj, ami odahaza mar fogyoban van.

Igazad van, a világ költ kb. ennyit, abból az USA csak a felét 😊

http://www.truthandpolitics.org/military-US-world.php

Én javaslom az USA-nak, hogy ha már NASA nem kap pénzt a kormányzat meg nyilvánvalóan inkább bombát vesz, mint ûrhajót, akkor állítsa fel a NSDA, azaz a Natinonal Space Dreamers Agensit.

Elsõdleges prioritású feladata lenne, hogy nagyon alacsony költségvetés mellett rendkívül nagyratörõ terveket dolgoznának ki, megvalósítás nélkül. A fõ mottójuk lehetne:
"Mi ûrhajó nélkül is elsõk vagyunk az ûrkutatásban."<#eljen>

"Az Egyesült Államok az urkutatásban elért vezeto pozícióját teszi kockára, ha nem sikerül gyors megoldást találniuk a halódó ursikló-flotta cseréjére, figyelmeztetett Michael Griffin, a NASA vezetoje."

A hangsúlyt a FIGYELMEZTETETT szóra kell tenni. Vagyis a jo öreg amerikai gyakorlattal 100% kompatibilissen, még idoben észlelik a dolgot, felemelik a figyelmet, elkészítik a jelentéseket, kidolgozzák a megoldásokat és véghezviszik a terveket. Különben a NASA és általában az urkutatás gondjai az elmúlt évtizedben éppen abban rejlenek, hogy az amire szükség volt arra elég volt a meglévo, tehát nem nagyon fejlesztettek, a másik dolog, meg az, hogy jelenleg a technológia egy komoly fordulóponthoz érkezett, amikor még nem tudunk megválni a hagyományos kémiai meghajtású rendszerektol, és a jelenlegi új fejlesztésu gépeket meg tiszta marhaság lenne a régiek modernabb változataként visszahozni most amikor néhány év múlva óriási technológiai áttorések várhatók. A jelenlegi rendszerek meg elvégzik a fontosabb feladatokat. Nincs ehhez nagy köze a Bush kormányzatnak (akármennyire is ki nem állom a pasit, ez azért nem az o számlájára megy). Az USA képes lenne egy két lépéssel akármire, a kérdés csak az, hogy ez mennyire lenne bölcs megoldás és mennyi olyan hely van ahol a pénzt jobban lehet alkalmazni. Persze nem a háborúra gondolok, de ugye az is kérdés, hogy az USA megengedheti e magának, hogy karbatett kézzel üljön, mert a világpolitika az hatalomról szól a hatalom pedig akkor igazi ha független, vagy minimálissan függo, és itt igazság soha nem volt és nem is lesz.
Különben szeretném ha az USA következo elnöke demokrata lenne, csupán azért mert a változás a fejlodés egyetlen biztosítéka, de ha esetleg republikánus elnok lenne a következo akkor nagy esélyel McCain senatort látom az elnöki székben, aki Bush teljes ellentéte, aki egy középvonalú republikánus és aki jobban odafigyel a dolgokra. Viszont, az államháztartáshoz rendezéséhez min 2 Clintonra lenne szükség, és ezt nem látom valószínunek, viszont az USA államháztartási gondjaihoz képest a NASA költségvetése elenyészo, és ha szükség lesz a fejlesztésekre akkor az USA ezt éppen olyan könnyen megteszi mint amilyen könnyen költöttek már 250 milliárdot az IRAQ-i háborúra. Ez az ország nem tehetetlen, akármennyire is ezt hangoztatják néhányan, a kérdés csak az, hogy mik a prioritások (az o szemszögükbol). Szerintem jelenleg a Kínai gazdasággal való együttmuködés minnél jobb szintre emelése a fo prioritásuk csak errol persze nem dumálna a mindennapi hírekben, a második pedig az energiafüggoségük csökkentése, (Bernanke is errol dumált egy nagyot a multheti képviseloházi kihalgatás során), a terrorizmus meg csak ezután jön, az urkutatás meg jelenleg kitudja hanyadik helyen van. Persze a Kínai - USA urverseny (de szerintem inkább együttmuködés lesz belolle) elengedhetetlen, csak még várni kell egy picit, mert azért az USA még jócskán elo jár és megengedhet magának akár 10 évet is mire a Kínaiak techológiai, és anyagi szinten beérnék oket. Kína szuperul fejlodik, de a fejlodésben nincsennek kerüloutak, gazdaság, tudomény, technológia stb. mindennek találkozni kell, hogy sikeres urkutatás legyen a vége. Persze nem kérdés, hogy a Kínaiaknak ez mind meglesz, de idore van szükségük. De nem szabad elfelejteni, hogy a világ megváltozott, hogy a régi NASA elmúlt, hogy a globális világban minden nap kevesebb esélye lesz egy nemzeti alapú vállalkozásnak és, hogy a következo évtizedekben, egy nemzetközi urkutatás, nemzetközi fejlesztések és nemzetközi gazdaság veszi át a szerepet. Ahogy már sokszor elmondtam a nemzeti gazdaságok a végét járják a globalizáció megállíthatatlan. Gondoljunk bele még csak 10 éve vagyunk tisztába a globalizációval és már sokmindenre rá sem lehet ismerni akkorát változott, 30 év múlva... hát jósolni és elorelátni elég hálátlan dolog, de egy olyan globális teljessen mobilis és elképesztoen kevert világban fogunk élni, hogy azt ma nehéz elképzelni is. Nem azért mert ez tetszik majd nekünk, hanem azért mert másképpen nem tudunk majd megmaradni, és ez igaz a NASA-ra nézve is.

Egy picit megpróbálom megvilágítani a problémát. Az ûrsiklók a közfelfogás szerint nem elég biztonságosak, ezért menniük kell. Az ûrsikló biztonsági rátája 64 fellövésre jut egy katasztrófális baleset. A CEV-nél 2000:1 arányt igérnek, ami meglehetõsen valószinütlen ugrás biztonság terén. De nem azért állították le az ûrsiklókat, mert amúgy egy fellövés (csak a fellövés) fél milliárd dollárnál is többe kerül, egy-egy misszió pedig egy milliárd dollárt kóstált. Most csinálják helyette a CEV-et. De mennyiért is?

CEV ûrhajó költség tervezete 2004-14 között: 20 milliárd $
HLV nehéz indítórakéta költség tervezete 2014-ig: 17 milliárd $
CLV, a CEV ûrhajó indítórakétájának fejlesztési költsége: ~5 milliárd $

Szép számok igaz? A CLV (ami az ûrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára épül) fejlesztési költségét eredetileg még 1.5 milliárd dollárra becsülték, de 2005 végére ez az elõrejelzés elérte az 5 milliárd $-t. Azt azért lehet látni, hogy amire az elsõ személyzettel ellátott CEV ûrhajó fel fog emelkedni, a teljes programra (beleértve a Holdutazáshoz szükséges HLV-t (ami az ûrsikló külsõ üzemanyagtartályára, hajtómûvére és szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára épül) és holdraszálló egységet is) több, mint 40 milliárdot kell(ene), hogy elköltsenek. Mintezt úgy, hogy a NASA éves költségvetésébõl valamivel több, mint négy milliárd jutott az emberes ûrkutatásra eddig. Plusz a mellett, hogy az ûrsiklónak is kellene még jópárszor fordulnia, hogy befejezhessék az ISS Alfát. Ebbõl következik, hogy a CEV létrehozása a NASA költségvetésének szép nagy részét elviszi - és hogy elõteremtsék ezt a pénzt, az ûrszondás misszióktól vesznek el.

De miért is kerül ennyibe a CEV? Nos azért, mert politikai okokból (munkahely és gyártáskapacitás) minél több dolgot meg akarnak tartani az STS rendszerbõl. A kulcsszó manapság a biztonság, a pénzrõl nem nagyon beszélnek a politikusok. Boritékolható, hogy a CEV sem lesz az olcsó ûrbejutás eszköze....

Ennek mindössze 2 áthidalhatalan oka van, melyek sajnos alapvetõ emberi tulajdonságok (az esetek 99.999%-ban).

Névlegesen: irigység, kicsinyesség.

Hát véleményem szerint a hábórúk helyett inkább foglalkozhatnának az ûrkutatással. Abból legalább van haszna az emberiségnek. Kérdem én mi haszna van annak, hogy háborúzunk egymással. Semmi. Megérhetne már az emberiség arra, hogy összefogjon és közös erõvel vigyen véghez dolgokat.

(2005) GDP:12,290 milliárd USD
Költségvetés:
Bevételek: 2,154 milliárd USD
Kiadások: 2,472 milliárd USD

Annyit azért nem. Az amerikai védelmi költségvetés 400 Mrd dollár körül van (+ ez a 72 irakra és afganisztánra)

USA a világ rendõre. és ezt be is bizonyítja. így egyre többen rühellik. csak majd, mikor a korrupt rendõrt fenékbedugják, az nem fog neki jólesni

A hadsereg meg úgy 700 milliárdot...

És eléggé nem kifizetõdõ, mert ha enni adnának neki, még segíthetne vmikor, és nem gyûlölné meg õket az egész népes család.

Igen a közép keleti ügy tényleg fontosabb. Hozzá tenném: most már.

A régiók különbözõ fejletségébõl adódó különbségek rengeteg problémát generálnak. Ezek megoldása nem egyszerû dolog.

Persze léteznek gyors megoldások is. Ha látsz egy éhezõt, a problémájára 2 fajta gyors megoldás létezik: adsz neki enni, vagy lelövöd. Az USA nem habozik az utóbbit választani, még ha az a drágább megoldás.

Ide nézz el, angoltudás elõny.
NASA

NASA, ha jól tom, nem csak az ûrkutatásról szól!!!
National Aeronautics and Space Administration

Lehet, hogy én vagyok maradi, de én egyáltalán nem érzem olyan fontosnak az ûrkutatást, szerintem a közelkeleti ügy sokkal fontosabb ennél. Egyébként meg nem hiszem, hogy elmenne a világ NASA mellett.

bush bácsi leszarja az ûrkutatást, amióta õ az elnök a nasa egyre kevesebb pénzt kap, a katonásdijára meg egyre többet költ.

Ez valamiféleképpen jót is jelent!
Versenyhelyzetet teremthet és így talán felgyorsul némiképp az ûrkutatás, mert számomra a nasa csak a holdra szálásval rukkolt elõ, de annak már vagy 50 éve! 😄

Áve!

Ez a cikk nem az emberes, meg a tudományos célokat szolgáló utakról szól. A NASA most ébredt rá, hogy a versenytársainak nemsokára sokkal hatékonyabb eszközei lesznek/vannak a Föld körül keringõ mûholdak feljuttatására, illetve karbantartására. Nagy ívben tesznek õk a kutatásokra, amikor egy sok milliárdos üzletben csúszhat ki alóluk a talaj.
A NASA elnökének inkább valami ilyesmi kérdést kellene intéznie a kongresszushoz: "Na, kedves okos bácsik, mondjátok már meg nekem, hogy mi a fenével fogjuk a kémmûholdakat felvinni/szerelni/leszedni?

Bocs. Bevettem a paranoid talettámat...

Csürsz!
Én

Az a gáz, hogy a háború miatt a katonai beruházásokat is meg kellett kurtítani. Az ûrbeli játszadozás meg csak utána fog jönni. Szal szerintem olyan 70%, hogy valamilyen formában igazzá válik a cikk. Pl ha az USA nem lesz képes önállóan elérni a céljait (pl Holdraszállás).

A Nemzetközi ûrállomást egyre inkább magára hagyják, és látható, hogy azt már most sem lennének képesek csak saját erõbõl ellátni. Az Oroszok egyre inkább a fõ üzemeltetõvé vállnak, még ha a pénzt nem is õk adják.

Tartok tõle nem lesz változás. A köv elnök valszeg demokrata lesz, az megpróbálja majd rendbe rakni azt amit ezek a barmok eltoltak. Külpolitika gazdaság államháztartás. Ha marad a republikánus vezetés, az meg még jobban bele fog sodródni a háborúiba. Pénz egyik esetben sem néz ki. Az amcsi ûrkutatás virágkora, egybeeset egy gazdasági/ipari fellendüléssel, ez most nincs sehol. Illetve van, India/Kína.

Szal az amcsi ûrkutatásnak lehet hogy tényleg meszeltek.