Berta Sándor

Önkéntes kiskapukat követelnek a szolgáltatóktól

Amennyiben egy telekommunikációs cég nem működne együtt, akkor jöhetnek a retorziók.

Az Öt Szem néven ismertté vált, 1946-ban eredetileg még amerikai-brit kormánymegállapodás formájában hivatalossá tett kooperáció gyökerei a második világháború éveire nyúlnak vissza. A szövetségnek öt angolszász ország a tagja: az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland. A felek között olyan különleges együttműködés jött létre, amelynek keretében megosztják egymás között a hírszerzési adatokat, de egymás állampolgárai ellen nem kémkednek. A szervezet miniszterei most új javaslatokkal álltak elő, amelyekkel az internetszolgáltatókra és a távközlési társaságokra gyakoroltak nyomást.

Az Öt Szem tagországainak belügyminiszterei Ausztráliában találkoztak és azt követelték az IT-vállalatoktól, hogy nyújtsanak a jelenleginél több segítséget a lehallgatásokhoz és az információgyűjtésekhez. A kiadott közlemény alapján a titkosítás "létfontosságú" a digitális gazdaság és egy biztonságos internet számára, de ezek a technikák a gyermekmolesztálókat, a terroristákat és a szervezett bűnözést is védik. A bűnözők és a terroristák ugyanis ezeket a megoldásokat arra használják, hogy akadályozzák a nyomozásokat és a bűnüldözést.

A miniszterek szerint az öt államban működő IT- és távközlési szolgáltatók önként kell kínáljanak kiskapukat a termékeikben és a szolgáltatásaikban a hatóságok számára. Mindegyik ilyen kiskaput törvényileg védenék, független testület felügyelné azok kihasználását, amelyet továbbá bírósági engedélyhez kötnének. Amennyiben az országok kormányai a jövőben akadályokkal szembesülnének, akkor műszaki, törvényi, kényszer- vagy más intézkedéseket fognak hozni e kiskapuk beépítésének a kikényszerítésére. Retorzió lehet például a működési vagy az értékesítési engedélyek megvonása. A műszaki intézkedések pedig jelenthetnek akár miniszteri szintű beavatkozást, akár célzott állami hackerakciókat.

Az eddig felmerült javaslatokat az IT-biztonsági szakértők és az aktivisták egyaránt bírálták, mert azok legyengítik a végpontok közötti titkosítást, emellett a különböző kiskapuk veszélyeztethetik az adott termék vagy szolgáltatás biztonságát és működését, ezen pedig az Öt Szem Szövetség által hangoztatott célok sem változtatnak. A politikusok azt nem értik meg - vagy nem akarják megérteni -, hogy egy titkosításhoz jogszerű hozzáférést biztosítani lehetetlen, ugyanis egy algoritmus nem tud a felhasználást figyelembe véve különbséget tenni. Onnan kezdve tehát, hogy valaki könnyen belelát egy titkosított tartalomba az egyrészt nem titkosított, másrészt bárki ugyanúgy beleláthat, akár egy nem baráti állam szakosított szervezete is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #2
    A franciak torvenyi szabalyozasa a legtisztabb, barmit hasznalhatsz, csak le kell adnod a kulcsot elotte az allamnak. A gyakorlatban persze ezt senki nem tartja be.

    Az amerikai a leghatekonyabb, csak azt varja el, hogy a szoftver iroja adja at az adatokat ha kerik. Ugy oldjak meg ahogy akarjak.

    A hatso ajto nem nyero otlet, de ha ez alatt minden root kulcs atadasat ertik, akkor ez meg biztonsagos is, legalabbis amig az allam sem hagyja el a kulcsokat.

    ps: A legtobb titkositast hasznalo technologia olyan, hogy a gyartonal van mester kulcs. A tisztan privat kulcsot hasznalo rendszerek onnan ismerhetoek fel jellemzoen hogy minden cimzett kulcsanak van ujjlenyomata amit offline kell egyeztetni es a legtobb allam blokkolja a protokollt (ha tudja).
  • zola2000 #1
    Na persze, nem egy világméretű vírusjárvány indult el ilyen kiskapuból ...

    Meg nem egy közbeszerzést nyertek gyanús körülmények között, amerikai cégek, de szép dolog ez a terroristákal riogatás.