Szenzációs felfedezések láttak napvilágot hétfőn, többek közt a legprimitívebb villacsont, amit dinoszauruszban találtak. Bemutatásra került egy kistestű krokodil kifinomult koponyája, ami segíthet új bizonyítékokat szolgáltatni Afrika és Dél-Amerika földtömegeinek szétválásáról. A leleteket a Tudományos Előrehaladás Amerikai Egyesületének (AAAS) éves találkozóján Paul Sereno prezentálta, akit a világ egyik legjelesebb dínó vadászaként tartanak számon.

Dr. Sereno, a Chicago Egyetem munkatársa elmondta a gyűlésen, hogy a tudomány új fejezethez ért a dinoszauruszok feltárásában. Különösen Afrika szolgáltat majd rendkívüli példányokat, melyek lehetővé teszik a tudósoknak e hatalmas bestiák fejlődéséről kialakított elméletek teljesebbé tételét.

A villacsont azért jelentős, mert információkkal szolgál a vitában, miszerint a madarak vagy a dinoszauruszok fejlődtek-e ki előbb. Eddig a V alakú csontot a madarak sajátságaként értékelték. A Sereno által bemutatott megkövesedett villacsont egy 11 méter hosszú ragadozó csontvázának része. Bár a 110 millió éves csont nem a legrégebbi ismert darab, viszont a lény melyből származik igen mélyre ágazó családfával rendelkezett.

"Van 150 millió éves villacsontunk is, ám az állat melynek mellkasából származik ennél is ősibb eredetre vezethető vissza. Megpróbáljuk meghatározni mikor jelenhetett meg először ez a csont a kétlábon járó húsevőknél. Ezzel nem arra akarunk utalni, hogy a szpinoszaurusz közeli kapcsolatban áll a madarakkal. A villacsont eredeti szerepe szerint semmi köze a repüléshez. Csak később vált hajlékony rugóvá a repülő madarak lapockái között és jutott teljesen más szerephez".

Dr. Sereno és csapata a szpinoszauruszt Nigériában találta, ahonnan 20 tonnányi kövülettel tértek vissza. Nem messze az ásatástól került elő az a törpekrokodil koponya, ami szintén bemutatásra került az AAAS találkozóján.

A krokodil mindössze 60 centiméter hosszú volt, besorolása egyelőre várat magára, ám szokatlan álkapcsai miatt a "kacsa krokodil" nevet akasztották rá.

"Szájnyílása leginkább egy kacsáéra emlékeztet" - mondta Sereno. "Rendkívül széles, ám a felső álkapocs túlnyúlik az alsón, oldalról nézve az alsó nem is látszik, a fogak között egyáltalán nincs kölcsönhatás". Dr. Sereno szerint ez az elrendezés egy adott zsákmány megfogását tette lehetővé az állatnak, "mint egy béka vagy egy halfajta". Más jellemvonásai arra utalnak, hogy több időt töltött a vízen kívül, mint benne. Sereno elmondta, a 110 millió éves koponya és más Afrikából és Dél-Amerikából származó leletek felboríthatják a jelenlegi nézeteket arról, hogyan tört darabjaira az egykori szuperkontinens sok millió évvel ezelőtt. Nagy vita folyt, ám az álláspont arra terelődött, hogy Afrika vállt e le először, ami azt jelenti, hogy a dél-amerikai állatok és növények inkább India faunájához kötődnek.

"Mindez kezd felborulni, ahogy egyre több bizonyíték kerül elő a föld mélyéből." - mondta. "Egyre inkább megmutatkozik, hogy Afrika és Dél-Amerika szorosan kapcsolódtak egymáshoz 90 millió évvel ezelőtt".

Sereno elmondta, Afrika új határokat nyitott a dínó kutatásban, olyan fajok kerülnek elő erről a feltáratlan területről, melyek végre betölthetik a tudásunkban tátongó lyukakat. Az új felfedezésekről folyamatosan kapunk majd publikációkat, melyek közt újabb ragadozó fajok is felbukkannak.