Cifka Miklós

Veszélyben a Discovery?

A Discovery sikeresen elindult a nemzetközi űrállomáshoz kedden, Magyarországi idő szerint kedden 16:39-kor, az űrsikló és a Nemzetközi űrállomás dokkolásására 28-án, csütörtökön került sor. A tervek szerint az űrsikló augusztus 7-én tér vissza a Földre.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

Az indítás folyamán ugyanis több probléma is felmerült. Rögtön a fellövés után ugyanis az űrsikló külső üzemanyagtartálya összetalálkozott egy madárral. Ekkor (két és fél másodperccel az indítás után) az űrsikló sebessége még igen alacsony volt, így komolyabb sérülést - legalábbis a jelek szerint - nem szenvedett az üzemanyagtartály. (A madárról nincs információnk.)


Az űrsikló és a madár találkozása a fellövéskor

A második, már sokkal komolyabb probléma, hogy az első futómű ajtajának végén lévő egyik hővédő kerámialap egy darabja levált, noha a felvételek szerint külső behatás nem érte.


Az első futómű ajtajáról leváló kerámiadarab és a sérülés helye

A harmadik, ugyanakkor a legnagyobb riadalmat kiváltó esemény a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták leválása után 5 másodperccel történt: a külső üzemanyagtartály hőszigetelésének mintegy fél méteres darabja levált. Ugyan a levált darab nem találta el az űrsiklót, de a NASA azonnali hatállyal felfüggesztette a további STS-küldetéseket, amíg meg nem oldják a külső tartály hőszigetelésének problémáját. Ez azért roppant kínos, mivel egy ilyen hőszigetelő darab okozta a Columbia vesztét is, és két évig azon dolgoztak, hogy ez ne történhessen meg még egyszer - erre a Columbia tragédiája utáni első indításkor mégis megtörtént.


A leváló hőszigetelődarab

A külső üzemanyagtartály leválasztása után, a Discovery legénysége által készítettet fénykép, a fehér bekarikázott rész mutatja, honnan vált le a hőszigető darab.


A sérült részről készült fénykép


A darab leválása a videókamera által készített képen

A Discovery robotkarjának végére szerelt érzékelőkkel történő átvizsgálás után a futómű ajtajának sérülését nem tartják súlyosnak, mivel csak a hővédő lap egyik sarka törött le, más sérülést pedig nem találtak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Horváth János #136
    Tehát a fő probléma szerintem a rezonancia.Ilyen összetett, többtömegű szerkezetekkel veszélyes a kilövés.Tehát egy,hengeres,összeépített rakétával, Pld:Saturn-V+Űrsikló+mentőkabin-ha ráférne- megvalósítható a bizt.fellövés.
    A mostani visszatérésről; ha sérült a futómű, és a pajzs, akkor lehetne-e egy "lépcsőzetes" légkör behatolásos, és tengerre szállásos megoldást választani?
  • Horváth János #135
    Megdöbbentett a kilövés előtti madár.Miért nem lehetne előtte egy nagy durr a levegőbe, ezzel elriasztanánk a madarakat, meg a hang-légnyomástól leválhatott volna a földön az a fránya platni,szigetelő és akkor még stoppolhatnák a fellövést.
    Más; ezzel a merevítős rakétahozzákötéssel (monitor) visszamentünk 1910-es évekbe, amikor a kétfedelű,viaszkosszárnyú repülők fel akartak szálni.Egybe kéne építeni az összes szerkezetet, és nem volna az ilyen leválás,rezonancia,szétesés.
  • pipaxy #134
    Úgy, hogy bizonyos célirányos tevékenység következtében korán kellett kelni.:(
  • NEXUS6 #133
    Hát lehet hogy a SLI jármű maga fejlettebb, és ezzel együtt drágább is mint pl a STS. Ha viszont nagyságrendekkel olcsóbb az üzemeltetése, akkor valszeg meg fogja érni.

    Ha közel olyan rendszerességgel és biztonsággal tud közlejedni mint egy utasszállító akkor az nagy előrelépés lenne ahhoz képest hogy egy egy űrrepülőgép évente csak párszor megy fel, és hatévente/50 kilövésenként katasztrófát szenved.

    Amikor annak idején a hetvenes években kiirták az ürrepülőgép pályázatát , akkor ha jól emlékszem 2 hét szerepelt 2 repülés között. Ehhez képest ha egy gépet évente sikerült 4x fellőni az már jó eredmény volt.

    Ezt a 2 hetet manapság már talán el tudnánk érni, és ez hatalmas előrelépés lenne!
  • uniu #132
    Hogy tud vki reggel 6 kor mar forumozni ?:)
  • pipaxy #131
    Az üzemanyag olyan drága lenne? 1 kilogramm hidrogén előállítása kb. négy dollárnyi villamos energiába kerül elektrolízissel, s ez a legdrágább mód.
    Így az oxigén is megvan.

    Ez alapján 1000 tonna hidrogén is csak 4 milli $.
  • Caro #130
    Azért nem hiszem, hogy ez az SLI olyan olcsó lenne.
    Ha jól látom a felső gép törzse tulajdonképpen csak egy nagy rakéta, ami ugyanúgy elveszik!(Vagy visszahozzák esetleg? de szinte mindegy, mert az üzemanyag nagyon drága)
    Persze még így is sokkal jobb, mint a mostani.
  • NEXUS6 #129
    Voltak csak abban a rendszerben van "légzsák", meg "biztonsági öv" (erről is vitatkoztunk itten ugye).

    Így aztán már 20 éve nem vesztettek űrhajóst!
  • babajaga #128
    Mér az oroszoknak nem voltak baleseteik?
  • Norbi7 #127
    Nem igaz hogy nem tudnak egy biztonságos űrhajót építeni az Amerikaiak. Talán meg kéne kérdezni az Oroszokat hogy ők hogy csinálták.