A Huawei-bojkott ellen lobbiznak az amerikai cégek
Donald Trump amerikai elnök május közepén írt alá elnöki rendeletet az Amerikai Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. Ezt követően az amerikai kereskedelmi minisztérium formálisan is megtiltotta amerikai termékek és technológiák eladását a Huaweinek. A szaktárca rendelete alapján a Huawei 68 leányvállalata került világszerte feketelistára. A Google megvonta a Huaweitől az Android licencét, ezzel jogszerűtlenné téve számára a Google Play szolgáltatásainak és szoftverboltjának használatát. A kínai társaság ugyan az Android nyílt forráskódú részeit továbbra is alkalmazhatja, de a szoftverbolt és a natív Google programok, mint például a Google Térkép nélkül elég nehézkes a készülékeket eladni. Május végén a Huawei 90 napos haladékot kapott, a helyzetét ugyanakkor nehezítette, hogy a Microsoft internetes boltjából kikerültek a laptopjai.
Az elmúlt egy hétben azonban megváltozott a helyzet. Először a Google érvelt azzal, hogy ha a kínai óriáscég valóban elkészíti az Android módosított változatát, akkor az sebezhető lehet a hackertámadásokkal szemben. Éppen ezért a keresőóriás továbbra is szeretne együtt dolgozni a Huawei mérnökeivel és Androiddal ellátni a termékeit. Emellett egy WalkingCat nevű felhasználó hívta fel a figyelmet arra, hogy a kínai vállalat notebookjai ismét elérhetők a Microsoft online üzletében.
Ráadásul a Reuters azt írta, hogy a nagy IT-társaságok részéről is egyre nagyobb az ellenállás az amerikai elnöki rendelet betartása ellen. Az Intel, a Qualcomm és a Xilinx ugyanis lobbiznak az amerikai kormánynál azért, hogy enyhítsen a bojkotton, mert az alkatrészek szállítása egészen biztosan nem jelent veszélyt az USA nemzetbiztonságára, a komponensekről való lemondás viszont nagyon is komoly károkat okoz az amerikai gazdaságnak. Az érvelést megerősítette a Semiconductor Industry Association (SIA) nevű szervezet is.
A hírt egyelőre az Intel, a Qualcomm és a Xilinx sem kommentálta. Andrew Williamson, a Huawei PR-ügyekért felelős alelnöke viszont azt nyilatkozta, hogy egyetlen piaci szereplőt sem kértek meg arra, hogy lobbizzon az érdekükben. Ez tehát az adott cégek saját döntése, amely annak köszönhető, hogy sokan közülük a Huawei legnagyobb ügyfelei között vannak. A menedzser hozzátette, hogy az amerikai partnereik pontosan tisztában voltak azzal, hogy a meghirdetett bojkott a számukra katasztrofális következményekkel járhat.
Sequoyah#23
250 millio szavazo van USA-ban, akiknek a szavazata valoban szamit is. Nincsen olyan hogy az ellenzeket bebortonoznek, a mediat cenzuraznak, a szolasszabadsagot tiltanak mint pl Oroszorszagban, a szavazas az valoban szavazas.
A 250 millio szavazo MEGKERULHETETLEN. Nem ment at a mai napig EGYETLEN olyan torveny sem, amit 4-5 millio ember tamogatott volna, 240 millio masik meg ellenzett volna.
A felso osztaly reklamot es lobbierot tud vasarolni, de szavazatot nem. Szoval nyilvan ennek a retegnek a velemenye es erdeke felulreprezentalt, minden bizonnyal tulsalgosan is, de kozel sem kizarolagos. Ennek bizonyiteka, hogy egy rakas torveny ment mar at, ami a felsoosztaly karara volt, es a tobbseg erdeke, meg ha nehezebben is mint egy a felso osztalynak kedvezo torveny. Na nem feltetlenul Trump kormanyzasa alatt, hanem ugy altalaban.
Szoval messze nem tokeletes demokracia, es van nala jonehany letezo es jobban mukodo demokracia, de attol meg demokracia.
defiant9#22
"A tízezer között több az eltérő vélemény, mint a 100 között, ezért nagyobb az egymás közötti küzdelem, többfajta vélemény is van, ami demokratikus JELLEGET kölcsönöz az oligarchák egymás közötti interakciójának"
Az oligarchák alaptevékenysége nem a társadalmi vitában való részvétel. Viszont a számuk és a polarizációjuk nagyon fontos a gazdaság sikeressége szempontjából, ha kevesen vannak és mind egy totalitárius jellegű Putyinhoz dörgölőzik akkor az csökkenti a versenyt, az innovációt és a hatékonyságot. Oroszországban a top 1% vagyonából fakadó egyenlőtlenség éppen akkora mint az USA-ban, mégis egy sokkal kevésbé sikeres ország. Fontos hogy legyenek jogi garanciák és az állam ne legyen képes megsemmisíteni a diktátorhoz nem hű oligarchákat, ez az ami a putyini és az orbáni rendszerből hiányzik(lebontották), és ezért vannak sikertelenségre ítélve (a top 1% persze remekül meg fog élni, ez a legszegényebb afrikai országban is megy). A verseny egy esszenciális elem mind politikai mind gazdasági síkon.
ostoros#20
Ettől még az USA-nak 300 millió+ lakosa van, nem 4-5 millió. Nevezd aminek akarod. Csak ne nevezzük demokráciának. Olyan ezen a bolygón állami szinten jelenleg nincs.
Kicsiben még esetleg látni példákat, de birodalmaknál nem működik. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.23. 19:34:12
Sequoyah#19
Igazabol amit irsz az egyebkent nem hulyeseg, nagyreszt egyetertek vele. Az "Oligarchia" mint szo hasznalata a hulyeseg.
Azert nem tetszik ennek a szonak a hasznalata, mert az altalad irt problemak bar abszolut valosak, semmi kozuk nincs ahhoz amit Oroszorszagban, vagy kisebb leptekben Magyarorszagon latunk. Teljesen mas a hatalmi struktura. Fuggetlenul attol hogy mindketto rossz-e, teljesen mas.
A legfobb kulonbseg, hogy Oroszorszagban Putyin osztja a lapokat, es kiemel nehany huseges vallalatot, akikbol oligarchat csinal, es tamogatjak cserebe ot.
USA-ban epp ellenkezoleg tortenik, ott nem a politika iranyitja a gazdasagi hatalmakat, hanem inkabb forditva. Ott a penzzel rendelkezok befolyasoljak a politikat. Nincs is igazan olyan politikus aki hosszu idon keresztul toltene be meghatarozo szerepet... Es mivel a felso 10000 szamossaga is nagy, 1000-fele kulonbozo lobbi es erdekek iranyitjak a politikat.
Analogiaval talan az Atheni demokraciahoz all kozel ez, ahol a nep iranyit, de a nepnek eleve csak a felso osztalybeliek a tagjai:D
Kozel nem olyan jo ez a rendszer mint pl a Svajci, de azert az Orosznal meg mindig kategoriakkal jobb... Bar Trump probalkozik rombolni...
Sequoyah#18
Ez egy tezis, nem egy torveny, vagy bizonyitott elmelet. Persze lehet es erdekes lenne beszelni rola, de ez mar elegge offtopic. Nem derul ki belole hogy torvenyszeru-e, es az sem hogy ha az USA ezen az uton jar, akkor az elejen vagy a vegen.
Az hogy fennall a veszelye hogy oligarchiava valjon, az meg veletlenul sem jelenti azt hogy mar most oligarchia.
100 eve sokkal kozelebb jartak az oligarchia statuszhoz, amikor tenyleg maroknyi gigavallalatnak volt oriasi hatalma, pl Standard Oil. Akkor kepesek voltak megforditani a dolgot, es feldarabolni oket, szoval ezekszerint egyaltalan nem torvenyszeru. Ahhoz kepest ma az amerikai gazdasag es hatalom sokkal diverzifikaltabb. A felso 10% kezeben oszpontosul persze, de ott erosen toredezetten. NIncs egy Rockefeller csalad, vagy JP Morgan mar akik egyszemelyben barmiben is donthetnenek.
ostoros#17
Na, itt meg is fogtad a lényeget. Oroszországban mondjuk van 100 milliárdos. USA-ban meg van vagy 10 ezer.
A tízezer között több az eltérő vélemény, mint a 100 között, ezért nagyobb az egymás közötti küzdelem, többfajta vélemény is van, ami demokratikus JELLEGET kölcsönöz az oligarchák egymás közötti interakciójának. De ettől még nem lesz demokrácia.
Már az USA alapítóinak (alapító atyák) pl. John Adams is egyik legnagyobb félelme volt az oligarchiába való átmenet.
Jelzem, nem sikerült elkerülni.
Sokáig sikerült, de úgy száz éve, mióta az USA centralizáltabb lett, és megerősödött a szövetségi kormány, már jól láthatóak voltak a jelek. Mára ez teljesen egyértelmű.
Ugyanis az "iron law of oligarchy" törvényszerűségnek van egy olyan hatása, hogy a centralizáltabb kormányok, amik elveszik a hatalmat az önkormányzatoktól szükségszerűen oligarchikusabbak lesznek.
Ezért is nevetek amikor központosítottabb EU-t akarnak egyesek a demokrácia nevében. A legnagyobb oximoron!
Sequoyah#15
Egyebkent ha talalsz barhol valami tanulmanyt, erdemes egybol rakeresni a kritikaira is. Akar a tojasfogyasztasrol van szo, akar a szupernovakrol, akar politikarol:
Sequoyah#14
Ebben a tanulmanyban osszesen 2 helyen szerepel az "oligarchy" szo, es ott is erosen idezojelesen. Az hogy aztan a sajto clickbaitkent odatette ezt a szot a cikkekbe az mas kerdes, de az legkevesbe sem tudomanyis.
Ez a tanulmany kb arrol szol, hogy a felso 10 vagy 1% indokolatlanul sok hatalommal rendelkezik. Ez nyilvanvaloan problema, ezt nem is tagadja senki, csak ez nem oligarchia. Meg az 1% eseten is MILLIOKrol van szo, nem pedig nehany nagy vallalatrol. Az oligarchia az amikor kifejezetten KEVESEN uralkodnak. Pl Del-Koreaban van a Samsung ami mindent ural, meg meg esetleg 1-2 masik nagy gigaceg. Amerikaban viszont 100-aval vannak olyan oriascegek akik rendelkeznek eros politikai lobbival. Ennyi fle osztodott hatalom sosem fog egysegkent fellepni...
Es egyebkent ez az egesz abszolut nem tamasztja ala az eredeti felvetest, hogy barmelyik ceg is ne szolalna fel, mert Trumptol felnek. Sot az ellenkezojet tamogatja, hogy ezen cegek az ellen szolnak fel ami ellen akarnak, egy szem Trumpnak nincs akkora hatalma hogy barmit is tegyen ellenuk.
