Berta Sándor
Korlátozná az EU az azonnali üzenetküldő programok titkosításait
A szervezet a bécsi terrortámadás után állt elő az elképzeléssel.
Az ORF és a SPIEGEL értesülései, valamint egy kiszivárgott dokumentum alapján az Európai Unió tagállamai azt tervezik, hogy kiterjesztik a digitális ellenőrzést és egy "fő kulcsot" követelnek a különböző azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például a Signal, a Telegram, a Threema és a WhatsApp fejlesztőitől. A tervek szerint az új szabályozást már december elején elfogadhatják az európai uniós tagországok belügy- és igazságügyi minisztereinek videokonferenciáján.
A titkosítások elleni fellépést eredetileg Nagy-Britannia kezdeményezte, majd az ötletet Franciaország karolta fel. A Signal, a Threema vagy éppen a WhatsApp egyaránt végpontok közötti titkosítást alkalmaz, s mindegyik szoftver fejlesztőit köteleznék arra, hogy kiskaput biztosítsanak a hatóságok számára. Az utóbbiak folyamatosan arra hivatkoznak, hogy a technikát a bűnözők kihasználják azért, hogy így rejtőzhessenek el a felelősségre vonás elől.
A bűnüldözők és a döntéshozók azzal érveltek, hogy bizonyos esetekben legálisan hozzá kell férniük a rendszerekben tárolt adatokhoz. Problémát jelentene viszont, hogy ha a kiskapukat valóban bevezetik, akkor azzal minden felhasználó kommunikációja sebezhetőbbé és ezáltal kiszolgáltatottabbá válna.
Tavaly májusban a német belügyminisztérium is felvetette, hogy a titkosításaik feloldására és együttműködésre kényszerítené a népszerű üzenetküldő szolgáltatásokat.
Az ORF és a SPIEGEL értesülései, valamint egy kiszivárgott dokumentum alapján az Európai Unió tagállamai azt tervezik, hogy kiterjesztik a digitális ellenőrzést és egy "fő kulcsot" követelnek a különböző azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például a Signal, a Telegram, a Threema és a WhatsApp fejlesztőitől. A tervek szerint az új szabályozást már december elején elfogadhatják az európai uniós tagországok belügy- és igazságügyi minisztereinek videokonferenciáján.
A titkosítások elleni fellépést eredetileg Nagy-Britannia kezdeményezte, majd az ötletet Franciaország karolta fel. A Signal, a Threema vagy éppen a WhatsApp egyaránt végpontok közötti titkosítást alkalmaz, s mindegyik szoftver fejlesztőit köteleznék arra, hogy kiskaput biztosítsanak a hatóságok számára. Az utóbbiak folyamatosan arra hivatkoznak, hogy a technikát a bűnözők kihasználják azért, hogy így rejtőzhessenek el a felelősségre vonás elől.
A bűnüldözők és a döntéshozók azzal érveltek, hogy bizonyos esetekben legálisan hozzá kell férniük a rendszerekben tárolt adatokhoz. Problémát jelentene viszont, hogy ha a kiskapukat valóban bevezetik, akkor azzal minden felhasználó kommunikációja sebezhetőbbé és ezáltal kiszolgáltatottabbá válna.
Tavaly májusban a német belügyminisztérium is felvetette, hogy a titkosításaik feloldására és együttműködésre kényszerítené a népszerű üzenetküldő szolgáltatásokat.