114
  • gaszton421
    #114
    Ami a szélkerekek méretét illeti a teljes konstrukció könnyebb lehet mint a Földön mert a 38% gavitáció mellett lényegesen filigránabb konstrukció képes ugyanazt a terhet elviselni. Maximálisan, (a legnagyobb viharok idején) kb. 30 km/órás földi szélnek megfelelő nyomást kell elviselniuk. nem kell az egészet vinni a földeölcsak a high-tech részeit, avázszerkezet készülhet helyi nyersanyagokból, vasat gyakorlatilag a Mars bármelyik pontján lehet gyártani mert átlagosan 15% a marsi homok vastartalma. Amúgy a legígéretesebb a napenergia koncentrátoros használata lenne mert ehhez a generátoron kívul minden előállítható helyileg viszonylag alacsony a technológiai igényessége. a napelemek előállítása már komolyabb ipari hátteret feltételez. A kezdeti idökben nyilvánvalóan a Földről visznek mindent, de ha ezekkel együtt viszik azokat a technológiai berendezéseket ami a helyi nyersanyagok felhasználásához kellenek akkor egyre kisebb arányban lenne szükség a Földi technológiára.
  • gforce9
    #113
    Ok, akkor máshogy nézzük. adott xy energiaigény. Mennyibe került az ezt ellátni tudó napelem+akku illetőleg ugyanez szélkerékben? Mennyi a tömege az odaszállítandó cuccnak? Nem végeztem számításokat, de látva a földi szélkerekeket...... elképesztő méretűek kellenének a Marson.
  • gaszton421
    #112
    Amúgy komolyan foglalkoznak a marsi szelek eseteges hasznositásával, ugyanis a 100x ritkább légkörben a szélből nyerhetö energia nem 1/100 rész hanem 1/10-nyi, (azért mert mozgásenergia a tömeggel lineárisan arányos de a sebességgel mégyzetesen),100 km szél kb. 10km/órás földinek felel meg, viszont a szélkereket nem kell a legnagyob szeleknél sem lekapcsolni mert az is csak egy szellönek felel meg energetikailag. Viszont pont az ilyen viharos szelek idején van erre a plusz energiára szükség mert ilyenkor az átlátszóság a homok miatt kb 50%-ra csökken, így a kettő jól kiegyenlítheti egymást. Az idő nagy részében elhanyagolható a szélkerekek teljesítménye de amikor a napelemeké esik akkor pont tudják pótolni a hiányt.
    Nagyobb gond az évszakos kilengés: a Mars pályája nagyobb mértékben elliptikus mint a Földé, afélium idején csak 70% annyi fény éri a Marsot mint perihélium idején, és ez az egyenlítő köelében van így , ezenkívul a légkör sűrűsége is nagymértékben változik évszakosan, (a széndioxid egy része télen kifagy a polusoknál), akár 50%-ot, a légkör szeleinek fő forrása ez a halmazálapot változásból keletkező nyomáskülönbség.
  • gforce9
    #111
    Nem neked írtam, hanem Tinman-nak. Mert ő teljes tévedésben van az egésszel. A napenergiát egy ritka légkörnél lehet hasznosítani egész tűrhetően. Gyenge erejű szélnél a szélenergiát viszont nem.

    Az, hogy egy marsi porvihar a napelemekre port rak le illetőleg összekarcolássza könyebben kivédhető, mint az, hogy a szélenergiából vegyél ki felhasználható energiamennyiséget.

    A napelem felületének karcállónak kell lennie (amúgy is azok általában) valamint időnként takarítani kell őket. Ami ismét nem nagy technológiai kihívás, ellentétben egy nagyságrendekkel kisebb széljárásból, értelmezhető mennyiségű elektromos áramot előállító marsi szélkerék megtervezéséhez képest.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.10.12. 20:17:44
  • jovokutato
    #110
    A marsi porviharok veszélye abban van,amire céloztam szélturbinák kapcsán.
    Hogy miattuk nem szolgáltatnak energiát a napelemek.
    Ezért kellene más energiaforrás is.
    Éppen a szél lehet az egyik megoldás.Erre írták azt,hogy a marsi szeleknek nincs akkora ereje,hogy meghajtsa a lapátokat.
    Pedig kell más energiaforrás is.Ha nem a szél,akkor mi?nukleáris energia?
    Az atom-tengeralattjárókból kiindulva,ahol működik elképzelhető,hogy használni fogják..
    Egy másik lehetséges nukleáris megoldás a nukleáris elem használata.
  • veszettróka
    #109
    Jó félelmetes "cementpor- /liszt- / koromfelhő" :) És nedvesség sincs, ami összetapasztaná a szemcséket. Meg ugye 1/3 a gravitáció.
    (homok szemcsemérete meg annyival nagyobb, hogy homok a Marson max gleccserszerűen tud vándorolni - a felszínen)
    Egyébként tök jó a pali, meg az oldala ahonnan a kép van. Ott található ez is:

    - Ha érdekel valakit hogy repülhet a Marson eldobott rendes 1 lapból hajtogatott papírrepülő, akkor egy kb. 30 lapból hajtogatott repcsit kell eldobnia itt a Földön.

  • tamas79
    #108
    Ja, a számlaszámot kérem, csak nehogy meglepődj.
  • tamas79
    #107
    Milyen nagyképű vagy, de segítek, mert valószínű, hogy neked nem megy. Még a legnagyobb marsi vihar szelei sem tudnának kárt tenni a felszerelésben. A csúcs sebesség meg 60 mérföldperóra. Szóval még amit "bizonyítéknak" szántál a hülyeségedhez, az is téged cáfol. Nem baj, erőlködj csak.
  • gforce9
    #106
    Most tényleg ennyire nehéz elismerni a tévedésed?

    Az hogy porvihar van a Marson az nem ugyanaz, mint teszemfel porvihar a Szaharában.

    Azt ugye tudod, hogy a porviharok ellen a beduinok !!sátorral!! is tudnak védekezni. Az pedig könnyűszerkezetes épület, ha jól sejtem.

    Nos ennél erősebb, viszont könnyebb anyagokat már feltaláltunk. Mindezek mellett nem a földi, hanem ahhoz képest nagyságrenddel kisebb marsi porviharnak kell ellenállnia.

    Nem értelek. Nem lehet ezt összerakni fejben? Nem atomfizika.
  • Tinman #105
    "A homok felkapására ugyanis már nem képes a marsi szél."

    Pöttyet sem zavarnak a tények?
    1. #99
    2. "Once every three Mars years (about 5 ½ Earth years), on average, normal storms grow into planet-encircling dust storms"

    Persze nem kapja fel... az idegenek generálják. Egyértelmű. Jeez.

    Hint: Senki nem állítja, hogy acélantennákat hajlítgat meg a marsi szél. De, hogy egy könnyűszerkezetes kócerájban a hosszú ideig tartó akár 100km/h-ás porvihar okozhat kárt az már más liga.
  • Tinman #104
    Lol, persze... megadom a számlaszámom, utalsz a fordításért és már kapod is a magyar szöveget.
  • Tinman #103
    Ennél jobban már nehéz kiemelni. Ott van idézőjelek között... ilyen a jele -> "
    Nem, nem a jobbra nyíl... nem, nem a space. Igen, eltaláltad a macskaköröm lesz az. Szívesen!

    "Egyébként pár angol mondat önmagában szart sem ér, egy forrást talán mellékelni kéne. Angolul leírni valamit pont ugyanannyi, mint magyarul."

    Ha tudnád használni a google keresőt -amit egy 3 éves is simán elkezel- nem írogatnál marhaságokat. A Nasa oldaláról van a kivágás. Keres meg magadnak.

    Nézd csak mit dobott ki a net rólad... mondjuk mit is vártam attól akinek egy angol szöveg gondot okoz ;-)

    "Cylontoaster diszlexiás. Minden nyelven." - Albert von Gandalf
  • ostoros
    #102
    Molninak igaza van. Ezek a gyorsan fújó szelek, nem képesek még egy vízzel töltött poharat sem felborítani.
    Túl ritka hozzá a légkör.
    Egy 100 km/h-ás szél a Marson akkora erejű, mint a Földön egy 10km/h-ás, és még így is nagyon sokat mondtam. Az a por, amit felkap a marsi szél, az por.
    A homok felkapására ugyanis már nem képes a marsi szél.
  • tamas79
    #101
    "It is unlikely that even these dust storms could strand an astronaut on Mars, however. Even the wind in the largest dust storms likely could not tip or rip apart major mechanical equipment. The winds in the strongest Martian storms top out at about 60 miles per hour, less than half the speed of some hurricane-force winds on Earth."

    Nagy öngól részedről, lefordítanád?
  • cylontoaster
    #100
    Emeld már ki, hogy a lenti szövegben hol a bánatosban van az a rész, ami alátámasztja a mondandód. A lenti témához tökre mindegy, hogy a sebessége mekkora, illetve a kiterjedése mekkora.

    Egyébként pár angol mondat önmagában szart sem ér, egy forrást talán mellékelni kéne. Angolul leírni valamit pont ugyanannyi, mint magyarul.
    Tessék, én is találtam valamit:
    "Tinman az említett témához nem ért, makacsul ragaszkodik a hülyeségéhez, bár alátámasztani nem tudja. Ugyanazt a nem elégséges feltételt erőlteti, miszerint a viharok sebessége nagy, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja, hogy baromira nincs meg a lendülethez szükséges másik tényező. A hiányzó részt személyeskedéssel próbálja pótolni."
  • Tinman #99
    Fingja nincs róla, hagyd.

    Reméljük egy nap majd itt lesz ennek a közepén:

  • Tinman #98
    Tudjuk, hogy nem értesz hozzá, nem kell bizonygatnod.

    Vitatkozz a Nasa-val, persze te náluk is jobban tudNÁL mindent, ha a leghalványabb fingod lenne a dologról, de persze nincsen... olvasnivaló, bár gondolom az angol se megy :-(

    Annyit azért elárulok, hogy előfordulhat 100km/h-s por és apró törmelék vihar is, mely lehet, hogy egy antennát nem szakít le (szó nem volt erről, te keverted ide), de arra elég lehet bőven, hogy a Marsra feltolt könnyűszerkezetes épületekben kárt tegyen.

    "Mars is infamous for intense dust storms, which sometimes kick up enough dust to be seen by telescopes on Earth.

    “Every year there are some moderately big dust storms that pop up on Mars and they cover continent-sized areas and last for weeks at a time,” said Michael Smith, a planetary scientist at NASA’s Goddard Space Flight Center in Greenbelt, Maryland.

    Beyond Mars’ large annual storms are massive storms that occur more rarely but are much larger and more intense.

    “Once every three Mars years (about 5 ½ Earth years), on average, normal storms grow into planet-encircling dust storms, and we usually call those ‘global dust storms’ to distinguish them,” Smith said.

    It is unlikely that even these dust storms could strand an astronaut on Mars, however. Even the wind in the largest dust storms likely could not tip or rip apart major mechanical equipment. The winds in the strongest Martian storms top out at about 60 miles per hour, less than half the speed of some hurricane-force winds on Earth."
    Utoljára szerkesztette: Tinman, 2016.10.06. 16:35:56
  • gforce9
    #97
    p = m * v

    Majdnem fullmindegy, hogy milyen nagy a sebesség , ha nincs tömeg vagy elhanyagolhatóan kicsi.
  • molnibalage83
    #96
    Te most tényleg fullba tolod a kretént..:?
  • ostoros
    #95
    Azt a cikket nem tudósok írták, maradjunk ennyiben.
  • cylontoaster
    #94
    Kár, hogy egyik cikk sem szól a témáról..

    Az első egy random (és régi) ötlet, semmi alátámasztás nincs a cikkben a szélre vonatkozóan, azt leszámítva, hogy felmerült a hasznosítása.
    A második cikk a pontatlan címen kívül semmit nem ad hozzá, ugyanis csak a sebességről ír, azt viszont alább is leírták, hogy valóban nagy. Csak ez kevés.

  • jovokutato
    #93
    Az első link azt mutatja,hogy nálam komolyabb tudósok is számításba vették a szélenergiát a Marson.
  • jovokutato
    #92
    http://www.urvilag.hu/uj_eszkozok_es_anyagok/20140509_az_urkutatas_eredmenyei_a_hetkoznapokban

    https://sg.hu/cikkek/108105/oriasi-ereju-szelek-formaljak-a-mars-felszinet

  • ostoros
    #91
    Sebessége van, csak ereje nincs. Azzal te soha nem fogsz energiát termelni.
    (Megjegyzés: a Mentőexpedícó szerzője tisztában volt vele, hogy az a részlet az elején a regénynek nem helytálló a törmelékkel és a rakéta felborulásának veszélyével, ezt ő maga be is vallotta, csak valahogy muszáj volt a történet érdekében valami olyat kitalálnia, ami miatt a többiek otthagyják egy élő társukat egyedül a Marson. Plot device, ezt így hívják.)
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.10.03. 18:04:04
  • jovokutato
    #90

    De van sebessége....
  • molnibalage83
    #89
    Ha a szélnek nincs pusztító ereje, mert kicsi a sűrűsége, akkor szélenergiát sem kapsz, mert ahhoz pontosan az kell, hogy a közegnek legyen impulzusa, amit megcsapolhatsz. Ez az, ami nincs a Marson....

    Jovokutato... Megáll az ember esze...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.03. 17:21:20
  • jovokutato
    #88
    De szerencsére a bolygón "csak"porviharok vannak,melyekben nincs nagyobb törmelék.
    A telepet pedig meg lehet védeni a földi hófogó falakhoz hasonló szelvényekből álló fallal vagy összetömörített marsi homokból épített fallal.A napkollektorokat meg úgy kell megépíteni,hogy homokvihar esetén be lehessen csomagolni őket egy zárt dobozba.És a szelet is ki kell használni ,mint energiaforrást.

    De egy klasszikus sci-fi,Frank Herbert:Dune ciklusa remek ötleteket adhatna a szakembereknek a jövőbeli marsi kolóniához..
  • cylontoaster
    #87
    Nem a porról volt szó, hanem a nagyobb darabokról, amik átlyuggatják a telep falát.

    A marsjárókat a hibernáció aligha védené meg egy erőteljesen nekivágódó, a pornál lényegesen nehezebb törmeléktől. Ha lenne ilyen.

    Ez egy telepnél akkor jelentene problémát, ha full kretének, és ezzel a nyomással is elviszi a falakat a szél, vagy ha túlzottan függnek a napenergiától. Esetleg ha a főhős pont kint van sétálni a főhősnővel, és kint kapja el őket a teljesen váratlan, és műholdakkal sem előrejelezhető vihar (ami nagyobb mint az elmúlt 100 évben bármikor).
  • jovokutato
    #86
    A ritka légkör is tudja úgy mozgatni a port,hogy hónapokra beborítja a bolygót.Ezt látványosan bizonyítják az MRO felvételei.
    Az már kérdés,hogy a mozgó pornak mekkora az ereje.
    A marsjárók meg azért ilyen hosszú életűek,mert az MRO segítségével a földi irányítás tud velük kommunikálni és utasításokat adni a rovereknek,hogy kapcsoljanak hibernációs üzemmódba.2007-ben épphogy megúsztak egy nagy porvihart a roverek.
  • molnibalage83
    #85
    Nem kéne egy áramlástechnikussal vitatkozni arról, amiről láthatólag kurvára lövésed sincs és a kereső használata sem megy. Pedig egy egy soros képlet a válasz, de még azt sem tudtad magadtól megtalálni...

    Sőt, elég lett volna magára a válaszra rákeresni, de akkor csak neked leírom, lásd kivel van dolgod...

    A felhajtóerőt és az ellenállás erőt ugyanazzal az összefüggéssel számolod, csak a Cd és Cl értékeket kell ismerni, ami Reynold szám és megfújási irány függő. A Reynoldsz számnak van sűrűség és viszkozitás függése, de a sűrűség miatt annak hatása elhanyagolható, lásd lent.

    Fd = Cd*(felület)*0,5*(sűrűség)*(sebesség)^2

    Namármost a Marson mért valaha legnagyobb légköri nyomás 1,16 kPa, a legkisebb meg 0,03 kPa. A földön a 1 barg az 101 kPa, a legkisebb mért nyomás a Földön tengerszinten 87 kPa volt egy Hurrikán szemében. A sűrűség majdnem lineárisan arányos a nyomással. Tehát a Marson a legrosszabb esetben is azonos szélsebesség mellett a légellenállsi erős azonos Re számot feltételezve két nagyságrenddel kisebb, mint a Földön, de az átlagos eset valahol 3-4 nagyságrend. A Re annyira meg nem tér el még ilyen sűrűség, viszkozitás és hőmérséklet esetén is, hogy ez számítson. A Marson 500 km/h szélben sem éreznél semmit, ha ilyen légköri sűrűség lenne..

    Azt nem értem, hogy sokak hogyan mernek ekkora önbizalommal kommentelni, mikor ennyire nem gondolják végig az egészet. Ez tipikusan annak az esete, hogy inkább maradtál volna csendben... Persze ma divat természettudományos analfabétának lenni...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.03. 10:06:09
  • gforce9
    #84
    Nem írt marhaságot. A ritka légkör akármilyen gyorsan mozog is, port, főként nagyobb részecskéket sokkal kevésbé tud mozgatni. Bizonyíték rá a marsjárók hosszú élete. Azokon sincs páncéllemez. Neked kellene utánanézni a dolgoknak.
  • Tinman #83
    Hogy lehet készpénznek venni egy álmodozó számait?

    100-120 nap? Ahhoz ez a technológia is kevés lesz. Csak erőltetném azt a fránya nukleáris hajtást... azzal cirka 6-8 hét lenne. Azzal már lehetne űrmeghódíccsázni' legalább itt a "környéken".
  • Tinman #82
    Hát ez az. A sivatagban előbb lesz dzsungel, mint a Marson zöldellő rét. Az, hagyj ám, hogy a marsi vízkészlet röhejesen kevés, de a körülmények jóval szélsőségesebbek, mint egy földi sivatagban.
  • Tinman #81
    Érdemes lett volna előtte utánanézned mielőtt marhaságot írsz.

    A Marson akár 60 mérföldes szél és vele járó por és törmelékvihar is végigsöpörhet a sík tájon, ami cirka 100km/h-nak felel meg. Mivel k. sokáig nem leszünk képesek ott atombunkereket építeni, így a súly miatt eleve könnyűszerkezetes tákolmányokra nagyon is reális veszélyt jelent egy marsi vihar. Számolj már utána mi történik akkor, ha 100km/h-val egy éles/hegyes darabka nekicsapódik egy könnyűszerkezetes tákolmány falának... megvan? Jó, akkor most ez a sérülést szorozd meg több ezerrel. Nem kéne ennyire földhöz ragadtan gondolkodni. Jó, hogy mindjárt azzal nem jössz, ha majd megvédenek a széltől a kövér legelők, meg a mamutfenyők. Lolmá'.
  • fonak
    #80
    Nem hinném, ilyen rövid idő alatt nem változik a genetikánk. Nálunk is alap szerintem a fiatalabb korosztályoknál, és az ok környezeti/neveltetésbeli.
  • NEXUS6
    #79
    Bakter, most néztem meg a Szerezd meg a zászlót! c animációs filmet, egész jó volt. Hát azért vannak párhuzamok. ;D
  • cylontoaster
    #77
    Templomot sem csak ezért építettek. Bőven volt racionálisabb felhasználása is, például védelmet ad támadások esetén. Hívőket hoz, ami az egyháznak jó. Racionális? Eléggé. Csak a hívőnek nem tűnik annak.
    Látod, még a templomépítés témából sem tudtál mit kihozni. De értékelem, hogy visszatértél ehhez, szófogadó troll vagy legalább.

    Irasidus:
    Abban, amibe a múltkor elég hosszan belementünk. Hogy bőven van olyan, aki éppoly vakon ellene van minden vallásnak, stb, mint amilyen vakon hisznek bennük. És ennél fogva az esetükben is ott van az irracionalitás, és a kettős mérce.
    Mert tök más azt mondani, hogy semmi nem támasztja alá, hogy ilyen legyen, a világképhez nem kell, ezért nem is kutatom/feltételezem, illetve az, hogy "tudom", hogy nincs, mert.
    Ha jól sejtem hogy a mondanivalójának magja valami ilyesmi, vagy ilyen sérelmeken alapul, akkor ezzel egyetértek.

    Szófogadó trollom:
    A legterjengősebb én vagyok, mégse engem baxtatsz.

    Nexus:
    Én optimista vagyok, és bízok benne, hogy lesz a dologból valami. Ha csak fejlesztések történnek, de ember nem jut el oda, vagy nem létesül állandó telep, azért az sem rossz.

  • Sir Cryalot
    #76
    Ja , és (nekem úgy tűnik) hogy nyugatabbra innét az add/ adhd-s az alap embertípus, ami szvsz. egy egész érdekes genetikai következmény okán van így.
  • Sir Cryalot
    #75
    "élvezetből értetlenkedik, az nem százas"
    csak általánosságban (nem személyeskedés következik):
    ez A tipikus "ADHD" kísérőjelenség , nagyon jellemző , általában valami érzelmi töltetű dolog mellé szokták bevetni (igazából arra van hogy lehessen érzelgősködni , ami arra van hogy ne kelljen gondolkodni),

    netes trollkodás mögött pszichopatát feltételezni elég meredek, ui. nem igazán van tétje
  • Archenemy
    #74
    De ne vedd a szívedre, de tényleg kb. így érzem magam:

    - Templomot kell építeni.
    - De miért?
    - Isten nagyobb dicsőségére. Ő majd látja, és megjutalmaz minket. Teljesen racionálisan járunk el, hiszen megjutalmazva lenni jó.
    - De ez ésszerűtlen!
    - Dehogyis, nézd. Kell hozzá negyven tonna kő, tizennégyszer húsz gerenda, nyolc ember. Megvan két év alatt. Racionálisan számolunk!
    - De... de az egész ésszerűtlen! Az egész projektnek nincs értelme!
    - Hát, azt nem tudhatjuk. Persze lehet, hogy nincs Isten, de szerintünk van. Az ember különben sem csak racionális lény. Az építészetünk is sokat fejlődhet ezzel. Meg ha esik az eső, megvéd minket. Jönnek majd a turisták, és megnézik. Számos racionális oka van a templomépítésnek.
    -...ja ok... felőlem végül is oké...