Berta Sándor
Ma dönt az Európai Parlament a távközlési adattárolásról
Mivel elméletileg megvan a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többség, szakértők gyakorlatilag biztosra veszik, hogy akár már ma döntés születhet a távközlési adatok tárolásáról szóló kérdésben.
A törvény megszavazása azért vehető szinte biztosra, mert az Európai Parlament legnagyobb frakciói, az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja (PES) és az Európai Parlament Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja (EPP-ED) már előzetesen megállapodtak a fontosabb kérdésekben az Európai Tanáccsal. A javaslatot azonban továbbra is és egyre keményebben ellenzik és kritizálják a liberálisok, a zöldek és a konzervatívok, akik szerint a terrorizmus elleni harcra hivatkozva gyakorlatilag a sárba tiporják az európai polgárok emberi és szabadságjogait. Ezenkívül a három frakció azt is kifogásolja, hogy a két nagy a hátuk mögött lepaktált az Európai Tanáccsal.
Charlotte Cederschiöld svéd konzervatív EP-képviselő aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az új törvény megsérti az Európai Emberi Jogi Konvenciót. Ezenkívül a képviselőnő szerint arra is figyelni kell, hogy milyen garanciákat kapnak. Kathalijne Buitenweg, az Európai Parlament Zöld frakciójának holland tagja szerint továbbra sem lehet tudni, hogy kik és kinek a pénzén fogják tárolni az adatokat. Sylvia-Yvonne Kaufmann, a PDS német párt képviselője pedig úgy vélte, hogy az Európai Unió egy digitálisan ellenőrzött állammá alakul át, ahol 460 millió európai uniós állampolgár lesz rab.
Franco Frattini illetékes EU-biztos viszont üdvözölte a lépést, amely szerint minden távközlési adatot (vezetékes, mobil- és VoIP-beszélgetések, SMS, chat, FTP, P2P, e-mail, internet, ICQ, fórumbejegyzések - valamint, hogy ki, kivel, kinek, mikor, honnan, hová és mennyi ideig kommunikált) 6-tól 24 hónapon át tárolnák, azt azonban maguk a tagállamok döntenék el, hogy mely bűncselekmények esetén használják fel ezeket az információkat.
A törvény megszavazása azért vehető szinte biztosra, mert az Európai Parlament legnagyobb frakciói, az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja (PES) és az Európai Parlament Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja (EPP-ED) már előzetesen megállapodtak a fontosabb kérdésekben az Európai Tanáccsal. A javaslatot azonban továbbra is és egyre keményebben ellenzik és kritizálják a liberálisok, a zöldek és a konzervatívok, akik szerint a terrorizmus elleni harcra hivatkozva gyakorlatilag a sárba tiporják az európai polgárok emberi és szabadságjogait. Ezenkívül a három frakció azt is kifogásolja, hogy a két nagy a hátuk mögött lepaktált az Európai Tanáccsal.
Charlotte Cederschiöld svéd konzervatív EP-képviselő aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az új törvény megsérti az Európai Emberi Jogi Konvenciót. Ezenkívül a képviselőnő szerint arra is figyelni kell, hogy milyen garanciákat kapnak. Kathalijne Buitenweg, az Európai Parlament Zöld frakciójának holland tagja szerint továbbra sem lehet tudni, hogy kik és kinek a pénzén fogják tárolni az adatokat. Sylvia-Yvonne Kaufmann, a PDS német párt képviselője pedig úgy vélte, hogy az Európai Unió egy digitálisan ellenőrzött állammá alakul át, ahol 460 millió európai uniós állampolgár lesz rab.Franco Frattini illetékes EU-biztos viszont üdvözölte a lépést, amely szerint minden távközlési adatot (vezetékes, mobil- és VoIP-beszélgetések, SMS, chat, FTP, P2P, e-mail, internet, ICQ, fórumbejegyzések - valamint, hogy ki, kivel, kinek, mikor, honnan, hová és mennyi ideig kommunikált) 6-tól 24 hónapon át tárolnák, azt azonban maguk a tagállamok döntenék el, hogy mely bűncselekmények esetén használják fel ezeket az információkat.