Berta Sándor
Chatbeszélgetéseket is kiadott a Facebook
Egyre több részlet kerül nyilvánosságra a közösségi platform adatkezelési gyakorlatáról. A legnagyobb cégekkel külön, kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek, és számukra jóval nagyobb betekintést engedtek a regisztrált felhasználók életébe.
A legújabb botrányt a The New York Times robbantotta ki. A lap szerint a Facebook összesen több mint 150 céggel kötött megállapodást a felhasználók adatainak kiadásáról. Az érintett társaságok között volt az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Sony és a Netflix. A stream-szolgáltató és a Spotify például elolvashatták a Facebook-tagok chatbeszélgetéseit és üzeneteit. A Bing a baráti hálózatokat derítette fel, a Yahoo! a barátok tartalmi bejegyzéseit követte nyomon, míg az Amazon szintén a barátok és ismerősök kapcsolatai adataihoz férhetett hozzá. Ami igazán megdöbbentő volt, hogy a vállalatok, például a Netflix, nem csupán betekintési, vagyis olvasási jogokat kaptak a magánüzenetekbe, hanem írási-szerkesztési jogokat is.
A Netflix úgy kommentálta a felmerült vádakat, hogy 2014 és 2015 között lehetőséget adott az ügyfeleinek arra, hogy a Facebook Messengeren keresztül ajánljanak egymásnak filmeket vagy sorozatokat, de miután a funkciót nem fogadták túl jól az emberek, ezért azt 2015-ben lekapcsolták. A Netflix szóvivője szerint semmilyen időpontban sem fértek hozzá a felhasználók Facebook-üzeneteihez és soha nem is kértek ilyen lehetőséget. Azt ugyanakkor a szóvivő nem tudta megmondani, hogy fennállt-e a hozzáférés technikai lehetősége.
A Facebook közölte, hogy kikérte a felhasználók engedélyét és a partnereiknek is kötelező volt ugyanezt tenniük. A portál mindent elkövet azért, hogy a partnerprogramját visszafejlessze és ismét megvizsgálja az összes olyan interfészt, amelyen keresztül adattovábbítás harmadik fél felé egyáltalán lehetséges. Amennyiben az illetékesek vitatott vagy jogsértő dologra bukkannak, akkor azonnal lekapcsolja a hozzáférést. Az viszont kérdéses, hogy az emberek pontosan tudták-e, hogy mennyi adathoz adtak hozzáférést, illetve mennyi információjukat továbbította a közösségi oldal. Az is kérdéses, hogy az adatok továbbadása és a barátok információinak kiadása törvényes volt-e.
Legutóbb december elején kerültek nyilvánosságra olyan belső dokumentumok, amelyek bepillantást engedtek a Facebook adatkezelési gyakorlatába. Akkor már szintén ismertté vált, hogy a Netflix, a Tinder, az Airbnb, a Badoo és a Lyft exkluzív hozzáférést kaptak bizonyos felhasználói adatokhoz, például megtudhatták, hogy kik az egyes regisztrált tagok a barátai. Ezek voltak az úgynevezett fehér listás megállapodások. Az már júniusban kiderült, hogy a Facebook kivételezett partnerének számított és az adatokhoz hozzáférést kapott az Apple, az Amazon, a BlackBerry, a HTC, a Microsoft és a Samsung. A Facebook a hardverek és szoftverek alkalmazásprogramozási felületeinek elkészítéséhez nyújtott ilyen módon segítséget a nagy cégeknek. Nemrég a brit parlament pedig lefoglalta a közösségi hálózatot üzemeltető cég belső dokumentumait. A bizalmas e-mailek alátámaszthatják, hogy a Facebook tudatosan hozta létre azt a kiskaput, amely a Cambridge Analytica-botrányhoz vezetett.
A legújabb botrányt a The New York Times robbantotta ki. A lap szerint a Facebook összesen több mint 150 céggel kötött megállapodást a felhasználók adatainak kiadásáról. Az érintett társaságok között volt az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Sony és a Netflix. A stream-szolgáltató és a Spotify például elolvashatták a Facebook-tagok chatbeszélgetéseit és üzeneteit. A Bing a baráti hálózatokat derítette fel, a Yahoo! a barátok tartalmi bejegyzéseit követte nyomon, míg az Amazon szintén a barátok és ismerősök kapcsolatai adataihoz férhetett hozzá. Ami igazán megdöbbentő volt, hogy a vállalatok, például a Netflix, nem csupán betekintési, vagyis olvasási jogokat kaptak a magánüzenetekbe, hanem írási-szerkesztési jogokat is.
A Netflix úgy kommentálta a felmerült vádakat, hogy 2014 és 2015 között lehetőséget adott az ügyfeleinek arra, hogy a Facebook Messengeren keresztül ajánljanak egymásnak filmeket vagy sorozatokat, de miután a funkciót nem fogadták túl jól az emberek, ezért azt 2015-ben lekapcsolták. A Netflix szóvivője szerint semmilyen időpontban sem fértek hozzá a felhasználók Facebook-üzeneteihez és soha nem is kértek ilyen lehetőséget. Azt ugyanakkor a szóvivő nem tudta megmondani, hogy fennállt-e a hozzáférés technikai lehetősége.
A Facebook közölte, hogy kikérte a felhasználók engedélyét és a partnereiknek is kötelező volt ugyanezt tenniük. A portál mindent elkövet azért, hogy a partnerprogramját visszafejlessze és ismét megvizsgálja az összes olyan interfészt, amelyen keresztül adattovábbítás harmadik fél felé egyáltalán lehetséges. Amennyiben az illetékesek vitatott vagy jogsértő dologra bukkannak, akkor azonnal lekapcsolja a hozzáférést. Az viszont kérdéses, hogy az emberek pontosan tudták-e, hogy mennyi adathoz adtak hozzáférést, illetve mennyi információjukat továbbította a közösségi oldal. Az is kérdéses, hogy az adatok továbbadása és a barátok információinak kiadása törvényes volt-e.
Legutóbb december elején kerültek nyilvánosságra olyan belső dokumentumok, amelyek bepillantást engedtek a Facebook adatkezelési gyakorlatába. Akkor már szintén ismertté vált, hogy a Netflix, a Tinder, az Airbnb, a Badoo és a Lyft exkluzív hozzáférést kaptak bizonyos felhasználói adatokhoz, például megtudhatták, hogy kik az egyes regisztrált tagok a barátai. Ezek voltak az úgynevezett fehér listás megállapodások. Az már júniusban kiderült, hogy a Facebook kivételezett partnerének számított és az adatokhoz hozzáférést kapott az Apple, az Amazon, a BlackBerry, a HTC, a Microsoft és a Samsung. A Facebook a hardverek és szoftverek alkalmazásprogramozási felületeinek elkészítéséhez nyújtott ilyen módon segítséget a nagy cégeknek. Nemrég a brit parlament pedig lefoglalta a közösségi hálózatot üzemeltető cég belső dokumentumait. A bizalmas e-mailek alátámaszthatják, hogy a Facebook tudatosan hozta létre azt a kiskaput, amely a Cambridge Analytica-botrányhoz vezetett.