Gábor Zoltán

A digitális tükör­reflexesek I.

Előző cikkünkben a kompakt gépek világában tettünk egy rövid utazást, tisztázva a fogalmakat, előnyöket-hátrányokat. A folytatásban a digitális tükörreflexes fényképezőgépek kerülnek terítékre.

- Kompaktok - | - Tükörreflexesek I. - | - Tükörreflexesek II. -

Bevezető

Először az egyik legfontosabb kérdést szeretném megválaszolni a témához kevésbé konyítók részére: a manapság kapható digitális tükörreflexes (DSLR, Digital Single Lens Reflex) gépek lényegében teljességgel felveszik a versenyt filmes társaikkal. Szolgáltatásaik, felbontásuk, színdinamikájuk, sebességük miatt egy ilyen gép ma már vonzó alternatíva lehet minden filmes géppel dolgozó fotós számára. Nem egy olyan díjnyertes fotó készült már DSLR géppel, ahol a mezőny nagyobb része még film alapanyagra készült, így akik eddig kételkedtek a digitális technikában, azok nyugodtan tegyék félre előítéleteiket.

Természetesen a megfelelő minőség elérése, a film részletességének illetve dinamikájának digitális úton történő utánzása nem olcsó dolog. Viszont egyes DSLR gépek manapság már olyan árszintre érkeztek, hogy egy hétvégi fotósnak is lehetősége van az SLR technikát használva digitálisan megörökíteni a nyaralásokat, utazásokat úgy, hogy nem kell nagyon mélyen a zsebébe nyúlnia.

Ezeknek a gépeknek 99%-a nem képes keresőkép megjelenítésére az LCD kijelzőn, azaz a kis monitor egyedül a képek visszanézésére szolgál. Ha komponálni szeretnénk, mindenképpen az optikai keresőt kell a szemünk elé emelni, ami viszont élő képet mutat, hiszen nem egy apró LCD monitor képét bámuljuk, hanem az objektíven keresztül érkező képet tükrözi fel a szemünkhöz a váz. Ezáltal a helyes élességet nagyon pontosan meg tudjuk állapítani. Fontos tudni még, hogy ezeknek a gépeknek az objektívjét - akár teljesen más márkájú és gyújtótávolságú, zoomátfogású, de kompatibilis bajonettel rendelkező - másik objektívre cserélhetjük. Az objektívek tárháza hatalmas, választhatunk fix vagy zoom objektíveket, illetve nagy látószögű, esetleg teleobjektíveket egyaránt, a lista hosszú.

Belépő szint

Belépő szintűnek nevezzük a legolcsóbb DSLR technikával bíró fényképezőgépeket. Ezek manapság 6-8 megapixeles felbontással dolgoznak, ami elég akár A4-es méretű előhíváshoz is. Vázuk egytől-egyig műanyagból készül a költségcsökkentés céljából. Szolgáltatásaik és képminőségük tökéletesen megfelelő ahhoz, hogy a fényképezni szeretők komolyabb kompromisszumok nélkül készítsenek szép, kompakt képminőséget lepipáló fotókat. A megnövekedett vásárlóerő miatt a szegmensbe egyre több gyártó szeretne beszállni, ami nekünk, fotósoknak csak jó, hiszen az árversenynek mi vagyunk a kedvezményezettjei. A Sony és a Panasonic is a közeljövőben várható belépő termékével ezen a piacon.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Mi az ami vonzóvá tehet egy ilyen gépet egy érdeklődő számára? Elsősorban ugye a képminőség. Hiába a kompakt gépek gyakran ugyan ilyen mértékű képfelbontása, annál a méretből adódóan a képérzékelőre (CCD) zsúfolt sokmillió képpont megnövekedett képzajjal jár. A DSLR gépekbe jóval nagyobb érzékelőket építenek, így a képzaj mértéke nem nagyobb mint amit filmen tapasztalhatunk. Ezek a gépek alacsony ISO érzékenységnél lényegében nem termelnek képzajt, illetve emiatt akár több perces expozíciókat is készíthetünk - ha pl. az éjszakai tájat szeretnénk megörökíteni - a képminőség kielégítő lesz.

A másik vonzó tulajdonsága a DSLR gépeknek a sebességük. A többségük 1 mp-nél rövidebb idő alatt készenlétbe kerül a bekapcsolás után, továbbá sorozatfelvételi képességük is igen vonzó, 2,5 - 2,8 kép/másodperces képrögzítésre képes. A gépekhez tartozó objektívek autófókusz gyorsasága is messze lepipálja a kompaktokat. Vásárolhatunk ultrahangos motorral működő objektíveket, amik azon túl, hogy szinte hangtalanok, villámgyors élességállításra képesek. Ezáltal egy ilyen géppel már akár sporteseményeket is nyugodtan fotózhatunk. A gépek szolgáltatásai is fontos tényezők lehetnek. Mindegyik gép teljesen manuális és automata fotómódokat egyaránt kínál a felhasználó számára, sőt, egy pár márka még sok témamódot is felajánl a kezdő, fényképezéshez nem értők számára. A CCD-s képstabilizátoros rendszer csak hab a tortán (lásd: Konica Minolta Dynax 5D).

Mi az ami leginkább negatívumként említhető egy ilyen gép kapcsán? Elsősorban az ára. Bár a legolcsóbb DSLR gép manapság már bruttó 150 000 Ft-ért hazavihető, ennyi pénzért csak egy vázat kapunk. Ha un. "kit-ben" vásároljuk meg a gépünket, akkor kapunk hozzá egy kit-objektívet, aminek átfogása rendre 3x-szoros és minősége igencsak megkérdőjelezhető (értsd: az objektív olcsó műanyag lencséket tartalmaz, amik nem képesek olyan részletességet a CCD-re vetíteni, amit egy ilyen felbontás megkívánna).

Ezáltal aki ilyen gépbe fekteti a pénzét és komolyabb fotós szándékai vannak, az készüljön fel hogy a gépváz árán túl, még annak többszörösét fogja objektívekre elkölteni. Az objektívek árai ugyanis nagyon magasak, legalábbis kis hazánkban nagyon drágán juthatunk hozzájuk. De nem csak az objektívek viszik a pénzt: drágák a vakuk, az állványok, a táskák és minden egyéb kiegészítő.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Egyéb negatív tényező lehet a méret. Egy ilyen gép nem fér el a zsebünkben, és a nyakunkba akasztva is komoly súllyal húzza azt le. Nem beszélve a hozzá vásárolt kiegészítőkről, amik egy idő után már nagyobb fotóstáskát kívánnak meg. Tehát akinek fontos a méret, az ne ilyen gépben gondolkodjon, bár manapság ebben a szegmensben is egyre jobban törekszenek a méret csökkentésére - véleményem szerint feleslegesen.

A belépő szintű DSLR gépek tehát remek társak lehetnek, akár hobbira, akár munkára használjuk őket. Számítsunk rá, hogy a váz illetve a felhasznált anyagok nem arra hivatottak, hogy ezt a gépet adjuk majd gyermekünknek 14 éves születésnapjára, nagyobb a valószínűsége, hogy addigra már régen az igazak álmát alussza kedvenc gépünk (hiába, fogyasztói társadalomban élünk). Mivel ez a szegmens még viszonylag új, (2003 augusztusában jelentette be a Canon a kategóriateremtő termékét, az EOS 300D-t) ezért nem is nagyon lehet tippeket adni, hogy meddig bírják ezek a gépek, de akinek fontos az időtállóság, az ne ilyen vázban gondolkozzon.

A kategória jelenleg kapható termékei, ABC sorrendben: Canon EOS 350D, Konica Minolta Dynax 5D, Nikon D50, Nikon D70s, Olympus E-300, Olympus E-500, Pentax Ist DL, Pentax Ist Ds2. Következő cikkünkben a haladóknak szánt komolyabb gépeket vesszük sorra.

- Kompaktok - | - Tükörreflexesek I. - | - Tükörreflexesek II. -

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • babajaga #70
    Hát természetesen bele lehet nézni a tüköraknába hogy nem lóg e a tükör, rendesen felcsapódik e. A digitálisoknál a zárszerkezetet nem lehet lefutásra és időre is úgy ellenőrízni mint a filmeseknél.
  • craymond #69
    Igen ezekre én is gondoltam, csak azt hittem, hogy még van valami amit kevesen tudnak vagy ilyesmi, azért köszi
  • babajaga #68
    http://www.ebolt.hu/category2488.html
  • babajaga #67
    Elsősorban felvételeket kell csinálni több programponttal, jók e a képek fókusz jó e. Természetesen ütés törésnyom van e? Ennek a gépnek még többnyire garanciásnak kéne lennie nem? Szokatlan zörgés nem hallatszik e.
  • craymond #66
    Segítsetek légyszi. Egy használt Canon 400D-nél melyek azok a részletek amikre oda kell figyelni, hogy ne verjenek át? Általában is, mik azok a tényezők amiket figyelembe kell venni, és feltétlenül megvizsgálni egy használt gép vásárlásakor.
  • G_ArchAngel #65
    hihetetlen dilettáns vagy, tudod-e...?

    a TTL/ETTL egy fénymérési mód semmi köze nincs a keresőképhez...

    a(z optikai) keresőkép megjelenítése fizikai optika, semmi köze nincs a TTL-hez, keresőképet már akkor alkottak lencse és tükörrendszer segítségével, mikor a TTL még szűzi gondolatként sem létezett..

    legalább egy nyamvadt fotótechnikai könyvet olvass már át!
  • babajaga #64
    A TTL nemcsak fénymérés mivel azt jelenti a lencsén át (keresztül). Hogy látod a pentaprizmás gépben a témát? A lencsén keresztül. Hogyan látod az EVF keresőben a témát? Ugyancsak a lencsén keresztül. Ezek a valós képet adó keresők. Az átnézeti kereső (Newwton, Albada) jópár cm távolságban van az objektív tengelyétől, mást lát mint a lencse, ezért nem valós a képe, mert fényképezés lévén az a való ami a képre kerül.
    A prizmás, tükrös és EVF kereső TTL tehát lencsén keresztüli kereső.
  • G_ArchAngel #63
    most már csak arra lennék kíváncsi, hogy a TTL (Throught the Lens) fénymérési módnak mi köze van az átnézeti keresőhöz...
  • BiG G #62
    kétlem hogy az a kevés fotóismeretem ne lenne még így is sokkal több mint a tiéd
  • babajaga #61
    Hát kétlem hogy a kapirgálástól a fotósismereteid gyarapodnának.