Berta Sándor
Európa Parlament: adatmegőrzés legfeljebb két évig
Továbbra is nyitott a kérdés: vajon mennyi ideig fogják tárolni az európai uniós tagországok távközlési cégei az állampolgárok telefonbeszélgetéseinek, böngészésének és SMS-küldéseinek háttéradatait.
Az ügyben most az Európai Parlament igyekszik kompromisszumos megoldást találni. Mint ismeretes, korábban komoly vita bontakozott ki arról, hogy kellene-e és ha igen, meddig kellene kötelezni a telefontársaságokat, az internet- és a mobilszolgáltatókat arra, hogy megőrizzék az előfizetők telekommunikációs tevékenységeiről vezetett naplófájlokat. A háttéradatok alapján bármikor, akár évekre visszamenően is pontosan nyomon követhető, hogy egy adott vezetékes vagy mobilszámról ki kit hívott, a beszélgetés mikor zajlott le és mennyi ideig tartott.
Ugyanilyen adatok alapján pontosan beazonosítható az is, hogy egy személy, mikor, mennyi ideig internetezett, milyen oldalt keresett fel és melyik portálon mennyi ideig tartózkodott. Szintén megtudható, hogy kinek, mikor, milyen elektronikus levelet küldtek, vagy hogy ő kinek és mikor küldött egy e-mailt. Erre a lépésre az európai hatóságok szerint elsősorban a terroristák, a terrorizmus elleni harc miatt van szükség, hogy az igazságügyi szervek még eredményesebben léphessenek fel a bűnözők ellen.
Az adatvédelmi szakemberek és a polgárjogi szervezetek azonban a kezdetektől aggályosnak tartják a tervezetet, mivel nincs szabályozva, hogy ki és hol őrizné ezeket az adatokat és kiknek lenne abba betekintésük? Nem mindegy például, hogy külön nemzeti központokat állítanak fel vagy egyetlen európai csúcsintézményt hoznak létre erre a célra. Az is tisztázatlan, hogy ki finanszírozná ezeket a beruházásokat, hiszen például kompenzálni kellene a szolgáltatók többletmunkáit és az ezekből fakadó többletköltségeiket.
Az Európai Parlament legújabb javaslata szerint az adatokat legfeljebb két éven át tárolnák és minden tagállam maga dönthetne a részletekről. Ezenkívül a tervezet arra is kitér, hogy az adatokat csak akkor adnák ki, ha az illető személyt annak a 32 bűncselekménynek az egyikével vádolják, amely alapján európai körözés is kiadható. A 32 bűncselekmény közé tartozik például a terrorcselekmények elkövetése, a gyilkosság, az emberölés és a drogkereskedelem. A javaslatot a legközelebbi ülésükön megvitatják az EU-tagországok igazságügyi miniszterei is.
Az ügyben most az Európai Parlament igyekszik kompromisszumos megoldást találni. Mint ismeretes, korábban komoly vita bontakozott ki arról, hogy kellene-e és ha igen, meddig kellene kötelezni a telefontársaságokat, az internet- és a mobilszolgáltatókat arra, hogy megőrizzék az előfizetők telekommunikációs tevékenységeiről vezetett naplófájlokat. A háttéradatok alapján bármikor, akár évekre visszamenően is pontosan nyomon követhető, hogy egy adott vezetékes vagy mobilszámról ki kit hívott, a beszélgetés mikor zajlott le és mennyi ideig tartott.
Ugyanilyen adatok alapján pontosan beazonosítható az is, hogy egy személy, mikor, mennyi ideig internetezett, milyen oldalt keresett fel és melyik portálon mennyi ideig tartózkodott. Szintén megtudható, hogy kinek, mikor, milyen elektronikus levelet küldtek, vagy hogy ő kinek és mikor küldött egy e-mailt. Erre a lépésre az európai hatóságok szerint elsősorban a terroristák, a terrorizmus elleni harc miatt van szükség, hogy az igazságügyi szervek még eredményesebben léphessenek fel a bűnözők ellen.
Az adatvédelmi szakemberek és a polgárjogi szervezetek azonban a kezdetektől aggályosnak tartják a tervezetet, mivel nincs szabályozva, hogy ki és hol őrizné ezeket az adatokat és kiknek lenne abba betekintésük? Nem mindegy például, hogy külön nemzeti központokat állítanak fel vagy egyetlen európai csúcsintézményt hoznak létre erre a célra. Az is tisztázatlan, hogy ki finanszírozná ezeket a beruházásokat, hiszen például kompenzálni kellene a szolgáltatók többletmunkáit és az ezekből fakadó többletköltségeiket.
Az Európai Parlament legújabb javaslata szerint az adatokat legfeljebb két éven át tárolnák és minden tagállam maga dönthetne a részletekről. Ezenkívül a tervezet arra is kitér, hogy az adatokat csak akkor adnák ki, ha az illető személyt annak a 32 bűncselekménynek az egyikével vádolják, amely alapján európai körözés is kiadható. A 32 bűncselekmény közé tartozik például a terrorcselekmények elkövetése, a gyilkosság, az emberölés és a drogkereskedelem. A javaslatot a legközelebbi ülésükön megvitatják az EU-tagországok igazságügyi miniszterei is.
