SG.hu

Operencia: The Stolen Sun

Kiadó: Zen Studios
Fejlesztő: Zen Studios
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2500K 3,3 GHz-es vagy AMD FX-8150 processzor, Nvidia GeForce GTX 760 vagy ATI Radeon HD 7970 grafikus kártya, 8 GB RAM, 15 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-3770 4-Core 3,4 GHz-es vagy AMD FX-8350 processzor, Nvidia GeForce GTX 1060 vagy ATI Radeon RX 570 grafikus kártya, 16 GB RAM, 15 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Legend of Grimrock, The Bard's Tale IV
Kategória: szerepjáték

Régi vágya teljesült a magyar őstörténetért, kultúráért és folklórért rajongó szerepjátékosoknak, a honi Zen Studios csapata ugyanis elkészített egy RPG-t, ami végre valahára a saját múltunkból merített ihletet. Operencia: The Stolen Sun játéktesztünk következik!

A két kezünk is kevés lenne hozzá, hogy megszámoljuk, hányszor morzsoltunk el egy-egy könnycseppet, amikor magyar fejlesztőstúdiók által készített videojátékok kapcsán azon szomorkodtunk, hogy már megint egy idegen nép kultúrájából, vagy egy teljesen klisés fantáziavilágból merítettek. A Neocore Games például érthetetlen módon előbb nyúlt a brit történelemhez, mint a magyarhoz, és amikor ott lett volna a lehetőségük a Van Helsing részeként, akkor sem ásták bele magukat jobban a témába, holott a magyar őstörténet és mondavilág a gazdagság tekintetében büszkén felvehetné a verseny bármelyik európai országéval.

Bár kisebb próbálkozások mindig is akadtak, azonban hosszú évtizedeket kellett várnunk arra, hogy egy itthoni csapat végre büszkén felvállalja magyarságát, és a saját történelmünkre felépítsen egy olyan videojátékot, ami külföldön is könnyedén eladható, miközben mi is büszkék lehetünk rá. Ez a csapat pedig a Zen Studios lett, akiket bár a múltból leginkább csak minőségi flipperjeikről ismerhettek a rajongók, azonban most vadonatúj terepre tévedtek, és megpróbálkoztak egy minden elemében régivágású szerepjátékkal a legendás Might and Magic nyomdokain. Hogy mi sült ki mindebből? Külföldi – vagy inkább objektív – szemmel egy derekasan összerakott, de erősen átlagos RPG, magyar játékosként viszont a téma miatt egy kimagasló figyelmet érdemlő mű, ami többet adhat nekünk néhány történelemkönyvnél is.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Ennek az oka nem más, mint hogy a Zen Studios munkatársai a magyar őstörténetben egy olyan korszakig nyúltak vissza, amelyet manapság gyakran intéznek el annyival az iskolában, hogy Honfoglalás. Márpedig a magyarságnak a kereszténység felvétele előtt is gazdag történelme volt, amiről sokan szeretnek hallani, és anélkül, hogy belemennénk a finnugor vagy hun elméletek taglalásába, illetve egymással való szembeállítására, legyünk büszkék a fejlesztőkre, amiért bátran és büszkén fel merték dolgozni ezt az időszakot.

Sőt mi több, nemcsak feldolgozták, hanem ki is bővítették azt, ezáltal rögtön Attila és Réka, valamint egy Göncöl nevű táltos oldalán tanulhatunk bele a játékba, akik a modern fantáziavilágokból ismert teremtmények ellen próbálnak harcba szállni, és bár az első sárkánynak csak három feje van, de később folyamatosan adagolva kapjuk az olyan kikacsintásokat vagy utalásokat, melyek az őstörténet és a mondavilág ismerőinek szívét garantáltan megdobogtatják majd. Hogy a gazdag múltunk ellenére miért kellett más univerzumokat is belevonni az Operenciába? Bizonyára az eladhatóság miatt, hiszen nem tudunk békaemberekről vagy csontvázharcosokról a honi hiedelemvilágból – bár Hany Istók akár ihletett is adhatott a békaharcosokhoz –, de ez legyen a legnagyobb bajunk egy ilyen, a magyar játékosokhoz ezer szállal kötődő alkotás kapcsán.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Az Operencia: The Stolen Sun történetében egy mesebeli királyságban kalandozhatunk, ahol valóban minden téren nagyszerűen ötvöződnek egymással a magyar mondák és az ismert fantáziavilágok sajátosságai. Mindez egy egészen különleges elegyítést kapott, hiszen vannak helyszínek, melyek építészetileg teljesen semlegesek, míg más esetben akár Hollókőről, vagy bármilyen magyar várromról is mintázhattak volna egyes környékeket – többször mintáztak is –, miközben például a mágusokat néha táltosoknak hívják, de jól megférnek egymás mellett a hagyományos és a visszacsapó íjak, sőt a magyar nevekből sem lesz hiány.

Persze ebből megannyi vicces pillanat is születik majd – a táltos kifejezést például eleve le sem fordították –, így amikor először csatlakozik hozzánk egy karakter, és bemutatkozik, hogy „My name is Jóska!”, akkor ott szem nem marad szárazon a kacajtól, de éppen az ilyen pillanatok miatt válik magyar szemnek és magyar fülnek egyszerűen imádni valóvá és vonzóvá a végeredmény. Kár, hogy a zseniális körítéshez nem sikerült ilyen magas minőségű tartalmat gyártani, hiszen sem a sztori – a Napkirály felkutatásáról szól az egész –, sem a játékmenet nem tudott ennyire egyedülállóvá válni, még annak ellenére sem, hogy a Zen Studios munkatársai azért nem végeztek fércmunkát. Csupán nem akarták feltalálni a kereket, tehát a végeredmény egy magyar ízekkel gazdagon megáldott Might and Magic-klón lett, de emiatt egyáltalán nem haragudhatunk rájuk. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban?

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Kezdésnek például négyzetrácsos pályakialakítást, ami jelentős mértékben meghatározza majd a felfedezést, noha sokkal szabadabban haladhatunk, mint a legtöbb hasonló típusú, divatosan dungeon crawler kategóriába sorolható szerepjátékban. A helyszínek felfedezése valós időben zajlik majd, ezáltal ha fejtörővel találkozunk – lesz belőlük jócskán –, akkor rögtön nekikezdhetünk az ügyeskedésnek és a gondolkodásnak, de gyakoriak lesznek a rejtett zegzugok is, így általánosságban elmondhatjuk, hogy a stílus szűrőjén át nézve a pályaszerkesztés terén jelesre vizsgáztak a fejlesztők.

A változatosság már más tészta, hiszen a legtöbbször földalatti útvesztőkben kalandozunk majd, de mivel ez is valahol a műfaj egyik sajátossága, túlzottan nem haragudhatunk miatta. A játékban a felfedezés mellett a körökre osztott taktikus csaták kapták a központi szerepet, melyek bemutatása előtt érdemes kitérni pár szóban a karaktergenerálásra. Bár csapatban kalandozunk majd, kezdetben azonban csak egyetlen hőst, saját magunkat tudjuk megalkotni, méghozzá egészen szerény eszköztárból válogatva, így mi döntjük el, hogy a közelharcban, a távolsági küzdelmekben vagy inkább a mágiahasználatban leszünk majd jók.

Hősünket előre generált karakterformák közül válogathatjuk ki, de már itt is megfigyelhetők a fentiekben egekig magasztalt utalások, hiszen harcosunk eredete alapjaiban járul hozzá bizonyos fejleszthető képességek erősségéhez, ezáltal nem mindegy, hogy például az Üveghegy vagy a Kerekerdő közeléből származunk. A csapatunkhoz később csatlakozó hősök kinézete felől nem mi döntünk majd, ilyen téren elég szigorú és kötött a rendszer, de mivel igencsak sajátos stílusjegyekkel bíró harcosokról beszélünk, ezen a téren szintén nem lesz hiányérzetünk.

A küzdelmekről azt kell tudni, hogy minden téren követik a nagy elődök nyomdokait, ezáltal nem mana, hanem energia kell majd minden tettünkhöz, amit kizárólag pihenéssel tölthetünk fel – erre kis táborhelyeken lesz lehetőségünk, ahol menthetünk is –, de ezenfelül maximum az életerőnkre kell odafigyelnünk, amit akár magunk, akár a csapat mágusa könnyen és gyorsan képes lesz visszatölteni.

Az ütközetek körökre osztottan zajlanak, és nincs olyan elemük, amelyet ne láttunk volna korábban, de ez nem negatívum, hiszen a rendszer évtizedek óta jól működik, így ellenfeleinket apránként kell levadásznunk az életerejük nullázásával, miközben területre ható és célzott támadások mellett karakterenként tonnányi – hovatovább fejleszthető – lehetőségünk lesz arra, hogy a legkülönfélébb taktikák mentén legyűrjük az ellenfeleket, akik meglepően erőszakosan viselkednek majd a pályákon. A küzdelmek azonban összességében kellemesek és kiegyensúlyozottak lesznek, de néhány főbb szörnyeteg azért alaposan meg tudja nehezíteni a dolgunkat.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Bár összességében nem neveznénk egy tripla-A kategóriás alkotásnak, az Operencia azonban összességében mégis egészen kellemes megjelenéssel büszkélkedhet. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a csapat egy teljesen saját grafikus motort írt a játékhoz, ami meglepően csinosan tudta lefesteni ezt a különc fantáziavilágot, sok helyen egyedi megoldásokat alkalmazva. Nyilván akadnak hiányosságok, de továbbra is a maga stílusában kell keresnünk a nívót, és egy The Bard’s Tale IV-hez mérten azért a magyarok műve sokkal látványosabb lett. Különös tekintettel az effektekre, az animációkra és a karakterek kidolgozására!

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelület alapvetően annyira egyszerű, hogy ha nem lenne egyébként meglepően alapos betanító mód, akkor is minden azonnal egyértelmű volna benne – különösen a műfaj kedvelőinek –, tehát túl sok meglepetéssel nem találkozunk, ami ebben az esetben pozitívum. Ami kevésbé, hogy a karakterekhez kapcsolódó menüpontok kissé túlzsúfoltak, nehezen átláthatóak, de ezt azért hajlandóak vagyunk elnézni, akárcsak a négyzetrácsos területkialakításból fakadó akadozott irányítást.

Játszhatóság: A tartalom tekintetében egészen hihetetlen, hogy mennyi fejtörőt és pályát pakoltak bele a játékba a készítők, garantáltan minden helyszínen lesz majd valami rejtett zegzug, valami felfedezni való, tehát csak rajtunk múlik, hogy 20 vagy éppen 30 órát hozunk ki belőle. Egy azonban biztos, aki megkedveli a témát és a túlzás nélkül páratlan hangulatát, az garantáltan életre szóló élményt kap tőle.

Intelligencia, nehézség: Bár csak apróságok, azonban vannak hiányosságai ezen a téren az Operencia: The Stolen Sunnak, ezáltal például az ellenfelek túl agresszívak, ha a pályán észrevesznek, szinte esélyünk sem lesz elszaladni előlük, és bár a csaták során már kenyérre lehet kenni őket, de ez is csak a beállítások függvénye. A nehézség ugyanis jól skálázható a játékban, de valahogy az arany középutat így sem sikerült eltalálni a fejlesztőknek, hiszen ha a küzdelmek nehezednek is, a fejtörők attól még nem állítanak minket túl nagy kihívások elé, sőt néhány kivételtől eltekintve az egyediségük is hanyagolható.

Hangok, zene: Nem tudjuk, hogy honnan akasztott le a Zen Studios ilyen képzett brigádot a szinkronokhoz, de minden egyes karakter, még a legutolsó öreg néne is páratlan hangsúlyozással mondta fel a szövegét, ami viszont a legjobb, hogy a magyar szavak kiejtésével sincs probléma. Mindehhez pedig nagyszerű effektek és kellemes zenék társulnak, bár utóbbi kapcsán azért jobban örültünk volna néhány magyarosabb dallamnak, és itt most nem holmi hegedűs lakodalmasokra gondolunk, hanem lágy népdalos, sámánisztikus megoldásokra. Bár a magyar nyelv hiányát sokan negatívumként tüntették fel, azért gyorsan hozzátesszük, hogy a készítők már javában dolgoznak azon, hogy nemsokára saját anyanyelvünkön élvezhessük a játékot.

Összegzés: Bár szláv vagy germán mitológiával is ugyanúgy tudnánk élvezni az Operencia: The Stolen Sunt, azonban biztosak vagyunk abban, hogy a magyar sajátosságok miatt egy kicsit elfogultabbak vagyunk vele, de mindent összevetve tényleg minden elismerésünk a Zen Studios csapatának, hiszen a tonnányi flipper után előállni egy ilyen minőségű szerepjátékkal, nem kis teljesítmény volt a részükről. Az pedig, hogy mindezt megfűszerezték a magyar mitológiával és őstörténettel, csak hab azon a bizonyos tortán. Egyszerűen imádtuk, még ha külföldiként talán nem is tudtuk volna ennyire értékelni. Remélhetőleg lesz folytatás, méghozzá sokkal merészebb ötletekkel és témákkal a főszerepben, hiszen bőven van még mihez nyúlni a saját hiedelemvilágunkból!

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zombee #25
    Miért lenne elkerülhetetlen? Nem kell összevissza minden szart megvenni, és akkor nincs ilyen gond.
  • Zombee #24
    Akinek megvan Steam-en, annak ott is marad. Csak újabb vásárló nem veheti meg.
  • Andriska86 #23
    A rézfaszú bagoly benne van, említés szintjén.
  • Ulrich von #22
    Az kapanyányimonyók.
  • hillman #20
    Kimaradtak gyerekkorom legkedvesebb szörnyei : A rézfaszú bagoly, koponyányimonyó és a recskásképűkurvaanyád.

    A masinki indi játék, de tud magyarul, szlovákul, csehül ,lengyelül meg románul.
    Egy studionak persze nincs rá ideje.
    Aztán lefordítja valaki hobbiból.
    Majd a cég kiad egy-egy pecset ami kilövi a fordítást ötödjére is és a fordító sűrűn emlegetni kezdi a céghez kötődő felmenőket, azután hagyja a fenébe.

    Egy magyaros postal2 örömmel fogadnék.
  • wraithLord #19
    Egy-két szót nem ismersz angolban. Viszont a feliratban nem egy-két mondatot fordítanak félre (vagy hangzik nagyon hülyén), hanem sokat, ami lényegesen jobban kizökkent.
    Igaz ez sokszor a gyári feliratra is, de elsősorban az "utángyártott"/rajongói/önkéntesen készített feliratra jellemző, és a legtöbb játékhoz csak utóbbi van. A felirat inkább csak arra jó, hogy ha valaki nem nagyon beszél angolul, kb. megértse miről van szó. A hangulatot általában nem őrzi meg, és sokszor elcseszi (pl. egy eredetileg komor játékot végigröhögök a felirat miatt.)
  • Tinman #18
    Angol
    Német
    Olasz
    Francia
    Spanyol
    Orosz
    Lengyel

    Ezeket a nyelveket alapból tartalmazza. Az angolon kívül, az összes többi nációnak is pls. írd majd meg, hogy tanuljanak már meg angolul.

    De segítek: Az anyanyelv, még ha csak felirat szintjén is jelen van, rengeteget dob az összhatáson, hangulaton, ezért fontos a jelenléte és ezért van 7 nyelven alapból felirat a játékhoz.

    A jó öreg Rigó utcában - a szóbeli részre dicsérettel - vettem át az angol középfokú nyelvvizsgám. Mégis imádom, igénylem, szeretem, ha egy idegen nyelvű kontenthez van magyar felirat. Senki sem mindent tudó. Abszolút lehetnek olyan szavak egy több ezer, tízezer soros játékban melynek jelentését nem ismered, vagy nem vagy benne biztos. Ez ilyenkor kizökkenthet, adott esetben még szótárazol is, megtörik a varász. Nem jó. Ezért kell felirat.

    Az eladásokat ott rontotta el szépen a Zen végérvényesen, amikor Game Pass-ba bekerült a játék. 300 Ft. Most előfizetsz, mire a nyuszi hozza a tojást, már a lepergő credits-et nézed. Na most ehhez képest valóban, nem számít már az, hogy van-e felirat, lesz-e felirat, volt-e felirat, ahogy az sem, hogy hol kezdett a játék és végül melyik store-ban kötött ki.

    Esküszöm nem értem ezt az egészet.
    Utoljára szerkesztette: Tinman, 2019.04.16. 21:42:04
  • hungi #17
    "egy itthoni csapat végre büszkén felvállalja magyarságát" <-- Lassan tényleg bátorság kell ezt vállalni tőlünk nyugatra...

    Ez ekkor lenne magyar játék, ha beszélne magyarul. Addig csak magyar motívumokkal megtűzdelt tucat rpg, kb. annyira magyar mint amennyire a Rune vagy a Viking* játék svéd/dán, vagy a Terminator magyar film és még sorolhatnám.

    Mondjuk a gyíkemberek hiteles, biztosan óizlandi befolyás hatása :)
    Utoljára szerkesztette: hungi, 2019.04.16. 08:32:33
  • Fbn Lx #16
    Már hogyne jutna eszébe az embernek a Witcherről, hogy lengyel? Ez eléggé alap infó, és fontos eleme volt a Witcher identitásának. Nem gondolom, hogy kevésbé lenne lengyel termék akkor, ha nem lengyelül beszélnek benne (azt hiszem van hozzá lengyel szinkron, bár az AAA játék).
    Egyébként nem hiszem, hogy sok vizet zavarna eladások tekintetében, hogy az Óperenciához nem készül magyar felirat. Az a réteg aki ilyen rpg-ket játszik, jó eséllyel magabiztosan tud angolul, így a felirat csak zavaró. Aki nem, annak meg tessék megtanulni, Európa utolsói között vagyunk, nehogy már ez csak ilyenkor legyen probléma.
    A feliratnak önmagában én nem látom értelmét, inkább fordítsák az időt és energiát olyan feature-ökre a srácok, amik külföldön is eladásokat hoznak, hogy legyen bevétele a magyar játékiparnak. A szinkronnak esetleg örülnék, mert az úgy már egy teljes élmény. Ha szinkronnal jönne, szerintem már ezért megvenném.
  • Tinman #15
    Tudtommal a Syndicate is magyar feliratos, így még durvább az őrület, hogy van amelyik igen, van amelyik meg nem. Valami random generátor köpi ki ezeket a döntéseket?