Berta Sándor
Törökországban szankciók jöhetnek a közösségi platformok ellen
Az ok, hogy a portálok nem távolítják el elég gyorsan a sértő tartalmakat.
Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy a szigorításokra azután kerülhet sor, hogy nem megfelelő reakciók érkeztek a pénzügyminisztere és egyben veje, Berat Albayrak egyik Twitter-bejegyzésére. A politikus a tweetjében a negyedik gyermeke megszületésének hírét osztotta meg a felhasználókkal és tízezer pozitív reakció mellett néhány sértő bejegyzést is kapott. Néhányan kétségbe vonták, hogy a férfi-e a gyerek valódi apja. Selahattin Demirtas börtönben lévő ellenzéki politikus felesége, Basak Demirtas és Canan Kaftancioglu ellenzéki politikus is védelmébe vette a családot. Őket korábban szintén minősíthetetlen hangnemben támadták a közösségi honlapokon.
Erdogan közölte, hogy a rendőrség azonnal reagált, hogy azonosítsa és bíróság elé állítsa az elkövetőket. Az államfő ezután megkérdezte a követőit, hogy megértik-e, hogy miért lép fel a YouTube, a Twitter, a Netflix és más közösségi oldalak ellen, majd meg is válaszolta a kérdést. Mint írta, azért, hogy az ilyen esetek ne történhessenek meg.
A politikus kiemelte, hogy ezek a csatornák teret adnak a hazugságoknak, a sértéseknek, a személyiségi jog elleni támadásoknak és a karaktergyilkosságoknak, ezért szabályozni kell azokat. Emiatt minél hamarabb be akar nyújtani egy törvénytervezetet, hogy e platformokat ellenőrizni lehessen. Ezzel párhuzamosan jogi és pénzügyi szankciókat is be fognak vezetni az érintett portálok ellen. Továbbá kötelező lesz megnevezniük olyan törökországi képviselőket, akik az ellenük felhozott vádakra reagálhatnak. Napjainkban az ilyen megkereséseket a Facebook, a Twitter, a YouTube és a többi oldal egyszerűen figyelmen kívül hagyja.
A török kormány már korábban is tervezte hasonló intézkedések bevezetését, ezért az ellenzék attól tart, hogy az új törvényt a hatalom arra fogja használni, hogy még keményebben lépjen fel az ellenfeleivel szemben és a lakosság számára még nehezebb lesz a független forrásokból való tájékozódás. Törökországban jelenleg több ezer oldalhoz blokkolják a hozzáféréseket. Januárban három év blokád után vált elérhetővé a Wikipédia. A népszerű online lexikon és annak összes nyelvi változata ellen 2017. április 29-én vezettek be cenzúrát, amelyet a török alkotmánybíróság 2019 decemberi ítélete nyomán egy ankarai bíróság semmisített meg.
Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy a szigorításokra azután kerülhet sor, hogy nem megfelelő reakciók érkeztek a pénzügyminisztere és egyben veje, Berat Albayrak egyik Twitter-bejegyzésére. A politikus a tweetjében a negyedik gyermeke megszületésének hírét osztotta meg a felhasználókkal és tízezer pozitív reakció mellett néhány sértő bejegyzést is kapott. Néhányan kétségbe vonták, hogy a férfi-e a gyerek valódi apja. Selahattin Demirtas börtönben lévő ellenzéki politikus felesége, Basak Demirtas és Canan Kaftancioglu ellenzéki politikus is védelmébe vette a családot. Őket korábban szintén minősíthetetlen hangnemben támadták a közösségi honlapokon.
Erdogan közölte, hogy a rendőrség azonnal reagált, hogy azonosítsa és bíróság elé állítsa az elkövetőket. Az államfő ezután megkérdezte a követőit, hogy megértik-e, hogy miért lép fel a YouTube, a Twitter, a Netflix és más közösségi oldalak ellen, majd meg is válaszolta a kérdést. Mint írta, azért, hogy az ilyen esetek ne történhessenek meg.
A politikus kiemelte, hogy ezek a csatornák teret adnak a hazugságoknak, a sértéseknek, a személyiségi jog elleni támadásoknak és a karaktergyilkosságoknak, ezért szabályozni kell azokat. Emiatt minél hamarabb be akar nyújtani egy törvénytervezetet, hogy e platformokat ellenőrizni lehessen. Ezzel párhuzamosan jogi és pénzügyi szankciókat is be fognak vezetni az érintett portálok ellen. Továbbá kötelező lesz megnevezniük olyan törökországi képviselőket, akik az ellenük felhozott vádakra reagálhatnak. Napjainkban az ilyen megkereséseket a Facebook, a Twitter, a YouTube és a többi oldal egyszerűen figyelmen kívül hagyja.
A török kormány már korábban is tervezte hasonló intézkedések bevezetését, ezért az ellenzék attól tart, hogy az új törvényt a hatalom arra fogja használni, hogy még keményebben lépjen fel az ellenfeleivel szemben és a lakosság számára még nehezebb lesz a független forrásokból való tájékozódás. Törökországban jelenleg több ezer oldalhoz blokkolják a hozzáféréseket. Januárban három év blokád után vált elérhetővé a Wikipédia. A népszerű online lexikon és annak összes nyelvi változata ellen 2017. április 29-én vezettek be cenzúrát, amelyet a török alkotmánybíróság 2019 decemberi ítélete nyomán egy ankarai bíróság semmisített meg.