A közel-keleti állam az elmúlt hetek tüntetései után jutott erre a döntésre.

Az iráni igazságügyi minisztérium szerint a közösségi oldalak és ajánlatok veszélyeztetik az iszlám értékeket és az ország belső biztonságát. Ezekre az okokra hivatkozva a szaktárca olyan szolgáltatásokat venne blokád alá, mint például az Instagram és a Telegram. Ez a két platform eddig nem volt betiltva. Abdul-Samad Chorramabadi államügyész-helyettes kiemelte, hogy a közösségi szolgáltatások nem ellenőrizhetők és ezért teljesen blokád alá kell venni azokat. Ugyanakkor ebben az ügyben nem a kormányé a végső szó.


Több tucat ember halhatott meg az elmúlt hetek tüntetései során
A legutóbbi tüntetések során a demonstrálók kommunikációs eszközként a közösségi médiát használták. Azóta az országban komoly viták bontakoztak ki a reformerek és a keményvonalasok között. Az utóbbiak az internetet teljesen ellenőrizni akarják és egy helyi hálózat létrehozását sürgetik. Hasszán Rohani elnök kormánya, vagyis a reformerek ezzel szemben ellenzik a teljes betiltást. Chorramabadi úgy fogalmazott, hogy éppen ezért a kabinet és az illetékes minisztérium is felelősek lesznek azért, ha további kormányellenes tüntetésekre kerül sor. A szaktárca visszautasította a kritikát.

A helyi logika alapján egyébként, ha a Telegram vagy az Instagram valóban továbbítja az iráni emberek adatait a nyugati titkosszolgálatoknak - ahogy azt a keményvonalasok állítják, akkor elvileg a Google-t is blokkolni kellene. Az iráni felhasználók mindenesetre nem igazán foglalkoznak a vitával, mert aki akarja, az - például a Facebook vagy a Twitter esetében - általában virtuális magánhálózatokon keresztül meg tudja kerülni a tűzfalakat. Ugyanezt teszik az iráni vezetők is, például az ultrakonzervatív Ahmad Khatami ajatollah tavaly november óta twitterezik. Pedig pont ő és mások gondoskodtak a Twitter betiltásáról.