Berta Sándor
Nem kér a titkosítás korlátozásából a Threema
A cég vezetője egyértelműen elutasította a felmerült elképzeléseket.
November elején derült ki, hogy az Európai Unió tagállamai azt tervezik, hogy kiterjesztik a digitális ellenőrzést és egy "fő kulcsot" követelnek a különböző azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például a Signal, a Telegram, a Threema és a WhatsApp fejlesztőitől. Mindegyik szoftver fejlesztőit köteleznék arra, hogy kiskaput biztosítsanak a hatóságok számára.
Most Martin Blatter, a Threema vezetője egyértelművé tette, hogy nem fognak kiskapukat beépíteni az azonnali üzenetküldő szolgáltatásukba. Erre már csak azért sem kerülhet sor, mert megsértenék a svájci jogszabályokat. A svájci cég első embere hozzátette, hogy a magánélet egy alapvető emberi jog és a terrortámadások esetében a hatóságok szinte minden esetben ismerik az elkövetőket. Mindez azt mutatja, hogy a politika egyszerűen nem tudja megvédeni az embereket.
A "fő kulcsok" követelése csak azt támasztja alá, hogy mennyire a mohók és tapasztalatlanok a hivatalok, ugyanis nem értik, hogy ilyen műszaki megoldások nem alkothatók meg. Nekik sincs "fő kulcsuk", amelyet odaadhatnának, a titkosítást ugyanis a felhasználók végzik és nem ők. Ezért nincs is lehetőségük arra, hogy belenézzenek a kommunikációba, s azt még akkor sem tehetnék meg, ha ezt szeretnék. Blatter rámutatott, hogy a bűnözés társadalmi és nem technológiai probléma. Ezért nem kellene egy társadalmi problémát úgy megoldani, hogy azzal párhuzamosan gyengítjük mindenkinek a magánszféráját. A magánélet védelme alapvető jog és azt a digitális térben is biztosítani kellene.
A Threema első embere példaként említette, hogy az amerikai titkosszolgálatok arra kényszerítették a routergyártókat, hogy építsenek kiskapukat a készülékeikbe, majd azokat kihasználták a kínaiak, hogy így jussanak információkhoz. A kiskapukkal ez az alapvető probléma, ugyanis azt más államok és bűnözők is kihasználhatják. Amennyiben ők tennének kiskapukat a programjukba, akkor több millió embert tennének a bűnözők célpontjává, hiszen a svájci közigazgatástól kezdve a szövetségi tanácsokig számos szervezet használja megbízható kommunikációra a terméküket.
November elején derült ki, hogy az Európai Unió tagállamai azt tervezik, hogy kiterjesztik a digitális ellenőrzést és egy "fő kulcsot" követelnek a különböző azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például a Signal, a Telegram, a Threema és a WhatsApp fejlesztőitől. Mindegyik szoftver fejlesztőit köteleznék arra, hogy kiskaput biztosítsanak a hatóságok számára.
Most Martin Blatter, a Threema vezetője egyértelművé tette, hogy nem fognak kiskapukat beépíteni az azonnali üzenetküldő szolgáltatásukba. Erre már csak azért sem kerülhet sor, mert megsértenék a svájci jogszabályokat. A svájci cég első embere hozzátette, hogy a magánélet egy alapvető emberi jog és a terrortámadások esetében a hatóságok szinte minden esetben ismerik az elkövetőket. Mindez azt mutatja, hogy a politika egyszerűen nem tudja megvédeni az embereket.
A "fő kulcsok" követelése csak azt támasztja alá, hogy mennyire a mohók és tapasztalatlanok a hivatalok, ugyanis nem értik, hogy ilyen műszaki megoldások nem alkothatók meg. Nekik sincs "fő kulcsuk", amelyet odaadhatnának, a titkosítást ugyanis a felhasználók végzik és nem ők. Ezért nincs is lehetőségük arra, hogy belenézzenek a kommunikációba, s azt még akkor sem tehetnék meg, ha ezt szeretnék. Blatter rámutatott, hogy a bűnözés társadalmi és nem technológiai probléma. Ezért nem kellene egy társadalmi problémát úgy megoldani, hogy azzal párhuzamosan gyengítjük mindenkinek a magánszféráját. A magánélet védelme alapvető jog és azt a digitális térben is biztosítani kellene.
A Threema első embere példaként említette, hogy az amerikai titkosszolgálatok arra kényszerítették a routergyártókat, hogy építsenek kiskapukat a készülékeikbe, majd azokat kihasználták a kínaiak, hogy így jussanak információkhoz. A kiskapukkal ez az alapvető probléma, ugyanis azt más államok és bűnözők is kihasználhatják. Amennyiben ők tennének kiskapukat a programjukba, akkor több millió embert tennének a bűnözők célpontjává, hiszen a svájci közigazgatástól kezdve a szövetségi tanácsokig számos szervezet használja megbízható kommunikációra a terméküket.