Berta Sándor
Libra - visszakozhat a Facebook?
A társaság a kedvezőtlen reakciók miatt állhat el a tervétől. Kiderült, hogy a kriptovaluta alapelveit máshonnan másolták.
A Facebook az Amerikai Egyesült Államok Részvény- és Tőzsdefelügyeletéhez (SEC) benyújtott legutóbbi negyedéves jelentésének a kockázati tényezőkről írt részében arra figyelmeztette a befektetőket, hogy nem tudja garantálni azt, hogy a Libra nevű kriptovalutája időben elérhető lesz, ugyanakkor azt sem, hogy a virtuális fizetőeszközzel kapcsolatos projekt egyáltalán folytatódik. Az óriáscég az álláspontját azzal indokolta, hogy hivatalos bejelentés óta a világ számos országának kormányai, döntéshozói és pénzügyi felügyeletei bírálták a programot. A Facebook azt írta, hogy Librát alapos vizsgálatnak vetették alá és a társaság véleménye szerint ez a vizsgálat a jövőben is folytatódni fog.
A Facebook szóvivője azt nyilatkozta, hogy a termék bevezetéséig az összes érintett féllel együttműködnek majd. Pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez az út hosszú lesz és ezt az utat nem tudják egyedül megtenni. A Libra sikeréhez kritikus fontosságú a pénzügyi felügyeletekkel, a politikai döntéshozókkal és a szakértőkkel való kapcsolattartás. Ez volt az oka annak, hogy a Facebook és a Libra Association tagjai is korán megosztották a tervüket.
Korábban Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter aggodalmának adott hangot a digitális pénz bevezetésével kapcsolatban, az amerikai kormányzat álláspontja szerint egy ilyen kriptovaluta alkalmas lehet az adóhivatal kijátszására vagy akár pénzmosásra is. A német szövetségi pénzügyminisztérium azt vizsgálja, hogy miként lehet megakadályozni a Libra bevezetését. A szaktárca egyenesen az euróra veszélyesnek nevezte az új virtuális fizetőeszközt és úgy vélte, hogy az állami és a magánpénzek közötti verseny negatívan hathat az Európai Központi Bank valutamonopóliumára. A brit és a francia pénzügyminisztérium is bírálta a Facebook terveit, s a német jegybanknak szintén komoly aggályai voltak a digitális pénzzel szemben.
Hozzájuk csatlakoztak az MIT (Massachusetts Institute of Technology) munkatársai, akik arra világítottak rá, hogy a Libra fehér könyve gyakorlatilag már korábban is elérhető volt hasonló formában a Tradecoin nevű globális virtuális fizetőeszközhöz. A Facebook által bejelentett digitális pénz számos jellemzője nagyon hasonlít azokra a dolgokra, amelyeket tavaly júliusban a Royal Society’s Open Science oldalain már Alex Lipton, Thomas Hardjono és Alex "Sandy" Pentland nyilvánosságra hoztak.
További egyezés, hogy a Libra Association 27 pénzügyi, műszaki és kockázatitőke-társaságból áll és a Tradecoin esetében is egy hasonló elméleti konzorciumot dolgoztak ki a szakemberek. Szintén egyezik az a dolog, hogy a két kriptovalutát egyaránt mind belföldi, mind külföldi használatra tervezték, s elsősorban azokon a helyeken kellett kibővíteniük a pénzügyi szolgáltatásokat, ahol túl kevés bank működik.
Lipton úgy vélte, hogy ennyi egyezés nem lehet a véletlen műve. Sőt, kiemelte, hogy a Libra struktúrája rendkívül hasonlít a dokumentumukban leírt szövegre. Az ugyanakkor a Libra dokumentációjából kimaradt, hogy az anyag szabadon hozzáférhető volt. A Tradecoin ötletét korábban a Scientific American magazin egyik régebbi, a pénz jövőjéről szóló számában is publikálták. A Facebook eddig nem reagált a felvetésekre.
A jogi viták nyomán valószínűleg számos szabályozás előzi majd meg a közösségi háló saját devizájának a bevezetését. A Facebooknak többek között szabályoznia kellene, hogy hogyan használják fel a különböző tranzakciókat, illetve hogy ezáltal hogyan védik az emberek érdekeit. A Libra ugyan a Facebook tervezett kriptovalutájaként vált ismertté, mégis inkább egy deviza, mintsem kriptovaluta, hiszen a bitcointól eltérően a kibocsátott mennyiséget illetően nem határoz meg egy maximumot, és az emberek nem úgy szerzik, hogy részt vesznek a valuta kereskedelemének nyilvántartásában. A kriptovalutával ellentétben nem egy teremtett pénz, hanem a meglévő pénzek átváltása egy új pénznemre.
A Facebook az Amerikai Egyesült Államok Részvény- és Tőzsdefelügyeletéhez (SEC) benyújtott legutóbbi negyedéves jelentésének a kockázati tényezőkről írt részében arra figyelmeztette a befektetőket, hogy nem tudja garantálni azt, hogy a Libra nevű kriptovalutája időben elérhető lesz, ugyanakkor azt sem, hogy a virtuális fizetőeszközzel kapcsolatos projekt egyáltalán folytatódik. Az óriáscég az álláspontját azzal indokolta, hogy hivatalos bejelentés óta a világ számos országának kormányai, döntéshozói és pénzügyi felügyeletei bírálták a programot. A Facebook azt írta, hogy Librát alapos vizsgálatnak vetették alá és a társaság véleménye szerint ez a vizsgálat a jövőben is folytatódni fog.
A Facebook szóvivője azt nyilatkozta, hogy a termék bevezetéséig az összes érintett féllel együttműködnek majd. Pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez az út hosszú lesz és ezt az utat nem tudják egyedül megtenni. A Libra sikeréhez kritikus fontosságú a pénzügyi felügyeletekkel, a politikai döntéshozókkal és a szakértőkkel való kapcsolattartás. Ez volt az oka annak, hogy a Facebook és a Libra Association tagjai is korán megosztották a tervüket.
Korábban Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter aggodalmának adott hangot a digitális pénz bevezetésével kapcsolatban, az amerikai kormányzat álláspontja szerint egy ilyen kriptovaluta alkalmas lehet az adóhivatal kijátszására vagy akár pénzmosásra is. A német szövetségi pénzügyminisztérium azt vizsgálja, hogy miként lehet megakadályozni a Libra bevezetését. A szaktárca egyenesen az euróra veszélyesnek nevezte az új virtuális fizetőeszközt és úgy vélte, hogy az állami és a magánpénzek közötti verseny negatívan hathat az Európai Központi Bank valutamonopóliumára. A brit és a francia pénzügyminisztérium is bírálta a Facebook terveit, s a német jegybanknak szintén komoly aggályai voltak a digitális pénzzel szemben.
Hozzájuk csatlakoztak az MIT (Massachusetts Institute of Technology) munkatársai, akik arra világítottak rá, hogy a Libra fehér könyve gyakorlatilag már korábban is elérhető volt hasonló formában a Tradecoin nevű globális virtuális fizetőeszközhöz. A Facebook által bejelentett digitális pénz számos jellemzője nagyon hasonlít azokra a dolgokra, amelyeket tavaly júliusban a Royal Society’s Open Science oldalain már Alex Lipton, Thomas Hardjono és Alex "Sandy" Pentland nyilvánosságra hoztak.
További egyezés, hogy a Libra Association 27 pénzügyi, műszaki és kockázatitőke-társaságból áll és a Tradecoin esetében is egy hasonló elméleti konzorciumot dolgoztak ki a szakemberek. Szintén egyezik az a dolog, hogy a két kriptovalutát egyaránt mind belföldi, mind külföldi használatra tervezték, s elsősorban azokon a helyeken kellett kibővíteniük a pénzügyi szolgáltatásokat, ahol túl kevés bank működik.
Lipton úgy vélte, hogy ennyi egyezés nem lehet a véletlen műve. Sőt, kiemelte, hogy a Libra struktúrája rendkívül hasonlít a dokumentumukban leírt szövegre. Az ugyanakkor a Libra dokumentációjából kimaradt, hogy az anyag szabadon hozzáférhető volt. A Tradecoin ötletét korábban a Scientific American magazin egyik régebbi, a pénz jövőjéről szóló számában is publikálták. A Facebook eddig nem reagált a felvetésekre.
A jogi viták nyomán valószínűleg számos szabályozás előzi majd meg a közösségi háló saját devizájának a bevezetését. A Facebooknak többek között szabályoznia kellene, hogy hogyan használják fel a különböző tranzakciókat, illetve hogy ezáltal hogyan védik az emberek érdekeit. A Libra ugyan a Facebook tervezett kriptovalutájaként vált ismertté, mégis inkább egy deviza, mintsem kriptovaluta, hiszen a bitcointól eltérően a kibocsátott mennyiséget illetően nem határoz meg egy maximumot, és az emberek nem úgy szerzik, hogy részt vesznek a valuta kereskedelemének nyilvántartásában. A kriptovalutával ellentétben nem egy teremtett pénz, hanem a meglévő pénzek átváltása egy új pénznemre.