Berta Sándor
Szuperszámítógépet raktak össze az osztrák egyetemek
Az Austrian Grid nevű hálózat üzembe állítása azt jelenti, hogy immár az osztrák kutatóknak rendelkezésére áll egy több mint 550 gigaflops teljesítményű számítógépes rendszer.
Az úgynevezett Austrian Grid hálózat új lehetőségeket kínál az osztrák kutatóknak. A szakembereknek, ahhoz, hogy új gyógyszereket fejlesszenek ki vagy hogy nyomon tudják követni például a klímaváltozásokat gyakran nagyon nagy számítási teljesítményre és nagy adattárolókra van szükségük. Erre a célra mindenütt szerte a világon úgynevezett grideket (számítóhálókat) használnak, amelyek egyes számítógépek összekötéséből álló hálózatok. Ahhoz azonban, hogy az Austrian Grid felférjen a szuperszámítógépek 500-as toplistájára még legalább 300 gigaflops teljesítmény hiányzik.
A gridek előnye abban is rejlik, hogy a számítási feladatokat képesek megosztani a részüket képező egyes számítógépek vagy számítógépcsoportok között. Ehhez azonban a számítási feladatokat előzetesen fel kell osztani, hogy mindegyik PC vagy PC-csoport tisztában legyen a munkájával. Amikor pedig a számítógépek elvégezték a rájuk bízott egyes feladatokat, a rendszer képes újra egyetlen hálózatként működni.
Az Austrian Grid lelke hat SGI-Altix-350 számítógépes rendszer összesen 96 darab 1,4 GHz órajelű Intel Itanium 2 processzorral. A grid egyik csomópontja, összesen 64 processzor a Linzi Egyetemen található, két további Salzburgban, egy pedig Innsbruckban. Az egyes számítási csomópontok egymással és az internettel is össze vannak kötve. A rendszer jelenleg egy terabyte tárolókapacitással és összesen 128 GB memóriával gazdálkodhat.
Az Austrian Grid-projektben részt vesz öt osztrák város (Linz, Innsbruck, Salzburg, Graz és Bécs) egyeteme, a Bécsi Műszaki Egyetem, a Bécsi és az Innsbrucki Egészségügyi Egyetem, illetve a Tudományok Akadémiája és a Health Information Technology Tirol intézmény, valamint az Osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal. A gridet az egészségügyi területen szemműtétek modellezésére alkalmazzák, míg a meteorológiában a különböző időjárási modellek szimulálására használják majd. Utóbbi azt jelenti, hogy a jövőben jóval pontosabbá válhatnak az osztrák időjárás-előrejelzések.
Az úgynevezett Austrian Grid hálózat új lehetőségeket kínál az osztrák kutatóknak. A szakembereknek, ahhoz, hogy új gyógyszereket fejlesszenek ki vagy hogy nyomon tudják követni például a klímaváltozásokat gyakran nagyon nagy számítási teljesítményre és nagy adattárolókra van szükségük. Erre a célra mindenütt szerte a világon úgynevezett grideket (számítóhálókat) használnak, amelyek egyes számítógépek összekötéséből álló hálózatok. Ahhoz azonban, hogy az Austrian Grid felférjen a szuperszámítógépek 500-as toplistájára még legalább 300 gigaflops teljesítmény hiányzik.
A gridek előnye abban is rejlik, hogy a számítási feladatokat képesek megosztani a részüket képező egyes számítógépek vagy számítógépcsoportok között. Ehhez azonban a számítási feladatokat előzetesen fel kell osztani, hogy mindegyik PC vagy PC-csoport tisztában legyen a munkájával. Amikor pedig a számítógépek elvégezték a rájuk bízott egyes feladatokat, a rendszer képes újra egyetlen hálózatként működni.
Az Austrian Grid lelke hat SGI-Altix-350 számítógépes rendszer összesen 96 darab 1,4 GHz órajelű Intel Itanium 2 processzorral. A grid egyik csomópontja, összesen 64 processzor a Linzi Egyetemen található, két további Salzburgban, egy pedig Innsbruckban. Az egyes számítási csomópontok egymással és az internettel is össze vannak kötve. A rendszer jelenleg egy terabyte tárolókapacitással és összesen 128 GB memóriával gazdálkodhat.
Az Austrian Grid-projektben részt vesz öt osztrák város (Linz, Innsbruck, Salzburg, Graz és Bécs) egyeteme, a Bécsi Műszaki Egyetem, a Bécsi és az Innsbrucki Egészségügyi Egyetem, illetve a Tudományok Akadémiája és a Health Information Technology Tirol intézmény, valamint az Osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal. A gridet az egészségügyi területen szemműtétek modellezésére alkalmazzák, míg a meteorológiában a különböző időjárási modellek szimulálására használják majd. Utóbbi azt jelenti, hogy a jövőben jóval pontosabbá válhatnak az osztrák időjárás-előrejelzések.