Az intézkedéseket nem csupán meghosszabbította az USA, hanem jelentős mértékben bővítette is. A Huawei a túlélésért küzd.

A múlt hét végén derült ki, hogy 2021-ig biztosan amerikai tiltólistán lesz a Huawei és a ZTE. Az amerikai kereskedelmi minisztérium által időközben bejelentett és kiterjesztett blokád a Huawei chipgyártására is vonatkozik, valamint az olyan cégekre, mint a Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC), amelyek a jövőben nem szállíthatnak termékeket a kínai konszernnek. Washington közölte, hogy azoknak a társaságoknak, amelyek az amerikai chiptechnológiákat tartalmazó termékeket akarnak szállítani a Huawei számára licencet kell kérvényezniük az amerikai gazdasági minisztériumtól. A szabályozás a kínai konszern mind a 114 leányvállalatára, így a HiSiliconra is érvényes.

Az intézkedés a jelenlegi megrendelésekre és termékekre nem vonatkozik, tehát kb. szeptember közepéig kell megoldani a chipek helyettesítését, ami lehetetlen feladat. Az új exportkorlátozások célja, hogy megakadályozzák azt, hogy a kínai óriáscég amerikai technológián alapuló chipeket vásárolhasson - minderről a Bloomberg számolt be az amerikai gazdasági szaktárca képviselőire hivatkozva. Az intézkedések nem csupán a Huawei ellen irányulnak, hanem más kínai műszaki vállalatok, így például a SenseTime Group és a Megvii Technology ellen is.

Kína követeli az USA-tól a szankciók azonnali feloldását és a különböző piaci szereplők közötti normális kereskedelem biztosítását. Amennyiben ez nem történik meg, úgy Peking minden szükséges lépést be fog vezetni a kínai cégek jogainak és érdekeinek a védelmére. A Peking szócsövének tartott Global Times kínai lap bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta: Kína a szankciókra válaszul kész olyan amerikai nagyvállalatokat, mint az Apple, a Cisco Systems és a Qualcomm feltenni a "megbízhatatlan entitások listájára" és vizsgálatot indítani ellenük. Erre a listára olyan külföldi vállalatok, szervezetek és személyek kerülnek, amelyeket Peking megbízhatatlannak tart, mert szerinte kárt okoznak kínai vállalatoknak. Emellett felfüggeszthetik a vásárlásokat a Boeing amerikai repülőgépgyártótól is.


Google szolgáltatások nélkül még működnek a telefonok, de chipek nélkül már nem
Persze természetesen nem ennyire egyszerű a helyzet, hiszen ilyen lépésekkel további, még súlyosabb amerikai reakciót válthatnak ki. A Qualcomm Snapdragon mobilchipek teljes távoltartása a kínai gyártóktól azt jelentené, hogy a kínai telefongyártók nélkülözni lesznek kénytelenek az egyik legfontosabb komponenst, amelyeket ma még nem tudnak egyszerűen pótolni.

Egyes vélemények szerint a kínai félnek mindenképpen lépnie kell valamit, hogy egyértelműen jelezze az USA számára elégedetlenségét, mások azonban azt emelik ki, hogy nagyon jól meg kell gondolniuk a részleteket, hogy elkerüljék a saját vállalataik üzleti érdekeinek károsítását. A Qualcomm és az Apple helyett például az első körben a jóval kisebb amerikai piaci szereplőket vehetik célba, jelezve a tengerentúli illetékeseknek a helyzet tarthatatlanságát, ezt követné majd később a nagy gyártók célkeresztbe vétele, ami már komoly csapás lenne, hiszen az Apple például teljes bevételének csaknem 15 százalékát szerzi az ázsiai országból. Az amerikai eredetű chipek betiltása már összesen 36 milliárd dolláros bevételtől fosztaná meg az ottani vállalatokat, ez azonban (ahogy említettük) a kínai telefongyártóknak sem lenne jó, bár ez utóbbiak már gőzerővel dolgoznak a saját alternatívákon, nyilván nem véletlenül.

A Huawei a korlátozások kiterjesztésére úgy reagált, hogy kategorikusan elutasítja a kiterjesztett intézkedéseket, mert azok miatt a teljes ágazatot globális szintű károk fenyegetik és több mint 3 milliárd ember által használt kommunikációs szolgáltatásokat érinthetnek hátrányosan. Ezek a felhasználók mind a Huawei termékeit és szolgáltatásait alkalmazzák. Az intézkedés hosszú távon károsan hathat a globális félvezetőipar együttműködésére és az ágazatba vetett bizalomra, s végül az egész folyamat visszacsapódhat az USA-ra és annak gazdaságára.

Az USA (és maga Trump elnök) eközben a TSMC helyi üzemének felépítését támogatja, miközben azt vizsgálják, hogy miként lehetne támogatni az amerikai vállalatok hazaköltözését, a kínai beszállítói csatornák teljes mellőzését. Ezt nyilván a világgazdaság is megsínylené, de hosszabb távon az USA akár még jól is járhat, ha valóban visszatérnek a jobban fizető ipari állások, amelyeket még nem lehet teljesen robotokkal kiváltani.