Berta Sándor
Rövid szünet az amerikai - kínai kereskedelmi háborúban
Részben hatékonynak bizonyult a tengerentúli technológiai óriások lobbitevékenysége, és a karácsonyi szezon is politikailag kényes téma.
A világ két legnagyobb gazdasága között dúló kereskedelmi háborúban Washington eddig 250 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vetett ki 25 százalékos pótvámokat, amire válaszul Kína 110 milliárd dollár értékű amerikai árut sújtott különböző mértékű büntetővámokkal, így már csak mintegy 45 milliárd dollár értékű amerikai importot nem érintenek a kínai szankciók. A kereskedelmi konfliktus hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok egyebek mellett kényszerített technológiatranszferrel, valamint szellemi tulajdon ellopásával vádolta meg Kínát, ráadásul Trump elnök aggályosnak tartja a két ország között Kína javára fennálló jelentős mértékű kereskedelmi többletet.
Donald Trump amerikai elnök augusztus elsején váratlanul bejelentette, nem elégedett a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások alakulásával, most viszont Robert Lighthizer, az amerikai elnök kereskedelmi megbízottja szintén váratlanul módosított, és bejelentette, hogy bizonyos Kínában készített termékek - például a mobiltelefonok, a laptopok, a játékkonzolok, bizonyos játékok, a monitorok, s egyes cipők és ruhák - esetében szeptember 1-ről december 15-re halasztották az új vámok bevezetését. A döntés oka részben a karácsony közelsége, hiszen közel sem igaz az, hogy a kínaiak fizetnék meg a vámokat, és az újraválasztására készülő Trump számára kellemetlen lenne, ha az amerikai választók hirtelen megugró árakkal szembesülnének a boltokban.
A döntésben persze szerepet játszott a cégek lobbija is: a Dell, a Hewlett-Packard, a Microsoft és az Intel mind óva intették az amerikai elnököt attól, hogy büntetővámokkal sújtsa a notebookokat és a táblagépeket. A négy nagyvállalat arra hívta fel a figyelmet, hogy az IT-eszközök legalább átlagosan 19 százalékkal, vagyis 120 dollárral drágulnának és emiatt a mobil számítógépek sok ember számára megfizethetetlenné válnának. A Microsoft a Nintendóval és a Sonyval közös állásfoglalásában arra is rámutatott, hogy a játékkonzolokra kivetett büntetővámok gyakorlatilag megfojtanák az innovációt, ártanának a felhasználóknak és több ezer munkahelyet veszélyeztetnének.
Donald Trump eredetileg a korábban beígért 10 százalékos büntetővám további emelését helyezte kilátásba 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkre szeptember 1-jétől arra az esetre, ha az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások megfeneklenének, vagy túl lassú lenne az előrehaladás. Az Apple készülékei, így az AirPods, az Apple Watch és a HomePod ugyanakkor nem menekültek meg a szeptember 1-jei hatállyal bevezetett büntetővám hatálya alól, igaz, a MacBookokra és az iPhone készülékekre december 15-ig nem lesz büntetővám.
A Lenovo egyértelmű vesztes: a kínai számítástechnikai konszern elnöke a vállalat gyorsjelentését ismertető sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem viszik el Kínából gyáraikat, mert az is áremeléshez vezetne, ha az amerikai vámok megfizetésének elkerülése végett külföldre vinnék a termelést. John Brinkley, az amerikai kereskedelmi megbízott korábbi beszédírója rámutatott, hogy a Harvard Egyetem, a Chicagói Egyetem és a bostoni Szövetségi Tartalékbank májusi tanulmánya szerint az eddig kivetett büntetővámok alapvetően az amerikai gazdaságot érintették hátrányosan, mert emelkedtek például az importköltségek, a gyártók pedig azokat a vásárlókra hárították át.
Kína természetesen ellenlépéseket fog bevezetni, ha az Egyesült Államok szeptember 1-től valóban életbe lépteti a korábbi büntetővámok által eddig nem sújtott kínai árucikkek behozatalának jelentős részére a pótvámot. A kínai kormányzat vámügyekért felelős biztottsága által kiadott szűkszavú nyilatkozat szerint az újabb, 10 százalékos pótvámok kivetésével az amerikai fél súlyosan megszegné a két államfő legutóbbi találkozóin, Argentínában és Oszakában létrejött egyezségeket. Arról nem tettek említést, hogy a kereskedelmi tárgyalások szeptemberre, az Egyesült Államokba tervezett következő fordulójával kapcsolatos tervben történt-e változás.
A világ két legnagyobb gazdasága között dúló kereskedelmi háborúban Washington eddig 250 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vetett ki 25 százalékos pótvámokat, amire válaszul Kína 110 milliárd dollár értékű amerikai árut sújtott különböző mértékű büntetővámokkal, így már csak mintegy 45 milliárd dollár értékű amerikai importot nem érintenek a kínai szankciók. A kereskedelmi konfliktus hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok egyebek mellett kényszerített technológiatranszferrel, valamint szellemi tulajdon ellopásával vádolta meg Kínát, ráadásul Trump elnök aggályosnak tartja a két ország között Kína javára fennálló jelentős mértékű kereskedelmi többletet.
Donald Trump amerikai elnök augusztus elsején váratlanul bejelentette, nem elégedett a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások alakulásával, most viszont Robert Lighthizer, az amerikai elnök kereskedelmi megbízottja szintén váratlanul módosított, és bejelentette, hogy bizonyos Kínában készített termékek - például a mobiltelefonok, a laptopok, a játékkonzolok, bizonyos játékok, a monitorok, s egyes cipők és ruhák - esetében szeptember 1-ről december 15-re halasztották az új vámok bevezetését. A döntés oka részben a karácsony közelsége, hiszen közel sem igaz az, hogy a kínaiak fizetnék meg a vámokat, és az újraválasztására készülő Trump számára kellemetlen lenne, ha az amerikai választók hirtelen megugró árakkal szembesülnének a boltokban.
A döntésben persze szerepet játszott a cégek lobbija is: a Dell, a Hewlett-Packard, a Microsoft és az Intel mind óva intették az amerikai elnököt attól, hogy büntetővámokkal sújtsa a notebookokat és a táblagépeket. A négy nagyvállalat arra hívta fel a figyelmet, hogy az IT-eszközök legalább átlagosan 19 százalékkal, vagyis 120 dollárral drágulnának és emiatt a mobil számítógépek sok ember számára megfizethetetlenné válnának. A Microsoft a Nintendóval és a Sonyval közös állásfoglalásában arra is rámutatott, hogy a játékkonzolokra kivetett büntetővámok gyakorlatilag megfojtanák az innovációt, ártanának a felhasználóknak és több ezer munkahelyet veszélyeztetnének.
Donald Trump eredetileg a korábban beígért 10 százalékos büntetővám további emelését helyezte kilátásba 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkre szeptember 1-jétől arra az esetre, ha az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások megfeneklenének, vagy túl lassú lenne az előrehaladás. Az Apple készülékei, így az AirPods, az Apple Watch és a HomePod ugyanakkor nem menekültek meg a szeptember 1-jei hatállyal bevezetett büntetővám hatálya alól, igaz, a MacBookokra és az iPhone készülékekre december 15-ig nem lesz büntetővám.
A Lenovo egyértelmű vesztes: a kínai számítástechnikai konszern elnöke a vállalat gyorsjelentését ismertető sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem viszik el Kínából gyáraikat, mert az is áremeléshez vezetne, ha az amerikai vámok megfizetésének elkerülése végett külföldre vinnék a termelést. John Brinkley, az amerikai kereskedelmi megbízott korábbi beszédírója rámutatott, hogy a Harvard Egyetem, a Chicagói Egyetem és a bostoni Szövetségi Tartalékbank májusi tanulmánya szerint az eddig kivetett büntetővámok alapvetően az amerikai gazdaságot érintették hátrányosan, mert emelkedtek például az importköltségek, a gyártók pedig azokat a vásárlókra hárították át.
Kína természetesen ellenlépéseket fog bevezetni, ha az Egyesült Államok szeptember 1-től valóban életbe lépteti a korábbi büntetővámok által eddig nem sújtott kínai árucikkek behozatalának jelentős részére a pótvámot. A kínai kormányzat vámügyekért felelős biztottsága által kiadott szűkszavú nyilatkozat szerint az újabb, 10 százalékos pótvámok kivetésével az amerikai fél súlyosan megszegné a két államfő legutóbbi találkozóin, Argentínában és Oszakában létrejött egyezségeket. Arról nem tettek említést, hogy a kereskedelmi tárgyalások szeptemberre, az Egyesült Államokba tervezett következő fordulójával kapcsolatos tervben történt-e változás.