Gyurkity Péter

Atommeghajtással érnék el a britek a Marsot

A NASA eközben japán közreműködéssel építené fel az új űrállomást.

A brit űrügynökség jelentette be, hogy a Rolls-Royce mérnökeivel és kutatóival közösen kezdik el egy új tanulmány kidolgozását, amelynek célja az atommeghajtás előnyeinek jövőbeni kiaknázása a hosszabb űrutazásoknál. A NASA szintén új partnerre tett szert, miközben saját marsjárójuk fontos elemétől kellett búcsút venniük.

Egyszerre több fontos hír is beérkezett a napokban az űrkutatással kapcsolatban, ezeken futunk most végig. Elsőként a brit illetékesek jelezték az új együttműködés elindítását, ennek eredménye lesz egy friss, részletes tanulmány, amely kifejti a nukleáris meghajtás előnyeit és várható alkalmazási formáit a hosszabb küldetéseknél. Kiemelik ezzel kapcsolatban, hogy a kémiai hajtóművekkel szemben kétszer nagyobb hatékonyság tűnik elérhetőnek, ezzel pedig a Marsot is jóval gyorsabban, akár 3-4 hónap alatt érhetnénk el, ami egyben azt is jelentené, hogy az űrhajósokat érő sugárzás mértékét sikerülne alaposan lecsökkenteni. A hosszabb, egyes esetekben a Naprendszer peremét érintő expedícióknál eddig is alkalmaztak ilyen meghajtást, egyelőre viszont űrhajósok bevonásával nem került még sor erre.

A NASA eközben azt jelentette be, hogy az Artemis névre keresztelt program keretében felépítendő Gateway-űrállomást japán közreműködéssel alakítanák ki, köszönhetően a most aláírt megállapodásnak. Ennek részeként a japán fél több fontos elemet szállítana le, elsősorban az International Habitation (I-Hab) lakómodul komponenseit biztosítva, legyen szó az életfenntartó rendszerről, az akkumulátorokról, vagy akár a képalkotási eszközökről. Ezen elemeket a tervek szerint majd az Európai Űrügynökség építi be a lakómodulba, még annak fellövése előtt, de a japánok eközben vizsgálják a saját, HTV-X teherszállító kapszula további optimalizálását és kibővítését, hogy ezzel a jövőben ők is hozzáférjenek majd az űrállomás logisztikai központjához.

Az amerikai ügynökség a Marssal kapcsolatban volt kénytelen közölni, hogy az Insight landolóegység a korábban alkalmazott trükkök ellenére sem volt képes megfúrni a talajt, így le kell mondaniuk az értékes komponensről. Maga a landoló amúgy működik, így a rengések vizsgálatával nem lesz gondunk, viszont az ásás műveletére nem kerül majd sor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Cyberdog #25
    Köszönöm... el is olvastam. Az ott leírtak... Ez őrület. Lényegében az egyetlen hatáscsillapítás, a szétszóródás. S sokkal, de sokkal halálosabb (vákuumban), mint a tengerszint feletti robbantás.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2021.02.08. 20:41:47
  • pasi29uk #24
    Itt olvass utana : https://history.nasa.gov/conghand/nuclear.htm
  • Cyberdog #23
    A föld gravitációjának elhagyásához semmiképpen nem ajánlanám, Szerintem túl nagy lenne a maradványsugárzás.

    Bár volt valami elméleti kutatás vagy szimuláció is az űrben való atomrobbanások hatásának. Úgy rémlik mintha lett volna olyan teória, hogy az űrben robbantott atomtöltet, az űr azon részét sokáig átjárhatatlanná tenné. De nem tudom, hogy ez tényleg így lenne. Az is lehet, hogy valami korai 50-s évekből származó teória lehet. Mivel a felszabaduló radioaktív részecskék szétszóródnak fénysebességgel. Vagy relatív nagy sebességgel (sugárzás fajtájától függően). Mivel nem tudom, hogy különböző sugárzásfajták milyen sebességgel haladnak vákuumban (kivéve a gamma sugárzást, mert az fénysebességgel)

    Ugyebár az alfa sugárzást még egy papírlap is képes megállítani. A béta-sugárzás nagy sebességű elektronok vagy pozitronok. A gamma-sugárzás ugyebár meg fotonokból áll. Míg az alfa és béta sugárzásnak van tömege és elektromos töltése, addig a gamma-sugárzásnak egyik sincs. Így nem hinném, hogy az atommeghajtású hajtóműből kiáramló radioaktív sugárzás átmenetileg rövidebb-hosszabb ideig átjárhatatlanná tenné az űr azon részét. De lehet, hogy valamennyire megemelné az adott terület kozmikus sugárzási szintjét minimálisan. Fene sem tudja.
    Nincs erről valami tanulmány? Kíváncsi lennék rá, hogy foglalkozott-e valaki a nukleáris robbanások űrbéli hatásáról.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2021.02.01. 12:54:02
  • kvp #22
    Igen, egy VASIMR hajtomurendszer ugyanannyi bemeno energiat sokkal jobban tudna hasznositani. Ha at nem is lehet lepni, de vegtelenul megkozeliteni meg lehet vele a fenysebesseget. Ezzel fedelzeti idoben merve emberi ido alatt el lehetne erni mas naprendszereket is.
  • VolJin #21
    Az atomrobbantással úrhajózásnak nem sok értelme van...
  • ximix #20
    Project Orion (nuclear propulsion)

    gif
  • kvp #19
    Igazabol az urben nem annyira szamit a formatervezes es a legellenallas, ezert fogsz egy rakat cso formaju urallomas modult es egymas moge teszed oket. A lefele gyorsitaskor es lassitaskor a hajtomuvek fele lesz, tehat gyorsitaskor hatrafele, fekezeskor meg a korbefordulas utan elorefele. Nem egy annyira bonyolult elrendezes, csak a kommunikacios tanyerokat kell kilogatni annyira oldalra, hogy minden pozicioban lassa a melyuri halozatot.

    ps: A vasimr hajtomuveket be lehet rakni a jarmu vegebe, egy tombbe (Expanse, Space Odessy 2001) vagy ki lehet logatni a ketoldalra konzolokra (Star Trek). Az elso megoldas az egyszerubb, a Star Trek egy nagyon regi NASA tervet masolt le, ami raadasul nem urhajo, hanem egy nagy tukoratmeroju urtavcso mozgatasara keszult. A Space Odessy-s Discovery raadasul a sugarzas arnyekolasat is csak siman a tavolsaggal oldotta meg, tehat jo messzire raktak az szemelyzetet a hajtomuvektol es a reaktortol. Normal esetben a ketto kozze jonne meg a hosugarzo es napelem tomb is, tovabbi aranyekolas celjara. Tehat tipikus egymas moge rakott kvazi hengeres modulok koncepcio, amit akar mar ma is meg lehetne epiteni.
  • mumoka 2012 #18
    super csak itt vége a cső formájú hajónak ide rendeset kell tervezni de abból nincs hiány
    csak a fenti építést kell kitalálni valahogy.
    Utoljára szerkesztette: mumoka 2012, 2021.01.29. 16:44:19
  • kvp #17
    Az egyik hideg ionokat dobal ki, a masik forro plazmat. Igy a plazma hoenergiaja is hasznosul a meghajtas soran. Ezzel sokkal nagyobb toloerot lehet elerni. Egy plazmahajtomu ugyanis mar kepes mukodni a foldi gravitacioban es legkorben is, megfelelo teljesitmennyel a palyara allashoz. (ha kulso gazforrast hasznalnak hozza, tehat magat a legkort, akkor kvazi egy plazma scramjetrol van szo)
  • VolJin #16
    Az lejött, hogy az ion elektromos mezővel, a VASIMIR mágnesessel működik, de mindkettő ionokat dobál ki a hajtóműből...