Gyurkity Péter
Elindult a NASA új bolygóvadásza
A teleszkóp akár a Földhöz hasonló exobolygók ezreit találhatja meg.
Március végén számoltunk be arról, hogy hamarosan búcsúzik a Kepler-űrteleszkóp, a NASA azonban rögtön egy új példánnyal pótolná a kieső eszközt, ez az utód pedig már útnak is indult. A remények szerint alaposan kibővül az exobolygók katalógusa, hiszen az égbolt mintegy 85 százalékát vesszük majd górcső alá.
Az amerikai ügynökség a Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) névre keresztelte az új projektet és az ennek keretében fellövendő űrteleszkópot. Ez ismét a saját csillaguk előtt áthaladó exobolygókra vadászik majd, ezúttal azonban a hozzánk legközelebb eső csillagokat, azokból is mintegy 200 ezret veszünk majd szemügyre, egy-egy szektort 27 napon keresztül monitorozva, először a déli, majd pedig az északi égboltot jelölve ki célpontként. Itt a Földhöz nagyon hasonló méretű, valamint a Jupiternél is nagyobb gázóriások is előkerülhetnek majd a 16 megapixeles szenzorok révén, a később elinduló James Webb pedig a bolygók légköre által módosított fény alapján részletes vizsgálatokat végez majd ugyanezen égitesteknél.
A fellövésért ezúttal a SpaceX volt felelős, amely egy vadonatúj Falcon 9 rakétát használt fel erre a célra, mégpedig az utolsó példányt a Block 4 típusból, amelyet a következő hónapban követ majd a több alkalommal is újrafelhasználható Block 5 változat. A rajtra hétfőn került volna sor, ezt azonban szerdára halasztották, mivel a rakétán további vizsgálatokat kellett elvégezni. Szerda délután (magyar idő szerint valamivel éjfél után) elrajtolt a rakéta a 337 milliós projekt eredményével, amelyet 50 perc múlva állított a második fokozat pályára. A TESS a fellövéstől számított ötödik napon üzemeli majd be kameráit, itt pedig 13,7 naponta számítanak egy-egy nagyobb adatcsomagra, ennyi idő alatt kerüli majd meg a teleszkóp a Földet – a tudományos adatok begyűjtése azonban csak júliusban indul majd.
A cég szokás szerint a tengeren tartózkodó drónhajóra hozta vissza az első fokozatot, az orrkúpot azonban most nem a másik hajó hálójával próbálták meg elkapni, ez ehelyett ernyőkön ereszkedett vissza, hogy azután a cég emberei csónakkal közelítsék meg és kézzel gyűjtsék be. A starthoz egyébként új engedélyre volt szükség a NASA-tól, a Falcon 9 „Full Thrust” variánsa ugyanis sűrített üzemanyagra támaszkodik, ezt pedig csak idén januárban hagyták jóvá az illetékesek – ahogy azt korábban, még 2016-ban, a Falcon 9 v1.1 esetében is tették, bár akkor a tudományos célra felhasználandó rakomány szállítása volt a fő kérdés.
A cég immár 3 amerikai helyszínre építhet, tavaly összesen 18 fellövésre kerítettek sort, ez idén már a nyolcadik volt, így elérhető lehet fenti szám jelentős növelésével kapcsolatban kitűzött cél.
Március végén számoltunk be arról, hogy hamarosan búcsúzik a Kepler-űrteleszkóp, a NASA azonban rögtön egy új példánnyal pótolná a kieső eszközt, ez az utód pedig már útnak is indult. A remények szerint alaposan kibővül az exobolygók katalógusa, hiszen az égbolt mintegy 85 százalékát vesszük majd górcső alá.
Az amerikai ügynökség a Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) névre keresztelte az új projektet és az ennek keretében fellövendő űrteleszkópot. Ez ismét a saját csillaguk előtt áthaladó exobolygókra vadászik majd, ezúttal azonban a hozzánk legközelebb eső csillagokat, azokból is mintegy 200 ezret veszünk majd szemügyre, egy-egy szektort 27 napon keresztül monitorozva, először a déli, majd pedig az északi égboltot jelölve ki célpontként. Itt a Földhöz nagyon hasonló méretű, valamint a Jupiternél is nagyobb gázóriások is előkerülhetnek majd a 16 megapixeles szenzorok révén, a később elinduló James Webb pedig a bolygók légköre által módosított fény alapján részletes vizsgálatokat végez majd ugyanezen égitesteknél.
A fellövésért ezúttal a SpaceX volt felelős, amely egy vadonatúj Falcon 9 rakétát használt fel erre a célra, mégpedig az utolsó példányt a Block 4 típusból, amelyet a következő hónapban követ majd a több alkalommal is újrafelhasználható Block 5 változat. A rajtra hétfőn került volna sor, ezt azonban szerdára halasztották, mivel a rakétán további vizsgálatokat kellett elvégezni. Szerda délután (magyar idő szerint valamivel éjfél után) elrajtolt a rakéta a 337 milliós projekt eredményével, amelyet 50 perc múlva állított a második fokozat pályára. A TESS a fellövéstől számított ötödik napon üzemeli majd be kameráit, itt pedig 13,7 naponta számítanak egy-egy nagyobb adatcsomagra, ennyi idő alatt kerüli majd meg a teleszkóp a Földet – a tudományos adatok begyűjtése azonban csak júliusban indul majd.
A cég szokás szerint a tengeren tartózkodó drónhajóra hozta vissza az első fokozatot, az orrkúpot azonban most nem a másik hajó hálójával próbálták meg elkapni, ez ehelyett ernyőkön ereszkedett vissza, hogy azután a cég emberei csónakkal közelítsék meg és kézzel gyűjtsék be. A starthoz egyébként új engedélyre volt szükség a NASA-tól, a Falcon 9 „Full Thrust” variánsa ugyanis sűrített üzemanyagra támaszkodik, ezt pedig csak idén januárban hagyták jóvá az illetékesek – ahogy azt korábban, még 2016-ban, a Falcon 9 v1.1 esetében is tették, bár akkor a tudományos célra felhasználandó rakomány szállítása volt a fő kérdés.
A cég immár 3 amerikai helyszínre építhet, tavaly összesen 18 fellövésre kerítettek sort, ez idén már a nyolcadik volt, így elérhető lehet fenti szám jelentős növelésével kapcsolatban kitűzött cél.