Berta Sándor
Simlisek lehetnek az ár-összehasonlító oldalak
A német versenyhivatal kétségbe vonta, hogy az ár-összehasonlító platformok korrekt ajánlásokat adnak.
Mindegy, hogy számítástechnikai alkatrészekről, repülőjegyekről, televíziókról vagy más termékekről van szó, az ár-összehasonlító portálok hatékony segítséget jelentenek. Ugyanakkor Németországban azt kezdték vizsgálni, hogy vajon megbízhatnak-e a felhasználók a kapott információkban vagy sem. A Szövetségi Versenyhivatal pontosan tudni akarja, hogy mennyire objektívek és felhasználóbarátok az ár-összehasonlító honlapok. A bonni hivatal kérdőívet küldött ki az összes platform üzemeltetőinek és a kérdésekre adott válaszokat később kiértékelik.
Andreas Mundt, a hivatal elnöke leszögezte, hogy nem egy bizonyos cég ellen vizsgálódnak, hanem a teljes piacot tanulmányozzák. A különböző szövetségektől és a felhasználói oldalról is érkeztek olyan jelzések, amelyek arra utaltak, hogy a témával foglalkozni kell. Nagyon is fontos, hogy egy termékre rákeresve melyik eladó kerül felülre, melyik milyen kiemelést, eltérő színezést kap, az ilyen reklámozást a vásárló tudomására hozzák-e, és ezért a bolt mennyit fizet, illetve ilyen lehetőség a piac bármely szereplője számára elérhető-e.
Az ár-összehasonlító oldalak Németországban is nagyon népszerűek, felmérések alapján a németek 70 százaléka megbízik ezekben a portálokban. A fogyasztóvédők, például a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége (VZBV) ugyanakkor azt kritizálták, hogy nem mindig átlátható, hogy az ár-összehasonlító honlapok eredményei milyen kritériumok alapján születnek meg. A VZBV azt követelte, hogy mindegyik érintett piaci szereplő hozza nyilvánosságra az őt érintő vagy az általa végrehajtott témába vágó pénzügyi tranzakciókat és hogy milyen jutalékokat fizet ki.
A Szövetségi Versenyhivatal elsősorban az utazási, a biztosítási, a pénzügyi szolgáltatási, a távközlési és az energiaügyi ár-összehasonlító platformokat vizsgálná meg, s ennek során azonosítaná az esetleges tiltott magatartásokat. Az intézmény először él ezzel a lehetőséggel, amelyet a törvényhozók biztosítottak a számára. A vizsgálatokhoz szükséges új részleget a nyáron hozták létre.
Az Európai Bizottság június végén döntött úgy, hogy 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtja a Google-t, mert álláspontja alapján az amerikai társaság jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának és visszaélt keresője erőfölényével. A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. A 2013 óta Google Shopping”-nak nevezett platform segítségével a fogyasztók összehasonlíthatják az interneten kínált termékeket és azok árait, hogy kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kiskereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait, az online piactereket (Amazon, eBay stb.) és más viszonteladókat. A társaság szeptemberben azzal a javaslattal állt elő, hogy kiszervezné és a jövőben önálló egységként működtetné az érintett részlegét.
Mindegy, hogy számítástechnikai alkatrészekről, repülőjegyekről, televíziókról vagy más termékekről van szó, az ár-összehasonlító portálok hatékony segítséget jelentenek. Ugyanakkor Németországban azt kezdték vizsgálni, hogy vajon megbízhatnak-e a felhasználók a kapott információkban vagy sem. A Szövetségi Versenyhivatal pontosan tudni akarja, hogy mennyire objektívek és felhasználóbarátok az ár-összehasonlító honlapok. A bonni hivatal kérdőívet küldött ki az összes platform üzemeltetőinek és a kérdésekre adott válaszokat később kiértékelik.
Andreas Mundt, a hivatal elnöke leszögezte, hogy nem egy bizonyos cég ellen vizsgálódnak, hanem a teljes piacot tanulmányozzák. A különböző szövetségektől és a felhasználói oldalról is érkeztek olyan jelzések, amelyek arra utaltak, hogy a témával foglalkozni kell. Nagyon is fontos, hogy egy termékre rákeresve melyik eladó kerül felülre, melyik milyen kiemelést, eltérő színezést kap, az ilyen reklámozást a vásárló tudomására hozzák-e, és ezért a bolt mennyit fizet, illetve ilyen lehetőség a piac bármely szereplője számára elérhető-e.
Az ár-összehasonlító oldalak Németországban is nagyon népszerűek, felmérések alapján a németek 70 százaléka megbízik ezekben a portálokban. A fogyasztóvédők, például a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége (VZBV) ugyanakkor azt kritizálták, hogy nem mindig átlátható, hogy az ár-összehasonlító honlapok eredményei milyen kritériumok alapján születnek meg. A VZBV azt követelte, hogy mindegyik érintett piaci szereplő hozza nyilvánosságra az őt érintő vagy az általa végrehajtott témába vágó pénzügyi tranzakciókat és hogy milyen jutalékokat fizet ki.
A Szövetségi Versenyhivatal elsősorban az utazási, a biztosítási, a pénzügyi szolgáltatási, a távközlési és az energiaügyi ár-összehasonlító platformokat vizsgálná meg, s ennek során azonosítaná az esetleges tiltott magatartásokat. Az intézmény először él ezzel a lehetőséggel, amelyet a törvényhozók biztosítottak a számára. A vizsgálatokhoz szükséges új részleget a nyáron hozták létre.
Az Európai Bizottság június végén döntött úgy, hogy 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtja a Google-t, mert álláspontja alapján az amerikai társaság jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának és visszaélt keresője erőfölényével. A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. A 2013 óta Google Shopping”-nak nevezett platform segítségével a fogyasztók összehasonlíthatják az interneten kínált termékeket és azok árait, hogy kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kiskereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait, az online piactereket (Amazon, eBay stb.) és más viszonteladókat. A társaság szeptemberben azzal a javaslattal állt elő, hogy kiszervezné és a jövőben önálló egységként működtetné az érintett részlegét.