Gyurkity Péter
Közeleg az Ethereum nagy átállása
Ettől a bányászat eltűnését várják, ami a grafikus kártyák árait is befolyásolhatja.
A kriptopénzekkel kapcsolatban általában a bányászatról, annak komoly energiaigényéről számolunk be, nemrég például arról írtunk, hogy éppen ezt csökkentenék a Bitcoin esetében. Eközben már gőzerővel dolgoznak a második számú szereplő, az Ethereum nagy átállásán, ami azért fontos, mert egyes várakozások szerint idén már ez válhat a legfontosabb platformmá.
Az Ethereum fejlesztői tulajdonképpen hosszú évek óta készítik elő a tranzakciók jóváhagyásának új módszerét, amelyet az eredeti tervek szerint 2019-ben vezettek volna be. Ez a jelenleg használt Proof of Work (PoW) nevű eljárás leváltását eredményezné a Proof of Stake (PoS) névre keresztelt alternatív megoldással, ami a laikusok számára azt jelenti, hogy a tranzakciók jóváhagyásához és az új blokkok létrehozásához már nem lesz szükség a komoly matematikai feladatok végrehajtására, vagyis feleslegessé válnának az erre használt grafikus kártyák. Az új eljárás a meglévő Ethereum-vagyon egy részének elkülönítésére épít, vagyis a kriptopénzt birtoklók ennek kockáztatásával vállalják az új tranzakciók ellenőrzését és jóváhagyását, ami egyben a felhasznált energia mennyiségének 99 százalékos csökkenéséhez vezetne, miközben a hálózat skálázhatósága, vagyis annak sebessége is jelentős mértékben lenne (idővel) növelhető, a további fejlesztések, így például a sharding révén.
A platform egyik fejlesztője a május közepén megrendezett Permissionless-konferencián tett kijelentéseivel hívta fel magára a figyelmet, elmondta ugyanis többek között, hogy a tesztelés már jelenleg is zajlik, a The Merge pedig már augusztusban eljöhet, vagyis a nyilvános, mindenki által használt hálózat ekkor állhat át a új módszerre. Elképzelhetőnek tartja a még ennél is korábbi megvalósítást, viszont még 5-6 hétre szükség lesz az esetleges hibák kiszűrésére és a megfelelő működés biztosítására, ezt követően azonban már bevezethetik az új eljárást, amivel feleslegessé válnak a manapság használt, igencsak izmos és egyben drága grafikus kártyák.
Ezen kártyák gyártói a bányászati tevékenységből származó bevételről lesznek kénytelenek lemondani, legalábbis az Ethereum esetében, míg az átlagfelhasználók az árak csökkenésében reménykedhetnek, hiszen ezzel a grafikus kártyákat a bányászok egy része nyilván igyekszik majd értékesíteni.
Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban zajlik a legnagyobb kriptovaluta-termelés, a teljes bányászat 38 százaléka, ugyanakkor a tevékenységek 21 százalékára - a közelmúltban bevezetett tilalom ellenére - még mindig Kínában kerül sor - írja a Cambridge-i Alternatív Pénzügyi Központ aktuális tanulmánya. Tavaly augusztusban ez az arány 0 százalék volt, a termelés 2021 szeptemberében kezdődött el újra. A lista harmadik helyén Kazahsztán található 13 százalékkal, míg a negyediken Kanada 6, az ötödiken pedig Oroszország 5 százalékkal. Kína esetében valószínűnek tűnik, hogy a bányászat nem állt le, hanem az üzemek működtetői elrejtették az IP-címeiket proxy-szervereken és virtuális magánhálózatokon keresztül. A kutatók szerint az üzemeltetők legfontosabb eszközei közé tartoznak a hálózattól független áramforrások és a földrajzilag elosztott létesítmények, amelyek segítségével a kínai hatóságok elől elrejthetik a tevékenységüket.
A kriptopénzekkel kapcsolatban általában a bányászatról, annak komoly energiaigényéről számolunk be, nemrég például arról írtunk, hogy éppen ezt csökkentenék a Bitcoin esetében. Eközben már gőzerővel dolgoznak a második számú szereplő, az Ethereum nagy átállásán, ami azért fontos, mert egyes várakozások szerint idén már ez válhat a legfontosabb platformmá.
Az Ethereum fejlesztői tulajdonképpen hosszú évek óta készítik elő a tranzakciók jóváhagyásának új módszerét, amelyet az eredeti tervek szerint 2019-ben vezettek volna be. Ez a jelenleg használt Proof of Work (PoW) nevű eljárás leváltását eredményezné a Proof of Stake (PoS) névre keresztelt alternatív megoldással, ami a laikusok számára azt jelenti, hogy a tranzakciók jóváhagyásához és az új blokkok létrehozásához már nem lesz szükség a komoly matematikai feladatok végrehajtására, vagyis feleslegessé válnának az erre használt grafikus kártyák. Az új eljárás a meglévő Ethereum-vagyon egy részének elkülönítésére épít, vagyis a kriptopénzt birtoklók ennek kockáztatásával vállalják az új tranzakciók ellenőrzését és jóváhagyását, ami egyben a felhasznált energia mennyiségének 99 százalékos csökkenéséhez vezetne, miközben a hálózat skálázhatósága, vagyis annak sebessége is jelentős mértékben lenne (idővel) növelhető, a további fejlesztések, így például a sharding révén.
A platform egyik fejlesztője a május közepén megrendezett Permissionless-konferencián tett kijelentéseivel hívta fel magára a figyelmet, elmondta ugyanis többek között, hogy a tesztelés már jelenleg is zajlik, a The Merge pedig már augusztusban eljöhet, vagyis a nyilvános, mindenki által használt hálózat ekkor állhat át a új módszerre. Elképzelhetőnek tartja a még ennél is korábbi megvalósítást, viszont még 5-6 hétre szükség lesz az esetleges hibák kiszűrésére és a megfelelő működés biztosítására, ezt követően azonban már bevezethetik az új eljárást, amivel feleslegessé válnak a manapság használt, igencsak izmos és egyben drága grafikus kártyák.
Ezen kártyák gyártói a bányászati tevékenységből származó bevételről lesznek kénytelenek lemondani, legalábbis az Ethereum esetében, míg az átlagfelhasználók az árak csökkenésében reménykedhetnek, hiszen ezzel a grafikus kártyákat a bányászok egy része nyilván igyekszik majd értékesíteni.
Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban zajlik a legnagyobb kriptovaluta-termelés, a teljes bányászat 38 százaléka, ugyanakkor a tevékenységek 21 százalékára - a közelmúltban bevezetett tilalom ellenére - még mindig Kínában kerül sor - írja a Cambridge-i Alternatív Pénzügyi Központ aktuális tanulmánya. Tavaly augusztusban ez az arány 0 százalék volt, a termelés 2021 szeptemberében kezdődött el újra. A lista harmadik helyén Kazahsztán található 13 százalékkal, míg a negyediken Kanada 6, az ötödiken pedig Oroszország 5 százalékkal. Kína esetében valószínűnek tűnik, hogy a bányászat nem állt le, hanem az üzemek működtetői elrejtették az IP-címeiket proxy-szervereken és virtuális magánhálózatokon keresztül. A kutatók szerint az üzemeltetők legfontosabb eszközei közé tartoznak a hálózattól független áramforrások és a földrajzilag elosztott létesítmények, amelyek segítségével a kínai hatóságok elől elrejthetik a tevékenységüket.