Kínai kövületvadászok állításuk szerint egy négyszárnyú, siklórepülő dinoszaurusz maradványaira bukkantak, ami betöltheti az utolsó hiányzó láncszem szerepét T-rex távoli rokonai és a madarak között.

A leletet Liaoning tartomány egy ásatásán fedezték fel, Kína északkeleti részén, melynek dinoszauruszcsontokat rejtő kincsestára ámulatba ejtette a paleontológusokat. Ha a kutatóknak igazuk van, a madarak eredetéről zajló hosszú és heves vita végére tehetnek pontot.

Az utóbbi öt év során rengeteg bizonyíték - többségük Liaoningból - utal arra, hogy a mai madarak a dinoszauruszok leszármazottjai. Egy kis tollas dínó megkövesedett maradványai vezetnek el az Archaeopteryx-hez, az első azonosítható madárhoz. Ez az egykor bizarrnak tartott elmélet ma már széleskörben elfogadottá vált, azonban egy másik, sokkal lényegesebb kérdés még mindig megválaszolatlan maradt: Hogyan vált egy egykoron földhöz kötött dinoszauruszból repülő lény?

A válasz a Microraptor guiban rejtőzhet, Xing Xu a Pekingi Paleontológiai és Paleoantropológiai Intézet munkatársának, egyben a világ jelenlegi legsikeresebb dínó kutatójának újonnan azonosított fajában. Gui, a meglehetősen kicsi teremtmény 77 centiméter hosszú volt, valamikor 124-128 millió évvel ezelőtt élt. Tollas szárnyai mellett teljesen kifejlett tollas hátsó végtagjai és hosszú tollakkal szegélyezett farokrésszel is rendelkezett.


Ezek az adottságok tették képessé a guit a fáról fára való siklásra, ami leginkább a ma repülőmókusaira hasonlít - más szavakkal félúton volt a járás és a repülés között. "Az elülső végtag és a láb tollazata tökéletes repülőfelületet alkottak, hasonlóan a denevérek kifeszített bőrhártyájához. Ezek a jellemvonásai arra utalnak, hogy a dromeoszauridok valószínűleg képesek voltak siklani, egy átmeneti állapotot jelentve a földhöz kötött és a repülő theropodok között" - írta Xu a Nature múlt csütörtöki számában.

A theropodok kétlábú húsevők voltak, melyek 230-66,4 millió évvel ezelőtt lakták a bolygót, leghírhedtebb képviselőjük a Tyrannosaurus rex volt. Egyik alfajuk volt a dromeoszaurid, egy földlakó ragadozó faj, képviselői kicsik, gyorsak és igen hatékony gyilkosok voltak. A dinoszauruszokkal fogalakozó tudósok nagyrészt két táborra szakadtak abban a kérdésben hogyan tanultak meg ezek a lények repülni. A legáltalánosabb elmélet szerint tollakat növesztettek, ami gyorsította futásukat majd végül légi teremtményekké váltak. Egy másik vélemény szerint az apró dromeoszauridok rászoktak az ágak közötti életre élelem vagy rejtekhely okán. Korábbi szakaszukban négy tollas végtagjuk volt, melyek nem adtak felhajtóerőt, kifeszítve azonban alkalmas volt a fák közötti siklásra.


Az evolúciós kiválasztódás fokozatosan serkentette azon fajok kiemelkedését, melyek képesek voltak a szárnycsapásokra, és ezáltal a repülésre. Végül leszármazottaik elvesztették hátsó szárnyaikat, Archaeopteryx-szé és a mai ismert madarakká válva. A négyszárnyú sikló szakaszra először 1915-ben utalt egy amerikai természettudós William Beebe, azonban egészen addig, míg Xu leletei napvilágot nem láttak, nem volt bizonyíték az elképzelés alátámasztására.

Megdöbbentő, hogy a Microraptor gui "pontosan úgy néz ki, mintha Beebe jegyzetfüzetének lapjairól siklott volna elő", mondta Richard Prum, a Kansasi Egyetem biológusa, aki "látványosnak" valamint a dinoszauruszok és a repülő madarak átmenetéről szóló viták szempontjából "forradalminak" értékelte a felfedezést. A Xu csapata által feltárt hat példány Liaoning nyugati részéről, a Chaoyang medencéből származik, az utóbbi két év termése. A Microraptor második nevét, a "gui"-t Gu Zhiwei, a köztiszteletben álló kínai paleontológus után kapta.