Ha nem is a valódi, a virtuális spájzban mindenképpen: több hackercsoport egy időben indított támadást dán webhelyek ellen, amit szakértők a Mohamed-karikatúrák körül kirobbant tiltakozáshullám legújabb fejleményeként értelmeznek.

Bizonyára alig vannak közöttünk olyanok, akik az elmúlt napokban nem hallottak a dán Jyllands-Posten című újságban megjelent Mohamed-gúnyrajzokról, pontosabban a körülöttük kirobbant botrányról, amelynek - sajnos - meglehetősen súlyos következményei voltak. A tavaly szeptemberben közzétett tizenkét karikatúra ugyanis óriási tiltakozást váltott ki az arab világban, és az ilyenkor már megszokott zászlóégetés mellett ezúttal egyes követségek is sorra kerültek: Bejrútban a dán konzulátus épületét, a szír fővárosban pedig a dán és norvég nagykövetséget is felgyújtották.

Az egész világon végigsöprő tiltakozáshullám újabb erőre kapott, miután több európai lap, köztük a német Die Welt is közzétette a rajzokat. Nem kellet sokáig várni, hogy az Iszlám Dzsihád és a Fatah fegyveresei azonnali és súlyos következményekkel fenyegessék meg azon kormányokat, amelyek elmulasztanak bocsánatot kérni a fiaskó miatt. Ami pusztán egyszerű tréfának indult, véresen komoly összecsapássá fajult: két világ eltérő felfogása, értékszemlélete ütközik, ahogy az egyik fél büntetést, felelősségre vonást követel, a másik pedig igyekszik elbagatellizálni az ügyet.



A napokban újabb fronton, a világhálón indult meg a háború, ahogy hackerek, hackercsoportok kölcsönösen feltörték és módosították a dán, illetve arab nyelvű honlapokat. A Politiken.dk már január végén beszámolt az első támadásokról, majd pár nappal később a Jyllands-Posten weboldalának feltöréséről is hírt adhattak. A káros tevékenységeket figyelemmel kísérő Zone-H.org adatai szerint január 30. és február 6. között közel 600 dán oldal szenvedett el kisebb-nagyobb károkat, ám a nemzetközi - elsősorban izraeli - webhelyekkel kiegészülve ez a szám megközelítette az ezret. Bár a BBC szerint a legtöbb esetben a támadók visszafogott politikai üzeneteket helyeztek el, azért jó néhány helyen feltűntek a jól ismert négybetűs angol szavak, Dániát, illetve az ország kormányát minősítve.

A következő célpont?

A politikai, vallási töltetű internetes támadások nem számítanak új jelenségnek, hiszen a szeptember 11-i támadás előtt és után is halhattunk ilyen esetekről. A fő célpont természetesen az Egyesült Államok volt, amely az Afganisztán, majd az Irak elleni háború miatt még inkább kedvelt célponttá vált. Mindeközben persze az "amik" sem tétlenkedtek: 2003-ban az arab CNN-nek is nevezett Al-Dzsazíra weboldalát törték fel, átirányítva a látogatókat egyéb oldalakra. Kérdés, hogy milyen válaszlépésekben gondolkodhat Európa, és egyáltalán hogyan kellene kezelnünk az egész ügyet. Nyilvánvaló, hogy a szemet szemért elv - bármennyire bibliai - nem lenne jó választás, még akkor sem, ha itt pusztán virtuális háborúról van szó, hiszen jól láthatjuk, a viccelődés mennyire komoly következményekkel járhat.

A vélemények megoszlanak, ami nem csoda, hiszen az európaiak magát az arab világot is sokféleképpen ítélik meg. Egyesek szerint az állandóan forrongó keleten csupán indokra várnak, míg mások a toleranciát és az eltérő kultúrák megfelelő kezelését hangsúlyozzák. Kétségtelen, nem vagyunk egyformák: nem túl valószínű, hogy egy gúnyos Jézus-karikatúra láttán felkerekednénk szomszédainkkal, hogy felgyújtsuk a szír nagykövetséget.

Azt azonban eddig is tudtuk, hogy nem mindenhol veszik ilyen könnyedén a vallást - mi vagyunk felelőtlenek, figyelmetlenek, vagy a másik oldal ugrál feleslegesen?