Berta Sándor
Tízezer embert bocsát el a Sony
Tízezer dolgozójától válik meg a Sony, ám még ez a lépés sem mentheti meg a vállalatot attól, hogy az idei pénzügyi évben ne könyveljen el tíz milliárd jenes hiányt.
A japán elektronikai konszernnél a jelszó most a spórolás. Az óriási hiány tükrében érthetővé válnak a drasztikus szanálási lépések, bár az kérdéses, hogy a tízezer dolgozó elküldése mennyiben segít majd a cégnek rendbe tenni anyagi helyzetét. A Sony vezetői Tokióban jelentették be, hogy 2008-ig bezárnak tizenegy üzemet és ezzel párhuzamosan a 150 ezer munkatársból elbocsátanak körülbelül tízezret. Japánban négy-, míg külföldön hatezer dolgozó munkahelye szűnik meg. A tizenegy üzem bezárása után világszerte 54 Sony gyár marad.
Kétséges azonban az intézkedés szükségszerűsége, lévén a szakemberek elismerték, hogy a lépéssel 200 milliárd jent tudnak megtakarítani, ám az üzembezárás és a leépítés így is mintegy 210 milliárd jenbe kerül. Tehát az intézkedésnek csak hosszútávon lesz érezhető a hatása. E mellett a társaság ingatlanok eladását is tervezi, az eladandó vagyon mértékét jelenleg 120 milliárd jenre becsülik.
Az első külfőldi vezető, Howard Stringer drasztikus leépítésekkel indít
Ezzel párhuzamosan a japán óriáscég módosította a jövő évi üzleti bevétel-előrejelzését is, ami a korábban megjelent plusz tízmilliárd yen helyett mínusz 20 milliárd jen. A vállalat jelenleg a 2005-2006-re 7,45 billió jenes forgalommal számol, ami 200 milliárddal kevesebb adózás előtti nyereséget jelent, mint amennyivel korábban kalkuláltak. Az elektronikai konszern a jövőben a televíziók, különös tekintettel a nagyfelbontású HDTV-k fejlesztésére és gyártására akar koncentrálni, azonban a tervek szerint az ötödével csökkentik a jelenlegi típusok számát.
Ezek a júniusban átalakított Sony-vezetés első nagyobb intézkedései. A vezetést azért alakították át - a vezérigazgatói posztot első ízben bízva külföldire, az amerikai Howard Stringerre -, mert a vállalat helyzete a már két éve tartó, költséges belső reformok ellenére sem javult, egyebek között azért nem, mert túl költségesnek bizonyultak a beruházások a chipek és más alkatrészek, többek közt a folyadékkristályos képernyők önálló gyártásába a kereslethez képest. A processzorok és a képernyők olcsóbbá válását - a túlkínálat miatt - a szakgyártók is megszenvedik, de a Sonynál külön hatékonysági problémák is vannak, mondják az elemzők.
A japán elektronikai konszernnél a jelszó most a spórolás. Az óriási hiány tükrében érthetővé válnak a drasztikus szanálási lépések, bár az kérdéses, hogy a tízezer dolgozó elküldése mennyiben segít majd a cégnek rendbe tenni anyagi helyzetét. A Sony vezetői Tokióban jelentették be, hogy 2008-ig bezárnak tizenegy üzemet és ezzel párhuzamosan a 150 ezer munkatársból elbocsátanak körülbelül tízezret. Japánban négy-, míg külföldön hatezer dolgozó munkahelye szűnik meg. A tizenegy üzem bezárása után világszerte 54 Sony gyár marad.
Kétséges azonban az intézkedés szükségszerűsége, lévén a szakemberek elismerték, hogy a lépéssel 200 milliárd jent tudnak megtakarítani, ám az üzembezárás és a leépítés így is mintegy 210 milliárd jenbe kerül. Tehát az intézkedésnek csak hosszútávon lesz érezhető a hatása. E mellett a társaság ingatlanok eladását is tervezi, az eladandó vagyon mértékét jelenleg 120 milliárd jenre becsülik.
Az első külfőldi vezető, Howard Stringer drasztikus leépítésekkel indít
Ezzel párhuzamosan a japán óriáscég módosította a jövő évi üzleti bevétel-előrejelzését is, ami a korábban megjelent plusz tízmilliárd yen helyett mínusz 20 milliárd jen. A vállalat jelenleg a 2005-2006-re 7,45 billió jenes forgalommal számol, ami 200 milliárddal kevesebb adózás előtti nyereséget jelent, mint amennyivel korábban kalkuláltak. Az elektronikai konszern a jövőben a televíziók, különös tekintettel a nagyfelbontású HDTV-k fejlesztésére és gyártására akar koncentrálni, azonban a tervek szerint az ötödével csökkentik a jelenlegi típusok számát.
Ezek a júniusban átalakított Sony-vezetés első nagyobb intézkedései. A vezetést azért alakították át - a vezérigazgatói posztot első ízben bízva külföldire, az amerikai Howard Stringerre -, mert a vállalat helyzete a már két éve tartó, költséges belső reformok ellenére sem javult, egyebek között azért nem, mert túl költségesnek bizonyultak a beruházások a chipek és más alkatrészek, többek közt a folyadékkristályos képernyők önálló gyártásába a kereslethez képest. A processzorok és a képernyők olcsóbbá válását - a túlkínálat miatt - a szakgyártók is megszenvedik, de a Sonynál külön hatékonysági problémák is vannak, mondják az elemzők.
