SG.hu·

Veszélyben a Discovery?

A Discovery sikeresen elindult a nemzetközi űrállomáshoz kedden, Magyarországi idő szerint kedden 16:39-kor, az űrsikló és a Nemzetközi űrállomás dokkolásására 28-án, csütörtökön került sor. A tervek szerint az űrsikló augusztus 7-én tér vissza a Földre.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

Az indítás folyamán ugyanis több probléma is felmerült. Rögtön a fellövés után ugyanis az űrsikló külső üzemanyagtartálya összetalálkozott egy madárral. Ekkor (két és fél másodperccel az indítás után) az űrsikló sebessége még igen alacsony volt, így komolyabb sérülést - legalábbis a jelek szerint - nem szenvedett az üzemanyagtartály. (A madárról nincs információnk.)


Az űrsikló és a madár találkozása a fellövéskor

A második, már sokkal komolyabb probléma, hogy az első futómű ajtajának végén lévő egyik hővédő kerámialap egy darabja levált, noha a felvételek szerint külső behatás nem érte.


Az első futómű ajtajáról leváló kerámiadarab és a sérülés helye

A harmadik, ugyanakkor a legnagyobb riadalmat kiváltó esemény a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták leválása után 5 másodperccel történt: a külső üzemanyagtartály hőszigetelésének mintegy fél méteres darabja levált. Ugyan a levált darab nem találta el az űrsiklót, de a NASA azonnali hatállyal felfüggesztette a további STS-küldetéseket, amíg meg nem oldják a külső tartály hőszigetelésének problémáját. Ez azért roppant kínos, mivel egy ilyen hőszigetelő darab okozta a Columbia vesztét is, és két évig azon dolgoztak, hogy ez ne történhessen meg még egyszer - erre a Columbia tragédiája utáni első indításkor mégis megtörtént.


A leváló hőszigetelődarab

A külső üzemanyagtartály leválasztása után, a Discovery legénysége által készítettet fénykép, a fehér bekarikázott rész mutatja, honnan vált le a hőszigető darab.


A sérült részről készült fénykép


A darab leválása a videókamera által készített képen

A Discovery robotkarjának végére szerelt érzékelőkkel történő átvizsgálás után a futómű ajtajának sérülését nem tartják súlyosnak, mivel csak a hővédő lap egyik sarka törött le, más sérülést pedig nem találtak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Horváth János2005. 08. 03.. 13:35||#136
Tehát a fõ probléma szerintem a rezonancia.Ilyen összetett, többtömegû szerkezetekkel veszélyes a kilövés.Tehát egy,hengeres,összeépített rakétával, Pld:Saturn-V+Ûrsikló+mentõkabin-ha ráférne- megvalósítható a bizt.fellövés.
A mostani visszatérésrõl; ha sérült a futómû, és a pajzs, akkor lehetne-e egy "lépcsõzetes" légkör behatolásos, és tengerre szállásos megoldást választani?
© Horváth János2005. 08. 03.. 13:00||#135
Megdöbbentett a kilövés elõtti madár.Miért nem lehetne elõtte egy nagy durr a levegõbe, ezzel elriasztanánk a madarakat, meg a hang-légnyomástól leválhatott volna a földön az a fránya platni,szigetelõ és akkor még stoppolhatnák a fellövést.
Más; ezzel a merevítõs rakétahozzákötéssel (monitor) visszamentünk 1910-es évekbe, amikor a kétfedelû,viaszkosszárnyú repülõk fel akartak szálni.Egybe kéne építeni az összes szerkezetet, és nem volna az ilyen leválás,rezonancia,szétesés.
© pipaxy2005. 08. 02.. 17:43||#134
Úgy, hogy bizonyos célirányos tevékenység következtében korán kellett kelni.😞
© NEXUS62005. 08. 01.. 12:05||#133
Hát lehet hogy a SLI jármû maga fejlettebb, és ezzel együtt drágább is mint pl a STS. Ha viszont nagyságrendekkel olcsóbb az üzemeltetése, akkor valszeg meg fogja érni.

Ha közel olyan rendszerességgel és biztonsággal tud közlejedni mint egy utasszállító akkor az nagy elõrelépés lenne ahhoz képest hogy egy egy ûrrepülõgép évente csak párszor megy fel, és hatévente/50 kilövésenként katasztrófát szenved.

Amikor annak idején a hetvenes években kiirták az ürrepülõgép pályázatát , akkor ha jól emlékszem 2 hét szerepelt 2 repülés között. Ehhez képest ha egy gépet évente sikerült 4x fellõni az már jó eredmény volt.

Ezt a 2 hetet manapság már talán el tudnánk érni, és ez hatalmas elõrelépés lenne!
© uniu2005. 08. 01.. 09:31||#132
Hogy tud vki reggel 6 kor mar forumozni ?😊<#sniffles>
© pipaxy2005. 08. 01.. 06:24||#131
Az üzemanyag olyan drága lenne? 1 kilogramm hidrogén elõállítása kb. négy dollárnyi villamos energiába kerül elektrolízissel, s ez a legdrágább mód.
Így az oxigén is megvan.

Ez alapján 1000 tonna hidrogén is csak 4 milli $.
© Caro2005. 07. 31.. 21:18||#130
Azért nem hiszem, hogy ez az SLI olyan olcsó lenne.
Ha jól látom a felsõ gép törzse tulajdonképpen csak egy nagy rakéta, ami ugyanúgy elveszik!(Vagy visszahozzák esetleg? de szinte mindegy, mert az üzemanyag nagyon drága)
Persze még így is sokkal jobb, mint a mostani.
© NEXUS62005. 07. 31.. 20:59||#129
Voltak csak abban a rendszerben van "légzsák", meg "biztonsági öv" (errõl is vitatkoztunk itten ugye).

Így aztán már 20 éve nem vesztettek ûrhajóst!
© babajaga2005. 07. 31.. 20:47||#128
Mér az oroszoknak nem voltak baleseteik?
© Norbi72005. 07. 31.. 20:09||#127
Nem igaz hogy nem tudnak egy biztonságos ûrhajót építeni az Amerikaiak. Talán meg kéne kérdezni az Oroszokat hogy õk hogy csinálták.<#nyes>