Dojcsák Dániel
Intel: jönnek a 128 magos processzorok!
Az Intelre rájár a rúd mostanság. Perek, félresikerült fejlesztések, de közben nyoma sincs megtorpanásnak. Nap, mint nap új fejlesztésekről tervekről szólnak a hírek, s közben felsőoktatási kutatási programok is indulnak velük karöltve. Szerkesztőségünk igyekezett benézni egy kicsit a folyamatok mögé, kiegészíteni a száraz híreket. Ebben Gacsal József, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója volt segítségünkre, aki egy interjú keretében számos kérdésünkre válaszolt.
SG.hu: A legérdekesebb kérdés mindig, hogy mi fog történni holnap a processzorpiacon? Az Intelnek milyen rövid távú tervei vannak, milyen irányba mozdul az ikermagos CPU-k fejlesztése?
Gacsal József: Az idei év arról szólt, hogy megjelentek a kétmagú processzorok minden termékcsoportban, igaz az Itanium termékvonal némi csúszásban van, de az már jövő év elejére várhatóan megoldódik. Ez a váltás volt az idei év fő mozgása, a jövő évben pedig már szeretnénk ezen is tovább lépni és várhatóan meg fognak jelenni a négymagos processzorok is. Elindultunk a többmagúság felé, ami ugye először kettő, majd négy, de úgy számítunk, hogy viszonylag hamar, a 2010-es évek elejére sokmagúvá alakul. A sokmagúság egyes szakértők szerint lehet akár 128 is. Majd meglátjuk hogyan sikerül ezt megoldani, mert rengeteg fejlesztenivaló van, kezdve az architektúrától a gyártástechnológiákon át a szoftver és alkalmazásfejlesztésig.
SG.hu: A csíkszélesség meddig csökkenhet?
Gacsal József: A mi előrejelzéseink szerint az újonnan induló üzemek 65 nanométerrel dolgoznak, de szeretnénk hamar lemenni a 12 nanométeres határig, amire azt mondják, hogy ott valami mást kell kitalálni, illetve betársulnak a jelenlegi mellé olyan technológiák, amik a teljesítménynövelést és az integrációnövelést is lehetővé teszik.
SG.hu: Ez azt jelenti, hogy az Intel a többmagúság mellett teszi le a voksot, míg az AMD jelenleg a virtualizált processzorokban látja a jövőt? Milyen szerepet kap az Intel Vanderpool projektje, ami szintén egy virtualizált szerkezet lenne? Melyik lehet erősebb húzóirány?
Gacsal József: Nálunk alapvető változás a párhuzamosság növelése, ami lehetővé teszi a teljesítménynövelést és emellett az Intel rengeteg olyan technológiát fejleszt, ami kiegészíti ennek a platformnak a képességeit a jobb felhasználás érdekében. Ilyen példa a cache megbízhatóságának növelése: a rendszer figyeli az ott tárolt adatokat és, ami nem megfelelő, nem egészséges, azt elveti. Továbbá ilyen technológia a virtualizáció hardveres megoldása. Ehhez együtt kell dolgoznunk számos céggel, akik ki tudják használni ennek az előnyeit.
SG.hu: Konkrétan milyen célokra lehet ezt használni?
Gacsal József: Jelen pillanatban sok elképzelés van, de mivel nincs kint a hétköznapi felhasználásban, ezért kérdés, hogy valóban jól használható e. Az egyik jelenség a használatban lévő szerverek, főleg szerver farmokon. Ezek beépített teljesítményének kihasználtsága ha megnézzük, akkor igen alacsony számokat kapunk, azaz elfecsérelt lehetőségeket hordoznak magukban. Üzemi tartalékok vannak, illetve a későbbi fejlesztéseknek elébe menve a szükségesnél jóval nagyobb teljesítményt vásárolnak a cégek a szükségesnél. A virtualizációval ezt az alacsony értéket meg lehet emelni. A meglévő hardverem képességeit hatékonyabban tudom kihasználni és virtuális gépeket futattva a feladatokat optimálisabban el tudom végezni.
Egy másik forgatókönyv szerint szükségem lehet arra, hogy egymás mellett futtassak párhuzamosan több operációs rendszert és azokon különböző alkalmazásokat. Például egy mérnöki jellegű feldolgozási folyamatnál jellemzően UNIX alapú szoftvereket használunk, de emellett szükség van arra, hogy a felhasználó emailezzen, szövegszerkesztőt használjon, ami akár egy Windowsos környezetet is takarhat. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik a párhuzamos használatra anélkül, hogy egymást zavarnák.
A harmadik lehetőség akár az otthoni felhasználókat is érintheti, ezért is érdekes lehet ennek a tömeges elterjesztése. Van, hogy úgy szeretnénk egymás mellett különböző dolgokat futtatni, hogy azok ne is tudjanak egymásról. A virtualizációnak ez a leghasznosabb tulajdonsága, hogy az egymás mellett futó rendszerek nem is érzékelik a másikat. Így gondolhatunk arra, hogy több felhasználó is használhatja ugyanazt az eszközt. Vállalati környezetben pedig előfordulhat, hogy egy gépre éppen feltelepítenek egy javítást, közben pedig ugyanazon a gépen tovább dolgozhatnak és a telepítés végeztével áttérhetnek egy pillanat alatt az új környezetre anélkül, hogy megszakítanák a munkát. Másrészt felügyelet jellegű előnyei is lehetnek.
SG.hu: Milyen további újdonságokat hoznak be az új szériák?
Gacsal József: Az Intel AMT menedzsment funkció - ami még nem érhető el minden platformunkon - komoly újszerűséggel rendelkezik a korábbi felügyeleti rendszerekhez képest, ugyanis lehetővé teszi, hogy a rendszergazda kikapcsolt gép mellett el tudja végezni a rábízott feladatokat anélkül, hogy hozzáférne a felhasználói adatokhoz. Tud javításokat, szoftvereket telepíteni, nem megzavarva a munkát. SG.hu: Látszik, hogy az Intelnél számos koncepció van előtérben, hogy fordulhatott elő mégis az, hogy nagyon mellényúltak egy fontos processzor-fejlesztéssel? Az új Xeon teljesítményben alulmarad, áramfelvételben pedig lekörözi az azonos órajelű AMD CPU-t.
Gacsal József: Az Intelnél az a szép, hogy sokféle fejlesztés fut egy időben. Kétmagú rendszerek esetében most egy időben 16 fejlesztés folyik, és természetesen nem sikerül mindig minden. Másrészt előfordul sajnos, hogy valami generálisan rossz irányba megy, ha olyan döntés születik, ami minden platformra kihat. Látni kell, hogy voltak olyan döntések, amik bizonyítottan rossz irányba vitték a dolgokat. Úgy tűnik, hogy itt most lesz egy olyan architektúra amit le kell zárni, mert elértünk a teljesítményének határához. Olyanokat kell fejleszteni, amiben még bőven van tartalék. A legjobb példa a Centrino technológia, illetve azok, amiket az Intel a fejlesztői fórumokon jelentett be. Ezek lesznek az új termékek jövőre. Nyilvánvalóan elérkeztünk egy ponthoz, amikor váltani kell.
SG.hu: Mekkora piacvesztéssel számolnak akár a vállalati szektorban, ahol számos óriáscég jelentette be hogy AMD-re vált, illetve akár otthoni felhasználók szintjén is? Egy nem reprezentatív felmérés a közelmúltban azt mutatta, hogy a hazai otthoni felhasználók több, mint 55%-a AMD terméket használ.
Gacsal József: Mi nem számolgatunk piacvesztést, és amilyen adatokat mi látunk, abból nem szűrődik ki, hogy ez történne. Ugyan a retail szektorban, nagyáruházakban erőteljesen megjelentek a nem Intel alapú gépek (nem csak AMD), de itt nagy tömegben értékesíthető, nyomott áras gépekről van szó, amiknek a darabszámát lehet nézni, de az összes szektort tekintve nem látszanak ilyen különbségek.
SG.hu: Ennek sokak szerint az az oka, hogy az Intel úgy köt szerződést számítógép gyártókkal, hogy valamilyen módon kizárja a konkurens AMD-t.
Gacsal József: Ilyen szerződésről természetesen nem tudok, hanem ezzel a konkurencia megvádolta az Intelt. Most bizonyítsa be, de érdemes utánanézni ezeknek a pereskedésnek. Amikor hallottam arról, hogy az AMD megint beperelte az Intelt, akkor egy kis kutatást végeztem a Google segítségével, ami nem egy bonyolult eszköz. Elég érdekes dolgok derültek ki ennek a sztorinak az előzményeiről, érdemes utána nézni.
SG.hu: Van valamilyen sarkalatos pontja, amit érdemes az olvasóknak itt elárulni?
Gacsal József: Milyen időközönként mik hangzottak el és mi történt régebben, milyen időközönként perli be az AMD az Intelt. Konkrét eset, mikor a Federal Trade Commission kötelezte az Intelt még a 286-os idején a szabványainak átadására. Az FTC kötelezte az Intelt arra, hogy a konkurenciát építse fel, át kellett adni a terveket, műszaki rajzokat, tehát még a konkurenciát is nekünk kellett építeni.
SG.hu: Volt ellenkező példa is, amikor az Intel vett át az AMD-től technológiát.
Gacsal József: De mi vettük, fizettünk érte, tehát nem adományba kaptuk. (nevet) Érdemes ennek is utánanézni. Jól látszik, az Intel a fejlesztésnél szívesebben beszélget arról, hogy valamilyen technológia jó vagy nem jó, mint hogy ki kinek mit mondott. Ezek egyébként is mind olyan dolgok, amik tilosak. Az Intel dolgozói nem hozhatnak ilyen döntéseket, még ennek a gondolata is teljesen ellentétes attól, amit a cég megkövetel. Ez szerencsére a magyar képviselet napi gyakorlatában is így van.
Alapvető stratégiánk az, hogy a termékeink elég jók ahhoz, hogy kivívjanak maguknak egy pozíciót, tehát nekünk nem az a célunk, hogy a maradék kevés konkurencia piacát legális vagy illegális eszközökkel rábírjuk arra, hogy minket válasszanak. Gazdaságilag sem éri meg ezeket a piacokat erőltetni, mert már nagyon sokba kerülne ennek a rétegnek a megnyerése. Ezek régi marketing törvények, nem az Intel találmányai. Mi azzal foglalkozunk, hogy a termékpalettánkat bővítsük, új felhasználási területeket találjunk. SG.hu: A termékcsoportok vonalán jelenleg két érdekes kérdés merül fel az Intellel kapcsolatban. Várható-e a Pentium-M processzorok megjelenése az asztali gépekben? Nem mindenki akar otthon erőművet, sokak átlag felhasználás mellett, nagyobb teljesítmény helyett inkább kisebb villanyszámlát látnának szívesen.
Gacsal József: Az architechtúrájuk fog megjelenni. Erre céloztam az előbb, a fejlesztői fórumon szépen lerajzolták hogyan fog ez kinézni. Ha a Pentium III-tól vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy azonos pályán mozogtak egészen mostanáig, ha az eltelt idő és az elért teljesítményt nézzük. Nyilván egymás felett helyezkednek el ezek a vonalak, de már nem lehet ezt tovább vinni. A Centrino/Pentium M vonalból kibontakozó változatoknál sikerült nagy teljesítmény mellé alacsony áramfelvételt rendelni. A legújabb Sanoma notebook modellünket komoly játékokkal demóztuk.
Az otthoni és szerver felhasználókra is igaz ez, hogy nem ár/teljesítmény viszonyokról beszélünk, hanem ár/teljesítmény/négyzetméter vagy ár/teljesítmény/Watt viszonyokról. A jövő év elején meg fog jelenni a Sossaman kódnevű processzor család, ami reményeink szerint ebben a tekintetben is meg fogja előzni a konkurenciát. Ezt az Intel felismerte - persze lehet hogy lassan mozog a cég, de szép nagy, minden oka megvan rá, hogy ne kapkodjon ide-oda.
SG.hu: Szintén az Intel fő erősségei közé tartozik az integrált grafikus chipek tömeges szállítása. Lesznek-e olyan integrált megoldások, amik nagyobb teljesítményt nyújtanak és nem csak irodai felhasználást tesznek lehetővé?
Gacsal József: Ami a jövőben újdonságot fog jelenteni, hogy a többmagú rendszereknél mondhatom a magok egy részénél, hogy ő most legyen felelős a grafikus feldolgozásért. Innentől kezdve ez egész más szituáció lesz. Lesznek erőforrások, erőforrások csoportja, amikhez feladatokat rendelünk. Egyelőre viszont a termékpalettánkon találhatók integrált grafikus megoldásokkal és nélkülük szállított lapok egyaránt, a felhasználók el tudják dönteni, hogy mire van szükségük. Igaz a beépítetteket mi is irodai felhasználásra ajánljuk, amivel ott egyszerűbb az élet.
SG.hu: Szabványok szintjén mire számíthat a világ? Sok változás várható, de évente le kell majd cserélnünk az alaplapokat és csatolókat vagy viszonylag lassabb ütemben változnak ezek?
Gacsal József: Ezt nehéz megmondani, hogy ilyen szempontból mit jelent. Nincs kizárva az sem, hogy komoly szabványosítási folyamatok indulnak be. Ez attól függ, hogy az újdonságok milyen környezetet kívánnak meg maguk körül. Ezeket nyilván tovább kell fejleszteni. Az Intel nagyon elkötelezett a szabványok mellett, a cégnek külön részlege van, ami a szabványokkal foglalkozik. Nekik az Intel többi részét is rá kell bírni, hogy olyan fejlesztésekkel jöjjenek ki, amik alkalmazkodnak ezekhez. A szabványok egyébként az Intel létét jelentik, hiszen ha nem tudunk szabványos eszközöket nagy tömegben gyártani, akkor nem tudunk semmit csinálni, ez a cég lényege, mert ez a legerősebb tulajdonsága az Intelnek. Nagy tömegben tud olcsón előállítani termékeket.
SG.hu: Az Intel szeret minden processzor család mellé egy új foglalatot is kitalálni.
Gacsal József: Ez egy platform szemlélet. Inkább úgy van, hogy a processzorok mellé megjelenik egy új chip készlet, ami kiegészíti a tudását és ennek nyomán lehet önálló termékeket is használni. Persze ezt nem kötelező mindenkinek követni. Vannak olyan gyártók, akik például csak AMD-t támogatnak. Próbálunk egyszerűsíteni a dolgokon, de a váltásoknak leggyakrabban műszaki okai vannak. A mérnökök dolgoznak, nem lehet úgy fejleszteni, hogy valamire azt mondjuk állandó és úgy kell hagyni. Az új foglalatokon például már nem is tűk vannak, hanem érintkezők.
SG.hu: Végül beszéljünk kicsit a múlt heti bejelentéssel kapcsolatban az Intel kutatási és felsőoktatási meglátásáról. Ki lehet egészíteni valamivel az ott elmondottakat?
Gacsal József: Célunk az, hogy több és jobb mérnök kerüljön ki az iskolákból. A jobbat nem úgy értem, hogy a képzés rossz, bár lehetne néhol frissebb a tanagyag és lehetne közelebb ahhoz, ahol egy-egy iparág tart, hanem inkább az összetételen kell változtatni, amiből összeáll a tudásuk. Jól látszik az is, hogy rengeteg humán diploma kerül kiadásra, aztán ezekkel viszonylag nehéz elhelyezkedni, nehéz megtalálni azokat a munkahelyeket, ahol ezek valóban hasznosíthatók. A trendekből úgy tűnik, hogy sokkal nagyobb szükség lesz műszaki diplomákra, főként számítástechnikai és telekommunikációs ismeretekkel. Mi pedig mozgósítjuk a meglévő eszközeinket, hogy ez így legyen.
SG.hu: Többször elhangzott mostanság, hogy létre fog jönni Kelet-Európában egy Informatikai Központ, Inforrmatikai Biztonsági Központ. A politika azt állítja, hogy ez mindenképp Budapest, Magyarország lesz. Az Intel mint óriásmulti hogyan látja, milyen esélyünk van Prágával Varsóval szemben?
Gacsal József: Nem hiszem, hogy bármilyen szempontból nagyon aggódnunk kellene. Inkább azon kell aggódni, hogy van-e elég merszünk és tud-e elég összefogás lenni. Nem hiszem, hogy Prágában vagy Varsóban nagyobb felkészültség lenne. Elég sokat járunk kelünk a régióban és úgy látjuk, hogy csak annyi hiányzik, hogy elhatározás szülessen. Megfontoltabban, de merészen kell előre menni. Odafigyeléssel sok mindent meg lehet csinálni vagy megnézzük, hogy mások együtt csinálják és kiéneklik a sajtot a szánkból. Azzal kell foglalkozni, hogy meg akarjuk e csinálni vagy sem? Mások nem ezen a gondolatmeneten mennek végig, nem sopánkodnak és egy rosszabb helyzetből egy sokkal jobbat is kihozhatnak.
 Gacsal József |
Gacsal József: Az idei év arról szólt, hogy megjelentek a kétmagú processzorok minden termékcsoportban, igaz az Itanium termékvonal némi csúszásban van, de az már jövő év elejére várhatóan megoldódik. Ez a váltás volt az idei év fő mozgása, a jövő évben pedig már szeretnénk ezen is tovább lépni és várhatóan meg fognak jelenni a négymagos processzorok is. Elindultunk a többmagúság felé, ami ugye először kettő, majd négy, de úgy számítunk, hogy viszonylag hamar, a 2010-es évek elejére sokmagúvá alakul. A sokmagúság egyes szakértők szerint lehet akár 128 is. Majd meglátjuk hogyan sikerül ezt megoldani, mert rengeteg fejlesztenivaló van, kezdve az architektúrától a gyártástechnológiákon át a szoftver és alkalmazásfejlesztésig.
SG.hu: A csíkszélesség meddig csökkenhet?
Gacsal József: A mi előrejelzéseink szerint az újonnan induló üzemek 65 nanométerrel dolgoznak, de szeretnénk hamar lemenni a 12 nanométeres határig, amire azt mondják, hogy ott valami mást kell kitalálni, illetve betársulnak a jelenlegi mellé olyan technológiák, amik a teljesítménynövelést és az integrációnövelést is lehetővé teszik.
SG.hu: Ez azt jelenti, hogy az Intel a többmagúság mellett teszi le a voksot, míg az AMD jelenleg a virtualizált processzorokban látja a jövőt? Milyen szerepet kap az Intel Vanderpool projektje, ami szintén egy virtualizált szerkezet lenne? Melyik lehet erősebb húzóirány?
Gacsal József: Nálunk alapvető változás a párhuzamosság növelése, ami lehetővé teszi a teljesítménynövelést és emellett az Intel rengeteg olyan technológiát fejleszt, ami kiegészíti ennek a platformnak a képességeit a jobb felhasználás érdekében. Ilyen példa a cache megbízhatóságának növelése: a rendszer figyeli az ott tárolt adatokat és, ami nem megfelelő, nem egészséges, azt elveti. Továbbá ilyen technológia a virtualizáció hardveres megoldása. Ehhez együtt kell dolgoznunk számos céggel, akik ki tudják használni ennek az előnyeit.
SG.hu: Konkrétan milyen célokra lehet ezt használni?
Gacsal József: Jelen pillanatban sok elképzelés van, de mivel nincs kint a hétköznapi felhasználásban, ezért kérdés, hogy valóban jól használható e. Az egyik jelenség a használatban lévő szerverek, főleg szerver farmokon. Ezek beépített teljesítményének kihasználtsága ha megnézzük, akkor igen alacsony számokat kapunk, azaz elfecsérelt lehetőségeket hordoznak magukban. Üzemi tartalékok vannak, illetve a későbbi fejlesztéseknek elébe menve a szükségesnél jóval nagyobb teljesítményt vásárolnak a cégek a szükségesnél. A virtualizációval ezt az alacsony értéket meg lehet emelni. A meglévő hardverem képességeit hatékonyabban tudom kihasználni és virtuális gépeket futattva a feladatokat optimálisabban el tudom végezni.
Egy másik forgatókönyv szerint szükségem lehet arra, hogy egymás mellett futtassak párhuzamosan több operációs rendszert és azokon különböző alkalmazásokat. Például egy mérnöki jellegű feldolgozási folyamatnál jellemzően UNIX alapú szoftvereket használunk, de emellett szükség van arra, hogy a felhasználó emailezzen, szövegszerkesztőt használjon, ami akár egy Windowsos környezetet is takarhat. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik a párhuzamos használatra anélkül, hogy egymást zavarnák.
A harmadik lehetőség akár az otthoni felhasználókat is érintheti, ezért is érdekes lehet ennek a tömeges elterjesztése. Van, hogy úgy szeretnénk egymás mellett különböző dolgokat futtatni, hogy azok ne is tudjanak egymásról. A virtualizációnak ez a leghasznosabb tulajdonsága, hogy az egymás mellett futó rendszerek nem is érzékelik a másikat. Így gondolhatunk arra, hogy több felhasználó is használhatja ugyanazt az eszközt. Vállalati környezetben pedig előfordulhat, hogy egy gépre éppen feltelepítenek egy javítást, közben pedig ugyanazon a gépen tovább dolgozhatnak és a telepítés végeztével áttérhetnek egy pillanat alatt az új környezetre anélkül, hogy megszakítanák a munkát. Másrészt felügyelet jellegű előnyei is lehetnek.
SG.hu: Milyen további újdonságokat hoznak be az új szériák?
Gacsal József: Az Intel AMT menedzsment funkció - ami még nem érhető el minden platformunkon - komoly újszerűséggel rendelkezik a korábbi felügyeleti rendszerekhez képest, ugyanis lehetővé teszi, hogy a rendszergazda kikapcsolt gép mellett el tudja végezni a rábízott feladatokat anélkül, hogy hozzáférne a felhasználói adatokhoz. Tud javításokat, szoftvereket telepíteni, nem megzavarva a munkát. SG.hu: Látszik, hogy az Intelnél számos koncepció van előtérben, hogy fordulhatott elő mégis az, hogy nagyon mellényúltak egy fontos processzor-fejlesztéssel? Az új Xeon teljesítményben alulmarad, áramfelvételben pedig lekörözi az azonos órajelű AMD CPU-t.
Gacsal József: Az Intelnél az a szép, hogy sokféle fejlesztés fut egy időben. Kétmagú rendszerek esetében most egy időben 16 fejlesztés folyik, és természetesen nem sikerül mindig minden. Másrészt előfordul sajnos, hogy valami generálisan rossz irányba megy, ha olyan döntés születik, ami minden platformra kihat. Látni kell, hogy voltak olyan döntések, amik bizonyítottan rossz irányba vitték a dolgokat. Úgy tűnik, hogy itt most lesz egy olyan architektúra amit le kell zárni, mert elértünk a teljesítményének határához. Olyanokat kell fejleszteni, amiben még bőven van tartalék. A legjobb példa a Centrino technológia, illetve azok, amiket az Intel a fejlesztői fórumokon jelentett be. Ezek lesznek az új termékek jövőre. Nyilvánvalóan elérkeztünk egy ponthoz, amikor váltani kell.
SG.hu: Mekkora piacvesztéssel számolnak akár a vállalati szektorban, ahol számos óriáscég jelentette be hogy AMD-re vált, illetve akár otthoni felhasználók szintjén is? Egy nem reprezentatív felmérés a közelmúltban azt mutatta, hogy a hazai otthoni felhasználók több, mint 55%-a AMD terméket használ.
Gacsal József: Mi nem számolgatunk piacvesztést, és amilyen adatokat mi látunk, abból nem szűrődik ki, hogy ez történne. Ugyan a retail szektorban, nagyáruházakban erőteljesen megjelentek a nem Intel alapú gépek (nem csak AMD), de itt nagy tömegben értékesíthető, nyomott áras gépekről van szó, amiknek a darabszámát lehet nézni, de az összes szektort tekintve nem látszanak ilyen különbségek.
SG.hu: Ennek sokak szerint az az oka, hogy az Intel úgy köt szerződést számítógép gyártókkal, hogy valamilyen módon kizárja a konkurens AMD-t.
Gacsal József: Ilyen szerződésről természetesen nem tudok, hanem ezzel a konkurencia megvádolta az Intelt. Most bizonyítsa be, de érdemes utánanézni ezeknek a pereskedésnek. Amikor hallottam arról, hogy az AMD megint beperelte az Intelt, akkor egy kis kutatást végeztem a Google segítségével, ami nem egy bonyolult eszköz. Elég érdekes dolgok derültek ki ennek a sztorinak az előzményeiről, érdemes utána nézni.
SG.hu: Van valamilyen sarkalatos pontja, amit érdemes az olvasóknak itt elárulni?
Gacsal József: Milyen időközönként mik hangzottak el és mi történt régebben, milyen időközönként perli be az AMD az Intelt. Konkrét eset, mikor a Federal Trade Commission kötelezte az Intelt még a 286-os idején a szabványainak átadására. Az FTC kötelezte az Intelt arra, hogy a konkurenciát építse fel, át kellett adni a terveket, műszaki rajzokat, tehát még a konkurenciát is nekünk kellett építeni.
SG.hu: Volt ellenkező példa is, amikor az Intel vett át az AMD-től technológiát.
Gacsal József: De mi vettük, fizettünk érte, tehát nem adományba kaptuk. (nevet) Érdemes ennek is utánanézni. Jól látszik, az Intel a fejlesztésnél szívesebben beszélget arról, hogy valamilyen technológia jó vagy nem jó, mint hogy ki kinek mit mondott. Ezek egyébként is mind olyan dolgok, amik tilosak. Az Intel dolgozói nem hozhatnak ilyen döntéseket, még ennek a gondolata is teljesen ellentétes attól, amit a cég megkövetel. Ez szerencsére a magyar képviselet napi gyakorlatában is így van.
Alapvető stratégiánk az, hogy a termékeink elég jók ahhoz, hogy kivívjanak maguknak egy pozíciót, tehát nekünk nem az a célunk, hogy a maradék kevés konkurencia piacát legális vagy illegális eszközökkel rábírjuk arra, hogy minket válasszanak. Gazdaságilag sem éri meg ezeket a piacokat erőltetni, mert már nagyon sokba kerülne ennek a rétegnek a megnyerése. Ezek régi marketing törvények, nem az Intel találmányai. Mi azzal foglalkozunk, hogy a termékpalettánkat bővítsük, új felhasználási területeket találjunk. SG.hu: A termékcsoportok vonalán jelenleg két érdekes kérdés merül fel az Intellel kapcsolatban. Várható-e a Pentium-M processzorok megjelenése az asztali gépekben? Nem mindenki akar otthon erőművet, sokak átlag felhasználás mellett, nagyobb teljesítmény helyett inkább kisebb villanyszámlát látnának szívesen.
Gacsal József: Az architechtúrájuk fog megjelenni. Erre céloztam az előbb, a fejlesztői fórumon szépen lerajzolták hogyan fog ez kinézni. Ha a Pentium III-tól vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy azonos pályán mozogtak egészen mostanáig, ha az eltelt idő és az elért teljesítményt nézzük. Nyilván egymás felett helyezkednek el ezek a vonalak, de már nem lehet ezt tovább vinni. A Centrino/Pentium M vonalból kibontakozó változatoknál sikerült nagy teljesítmény mellé alacsony áramfelvételt rendelni. A legújabb Sanoma notebook modellünket komoly játékokkal demóztuk.
Az otthoni és szerver felhasználókra is igaz ez, hogy nem ár/teljesítmény viszonyokról beszélünk, hanem ár/teljesítmény/négyzetméter vagy ár/teljesítmény/Watt viszonyokról. A jövő év elején meg fog jelenni a Sossaman kódnevű processzor család, ami reményeink szerint ebben a tekintetben is meg fogja előzni a konkurenciát. Ezt az Intel felismerte - persze lehet hogy lassan mozog a cég, de szép nagy, minden oka megvan rá, hogy ne kapkodjon ide-oda.
SG.hu: Szintén az Intel fő erősségei közé tartozik az integrált grafikus chipek tömeges szállítása. Lesznek-e olyan integrált megoldások, amik nagyobb teljesítményt nyújtanak és nem csak irodai felhasználást tesznek lehetővé?
Gacsal József: Ami a jövőben újdonságot fog jelenteni, hogy a többmagú rendszereknél mondhatom a magok egy részénél, hogy ő most legyen felelős a grafikus feldolgozásért. Innentől kezdve ez egész más szituáció lesz. Lesznek erőforrások, erőforrások csoportja, amikhez feladatokat rendelünk. Egyelőre viszont a termékpalettánkon találhatók integrált grafikus megoldásokkal és nélkülük szállított lapok egyaránt, a felhasználók el tudják dönteni, hogy mire van szükségük. Igaz a beépítetteket mi is irodai felhasználásra ajánljuk, amivel ott egyszerűbb az élet.
SG.hu: Szabványok szintjén mire számíthat a világ? Sok változás várható, de évente le kell majd cserélnünk az alaplapokat és csatolókat vagy viszonylag lassabb ütemben változnak ezek?
Gacsal József: Ezt nehéz megmondani, hogy ilyen szempontból mit jelent. Nincs kizárva az sem, hogy komoly szabványosítási folyamatok indulnak be. Ez attól függ, hogy az újdonságok milyen környezetet kívánnak meg maguk körül. Ezeket nyilván tovább kell fejleszteni. Az Intel nagyon elkötelezett a szabványok mellett, a cégnek külön részlege van, ami a szabványokkal foglalkozik. Nekik az Intel többi részét is rá kell bírni, hogy olyan fejlesztésekkel jöjjenek ki, amik alkalmazkodnak ezekhez. A szabványok egyébként az Intel létét jelentik, hiszen ha nem tudunk szabványos eszközöket nagy tömegben gyártani, akkor nem tudunk semmit csinálni, ez a cég lényege, mert ez a legerősebb tulajdonsága az Intelnek. Nagy tömegben tud olcsón előállítani termékeket.
SG.hu: Az Intel szeret minden processzor család mellé egy új foglalatot is kitalálni.
Gacsal József: Ez egy platform szemlélet. Inkább úgy van, hogy a processzorok mellé megjelenik egy új chip készlet, ami kiegészíti a tudását és ennek nyomán lehet önálló termékeket is használni. Persze ezt nem kötelező mindenkinek követni. Vannak olyan gyártók, akik például csak AMD-t támogatnak. Próbálunk egyszerűsíteni a dolgokon, de a váltásoknak leggyakrabban műszaki okai vannak. A mérnökök dolgoznak, nem lehet úgy fejleszteni, hogy valamire azt mondjuk állandó és úgy kell hagyni. Az új foglalatokon például már nem is tűk vannak, hanem érintkezők.
SG.hu: Végül beszéljünk kicsit a múlt heti bejelentéssel kapcsolatban az Intel kutatási és felsőoktatási meglátásáról. Ki lehet egészíteni valamivel az ott elmondottakat?
Gacsal József: Célunk az, hogy több és jobb mérnök kerüljön ki az iskolákból. A jobbat nem úgy értem, hogy a képzés rossz, bár lehetne néhol frissebb a tanagyag és lehetne közelebb ahhoz, ahol egy-egy iparág tart, hanem inkább az összetételen kell változtatni, amiből összeáll a tudásuk. Jól látszik az is, hogy rengeteg humán diploma kerül kiadásra, aztán ezekkel viszonylag nehéz elhelyezkedni, nehéz megtalálni azokat a munkahelyeket, ahol ezek valóban hasznosíthatók. A trendekből úgy tűnik, hogy sokkal nagyobb szükség lesz műszaki diplomákra, főként számítástechnikai és telekommunikációs ismeretekkel. Mi pedig mozgósítjuk a meglévő eszközeinket, hogy ez így legyen.
SG.hu: Többször elhangzott mostanság, hogy létre fog jönni Kelet-Európában egy Informatikai Központ, Inforrmatikai Biztonsági Központ. A politika azt állítja, hogy ez mindenképp Budapest, Magyarország lesz. Az Intel mint óriásmulti hogyan látja, milyen esélyünk van Prágával Varsóval szemben?
Gacsal József: Nem hiszem, hogy bármilyen szempontból nagyon aggódnunk kellene. Inkább azon kell aggódni, hogy van-e elég merszünk és tud-e elég összefogás lenni. Nem hiszem, hogy Prágában vagy Varsóban nagyobb felkészültség lenne. Elég sokat járunk kelünk a régióban és úgy látjuk, hogy csak annyi hiányzik, hogy elhatározás szülessen. Megfontoltabban, de merészen kell előre menni. Odafigyeléssel sok mindent meg lehet csinálni vagy megnézzük, hogy mások együtt csinálják és kiéneklik a sajtot a szánkból. Azzal kell foglalkozni, hogy meg akarjuk e csinálni vagy sem? Mások nem ezen a gondolatmeneten mennek végig, nem sopánkodnak és egy rosszabb helyzetből egy sokkal jobbat is kihozhatnak.