Gyurkity Péter

Beperlik a Google könyvtárprojektjét

Újabb fejezetéhez ért a keresőcég és a szerzőket tömörítő érdekszervezetek közötti huzavona. A szerzők beperlik a céget, amiért bedigizálta és elérhetővé tette a szerzői joggal védett kiadványokat.

A Google arról értesült, hogy az Authors Guild bírósági úton venne elégtételt azért, ami szerintük a szerzői jog széleskörű megsértése. A vállalat természetesen nem ért egyet a döntéssel, és azzal védekezik, hogy programjukkal újabb esélyt adtak a kevésbé ismert kiadóknak és szerzőknek, akiknek művei már csaknem a feledés homályába merültek. Szerintük a szerzői jog megsértése már csak azért sem lehet indok, mert mindössze szövegrészleteket tettek elérhetővé, és teljes oldalakat csak a jogtulajdonos beleegyezésével közöltek.

A Google eredetileg különböző egyetemek könyvtáraiban álló könyveket kezdte el beszkennelni és digitalizálni, és anyagilag is támogatást nyújtott az érintett intézményeknek. A New York Times információi szerint a vállalat könyvenként 10 dollár támogatást is ajánlott. A megállapodás összesen 15 millió különböző könyvet és más dokumentumot érint.

A könyvtárprogram kibővítését a hónap elején határozták el, ezúttal Európát sem hagyva figyelmen kívül. "A Google nagyon is figyel arra, hogy még véletlenül se sértse meg a szerzői jogokat. Ebben a kérdésben igyekszünk maximálisan együttműködni a könyvkiadókkal és a könyvtárakkal" - jelentette ki akkor Jens Redmer. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy a beszkennelt könyvek és szöveges anyagok konkrétan mikortól lesznek elérhetők a világhálón.

A projekt ellen ezúttal az Authors Guild emelt kifogást, a szokásos váddal. "Ez nem más, mint a szerzői jogi törvény tudatos és durva megsértése. A szerzőkön kívül sem a Google, sem más cég nem dönthet a kiadott művek másolása felől" - indokolta a lépést Nick Taylor, a szervezet elnöke. A 86 éves múltra visszatekintő Authors Guild több, mint 8 ezer szerzőt tömörít az Egyesült Államokban, közülük többen csatlakoztak a perhez. A keresőjéről ismert cég kezdeményezése tehát érdekes irányt vehet, és egy esetleges kedvezőtlen döntést követően akár meg is szűnhet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • longobard #11
    Sokak feje kemény dió.
  • pemga #10
    igazad van, én is hibáztam, olvasd általános alannyal :D
  • uniu #9
    Google Rulez!
  • pemga #8
    szó szerint ezt írtad: mellesleg ha például Te összehoznál mondjuk egy italreceptet vagy egy programot, meg álszent módon szapulja az kiadókat és főleg a szerzőket.. Magadból kiindulhatsz, de az E/2-vel ne erőltesd rám. A Creative Commons megoldás lehet pl.

    Amúgy nem mellesleg US-ben máshogy van szabályozva a szerzői jog, mint nálunk. Ott pl. minden jogot át lehet ruházni a kiadóra, nálunk nem. Ha valamit Magyarországon csinálsz, akkor az a megszületés pillanatában automatikusan szerződi jogvédelem (copyright) alá esik és 70 évig ott is marad. A kiadónak a terjesztési jogot, előadás, használat jogát, meg ilyesmiket tudod eladni. A feldolgozás, a tulajdonjog stb a tiéd marad. (Az más kérdés, hogy _megbízni_ meg tudod a kiadót, de _eladni_ nem tudod neki. A jog csak jogot szolgáltat :)) US-ben a Mickey Mouse Extension Act óta természetes személynél 75 év, ill. cégnél 95 év után kerül be a közkincsbe. (Kivéve, ha 2008-ban ismét meghosszabbítják még 20 évvel.)
  • avman #7
    valahol talán érdemes lenne beiratkoznotok egy szövegértelmező tanfolyamra, nem csak olvasni. annyit mondtam mindekinek joga van a saját szellemi termékével rendelkeznie.
  • Caro #6
    És mit mondjanak erre azok a programozók, akik GPL alatt fejlesztenek?
    Azért csinálják, mert örömüket lelik benne, ha valaki örömét leli az írásban, a zenélésben, akkor pénz nélkül is csinálnia kellene.
    Nem ebből kellene megélni, mert ez nem foglalkozás. De ha hobbiszinten csinálnák csak, szerintem csak színvonalasabb lenne tőle, mert nem sürgetnék őket, és lenne idejük befejezni a dolgokat.
    A film egy picit más tészta, mert ahhoz azért nem filléres dolgok kellenek. Bár ahogy terjed a CG, lehet, hogy azzal is az lesz.
  • pemga #5
    Lehet, én pl. örülök annak, ha mondjuk a diplomamunkám vagy bármi melóm kikerül a netre és valakinek tetszik. Annó egyetemi saját gépelésű jegyzeteim is meg voltak share-elve, jópár embernél láttam vizsgaidőszakban. Ettől én szarabb vizsgaeredménnyel végeztem vajon? Viszont viszonylag egyszerű volt később szemetebb tárgyakból embereket találni közös tanuláshoz. De ugyanígy kint van (volt?) IPv6-os tanulmányunk is... Olyan meggondolások vezérelnek pl. ha valakinek tetszik és segítség kell neki: engem hív és nem mást, mert tudja hogy amit csinálok az milyen. (Ugyanezt az analógiát zenészekre is tudnám használni, van egy olyan érzésem hogy az IrigyMirigy is így kezdte, föld alatti szalagos terjesztéssel: "Te figyelj ezt hallgasd meg milyen hülyék" módon járt kézről-kézre koliszobákban. Aztán csodák-csodája megtetszett másnak is, vajon ha nem terjesztik el így, megtalálták volna őket? Nem tudom, pont ezért kérdezem :) /Morfológus/) Az pl. miért van, hogy a PhD-s publikációkat emberek újságokban jelenítik meg (óh borzalom) és nem csak a pincében, vagy a raktárban hozzáférhető a tigris harap tábla mögött? De tudom, én vagyok a hülye és úgyis éhenhalok...
  • avman #4
    embere válogatja. mellesleg ha például Te összehoznál mondjuk egy italreceptet vagy egy programot, melyet értékesítesz, akkor Te is fel lennél háborodva, ha valaki feltenné a Szent Netre mondván ez bizony Közkincs. A szellemi javak is csak termékek és amíg ezt a kedves társadalom nem képes elfogadni, addig csak álszent módon szapulja az kiadókat és főleg a szerzőket. Kételm, h benne lenne bármely alkotmányban, h alanyi jogon jár mindekinek a zene, film, könyv. Mellesleg a zeneipar és filmipar kapzsi és unszimpatikus társaság valóban. A könyvkiadásnál viszont a terjesztő zsebébe vándorol a könyv fele. Szóval elöbb tájékozódni, aztán pocskondiázni. Részemről fullreszpekt a könyvkiadók egy részének...
  • benczurzs #3
    A világ vaskalapos urai a jogvédők, és a kiadók !!
    Szerintem örülni kéne ennek.
    Mert ha nem lenne, lehet hogy eggyes szerzőket senki nem olvasná. Akkor aztán a sírba is vihetné a saját jól megérdemelt jogait, de persze, erről pár száz embernél több nem is tudna.
    Aztán meg jön ő, vagy az unokája, hogy ő egy fel nem fedezett zseni (volt), milyen kegyetlen a világ, mert senki nem olvassa a műveit.
    Hát kérem itt egy hatalmas lehetőség az emberiség műveinek összegyűjtésére. De ehhez másképp kéne gondolkodni, amire a nagy írók, és kiadók úgy látszik képtelenek.
  • avman #2
    4 az az 5, bocsánat. vagyis a külföldi kiadók is 4 évre adjék ide a jogokat.