Gyurkity Péter
Jobban felméri a klímaváltozást a NASA
Mégpedig az ISS-ről, a sivatagi por összetételének feltérképezésével.
A klímaváltozás témája meglehetősen gyakran szerepel oldalunkon, ezzel kapcsolatban nemrég arról számoltunk be, hogy durván kétszer gyorsabban olvad a déli jégtakaró, mint azt korábban gondoltuk. A NASA több eltérő projekt keretein belül igyekszik még jobb adatokat kapni, most ezek egyike kezdheti meg tudományos tevékenységét.
Az amerikai űrügynökség hivatalos oldalán tették közzé az újabb jelentést, amelyben már az Earth Surface Mineral Dust Source Investigation (EMIT) névre hallgató küldetés első fontosabb eredményeiről számolnak be. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén idén júliusban elhelyezett spektrométer segítségével még részletesebb képet alkothatunk a levegőben szálló sivatagi por mennyiségéről és annak összetételéről, mégpedig több eltérő régióban, így felmérhetjük, hogy ez milyen hatással van a légkörre, azon keresztül pedig a klímára. Eddig a kutatók nem tudták, hogy regionális és globális szinten milyen hatásokkal számolhatunk ezen jelenség miatt, most azonban már beérkeztek az első számítógépes modellek, amelyeket a tudományos megfigyelés időszaka követ majd a sorban.
Az első körben az EMIT adatait igazolták vissza, mégpedig korábbi mérésekkel. Nevada állam területén erre a 2018-ban elvégzett Airborne Visible/Infrared Imaging Spectrometer (AVIRIS) eredményei adtak lehetőséget, a két vizsgálat pedig egymáshoz nagyon közeli számokat mutatott. A Szahara még nehezebb dió, a Tripolitól 800 km-re délre elhelyezkedő területről alig vannak adataink, az EMIT révén viszont most a Föld felszínének durván egynegyedéről futnak majd be új megfigyelések, több milliárd spektrum rögzítésével. Az egyik résztvevő jól illusztrálta az előrelépést, amikor kifejtette, hogy néhány évtizeddel korábban 10 percre volt szükség egy spektrum összeállítására egyetlen geológiai mintából, most viszont az EMIT másodpercenként 300 ezer spektrumot készíthet el, kiemelkedő minőségben. A sivatagi por ásványi összetétele nagyon fontos részlet, hiszen ez határozza meg, hogy a környező levegő hőmérséklete emelkedik vagy csökken a szállongó por hatására.
Az első térképek összeállítása, a mérések helyességének visszaigazolása után most jöhet a tulajdonképpeni megfigyelések időszaka, az adatok az ígéretek szerint szabadon hozzáférhetők lesznek.
A klímaváltozás témája meglehetősen gyakran szerepel oldalunkon, ezzel kapcsolatban nemrég arról számoltunk be, hogy durván kétszer gyorsabban olvad a déli jégtakaró, mint azt korábban gondoltuk. A NASA több eltérő projekt keretein belül igyekszik még jobb adatokat kapni, most ezek egyike kezdheti meg tudományos tevékenységét.
Az amerikai űrügynökség hivatalos oldalán tették közzé az újabb jelentést, amelyben már az Earth Surface Mineral Dust Source Investigation (EMIT) névre hallgató küldetés első fontosabb eredményeiről számolnak be. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén idén júliusban elhelyezett spektrométer segítségével még részletesebb képet alkothatunk a levegőben szálló sivatagi por mennyiségéről és annak összetételéről, mégpedig több eltérő régióban, így felmérhetjük, hogy ez milyen hatással van a légkörre, azon keresztül pedig a klímára. Eddig a kutatók nem tudták, hogy regionális és globális szinten milyen hatásokkal számolhatunk ezen jelenség miatt, most azonban már beérkeztek az első számítógépes modellek, amelyeket a tudományos megfigyelés időszaka követ majd a sorban.
Az első körben az EMIT adatait igazolták vissza, mégpedig korábbi mérésekkel. Nevada állam területén erre a 2018-ban elvégzett Airborne Visible/Infrared Imaging Spectrometer (AVIRIS) eredményei adtak lehetőséget, a két vizsgálat pedig egymáshoz nagyon közeli számokat mutatott. A Szahara még nehezebb dió, a Tripolitól 800 km-re délre elhelyezkedő területről alig vannak adataink, az EMIT révén viszont most a Föld felszínének durván egynegyedéről futnak majd be új megfigyelések, több milliárd spektrum rögzítésével. Az egyik résztvevő jól illusztrálta az előrelépést, amikor kifejtette, hogy néhány évtizeddel korábban 10 percre volt szükség egy spektrum összeállítására egyetlen geológiai mintából, most viszont az EMIT másodpercenként 300 ezer spektrumot készíthet el, kiemelkedő minőségben. A sivatagi por ásványi összetétele nagyon fontos részlet, hiszen ez határozza meg, hogy a környező levegő hőmérséklete emelkedik vagy csökken a szállongó por hatására.
Az első térképek összeállítása, a mérések helyességének visszaigazolása után most jöhet a tulajdonképpeni megfigyelések időszaka, az adatok az ígéretek szerint szabadon hozzáférhetők lesznek.