Berta Sándor
Stresszes a technológia mindennapi használata
Ma már nem csupán a munka, hanem a kikapcsolódás során használt technológiák is stresszt okozhatnak.
Teljesen megszokott dolog, hogy miközben e-mailek áradatával szembesül valaki, addig egy másik ablakban egy Facebook-frissítésről kap értesítést, míg az okostelefonjára egy WhatsApp-üzenet érkezik. Hatalmas a mindennap minket érő internetes információmennyiség és folyamatosan növekszik a közösségi platformokon megvalósuló online interakciók száma. Ez a fajta túlterheltség koncentrációs nehézségekhez, memóriazavarokhoz, fáradtsághoz és magas vérnyomáshoz vezethet. Ezt a jelenséget technostressznek nevezik, és nem csupán a munkakörnyezetre hátrányos, hanem a magánéletre is.
Dr. Christian Maier, a bambergi Otto Friedrich Egyetem tudósa a technológia mindennapi használatának okait és konzekvenciáit vizsgálja. A szakember arra volt kíváncsi, hogy a WhatsApp, a Google, a Facebook és a többi szolgáltatás mennyire okoz stresszt a felhasználóknak. A szakember azután kezdett kutatni, hogy észlelte: egyre többen hagyták abba a Facebook használatát - mindez szokatlannak tűnt a számára. A barátai arról számoltak be, hogy stresszelte őket az állandó elérhetőség, az ebből fakadó nyomás és az, hogy állandóan reagálniuk kellett az emberekre.
Az egyik vizsgálat során 130 személytől kérte két hétig a Facebook hanyagolását. Ez idő alatt a résztvevők kérdőívek segítségével számoltak be a hangulatukról és a felhasználási szokásaikról. Maier megvizsgálta azt is, hogy miként reagált a résztvevők szervezete a stresszhelyzetekre. A szakember megállapította, hogy mind a Facebook állandó használata, mind a közösségi platform megvonása stresszt eredményezhet. A stressz nem közvetlenül a használt technológiának köszönhető, hanem az információáradatnak, amelyet az adott személy nem tud megfelelően feldolgozni.
Még azok a technológiák is okozhatnak stresszt, amelyek használata örömet jelent. Az egyik résztvevő például azt mondta, hogy épp a diplomamunkáján dolgozik, de három hónapja nem tud előrehaladni. Mint kiderült, naponta 14 órán át volt fent a Facebookon. Abban a két hétben, amikor nem látogatott fel az oldalra, hatalmas előrelépést könyvelhetett el. Persze voltak olyanok is, akiket pont az stresszelt, hogy nem használhatták a közösségi hálót. Akadtak, akik nem tudtak mit kezdeni a felszabaduló szabadidejükkel. Maier szerint a jelenség főleg azokat érinti, akiknek nem IT-végzettségük van, ők különösen gyakran szenvednek emiatt. A stressz akár komoly betegségek kialakulásához is vezethet, ezáltal növeli a munkából kiesők számát, így a cégek számára komoly költségtényezővé válhat.
Ez utóbbira figyelmeztetett a minap Arianna Huffington, a The Huffington Post alapítója is, aki szerint már így is nagy árat fizetünk - például a túl sok munkával és a kiégés szindrómával - a jelenlegi munkahelyi sikereinkért. A felhasználók úgy érzik, túl kevés órából áll egy nap és általában az alvásból lopják el a szükséges időt. "A siker kulcsa a mai világban szinte csak a túlterheltség és a stressz. Ezek, és a folyamatosan hálózatba kötött világ minden eddiginél jobban veszélyeztet minket. Pont az állandó elérhetőség vezetett oda, ahol most tartunk és ezért is egyre fontosabb, hogy mértéket tartsunk a munka területén."
"Túl sokan hiszik azt, különösen a nők közül, hogy a kiégés a siker ára, azonban bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. A teljesítményt igazán akkor lehet fokozni, ha valaki elég időt hagy a pihenésre és a kikapcsolódásra. Egyre több vezető érti meg világszerte, hogy a pihent munkatársak a jobbak. A vezetők sem tudnak felelős döntést hozni, ha kialvatlanok és fáradtak. Bill Clinton volt amerikai elnök mondta egyszer, hogy minden jelentős hiba, amit élete során elkövetett akkor következett be, amikor fáradt volt. Az emberek akkor tudnak javítani a döntéshozó képességükön, ha többet alszanak." - hangsúlyozta Arianna Huffington.
Teljesen megszokott dolog, hogy miközben e-mailek áradatával szembesül valaki, addig egy másik ablakban egy Facebook-frissítésről kap értesítést, míg az okostelefonjára egy WhatsApp-üzenet érkezik. Hatalmas a mindennap minket érő internetes információmennyiség és folyamatosan növekszik a közösségi platformokon megvalósuló online interakciók száma. Ez a fajta túlterheltség koncentrációs nehézségekhez, memóriazavarokhoz, fáradtsághoz és magas vérnyomáshoz vezethet. Ezt a jelenséget technostressznek nevezik, és nem csupán a munkakörnyezetre hátrányos, hanem a magánéletre is.
Dr. Christian Maier, a bambergi Otto Friedrich Egyetem tudósa a technológia mindennapi használatának okait és konzekvenciáit vizsgálja. A szakember arra volt kíváncsi, hogy a WhatsApp, a Google, a Facebook és a többi szolgáltatás mennyire okoz stresszt a felhasználóknak. A szakember azután kezdett kutatni, hogy észlelte: egyre többen hagyták abba a Facebook használatát - mindez szokatlannak tűnt a számára. A barátai arról számoltak be, hogy stresszelte őket az állandó elérhetőség, az ebből fakadó nyomás és az, hogy állandóan reagálniuk kellett az emberekre.
Az egyik vizsgálat során 130 személytől kérte két hétig a Facebook hanyagolását. Ez idő alatt a résztvevők kérdőívek segítségével számoltak be a hangulatukról és a felhasználási szokásaikról. Maier megvizsgálta azt is, hogy miként reagált a résztvevők szervezete a stresszhelyzetekre. A szakember megállapította, hogy mind a Facebook állandó használata, mind a közösségi platform megvonása stresszt eredményezhet. A stressz nem közvetlenül a használt technológiának köszönhető, hanem az információáradatnak, amelyet az adott személy nem tud megfelelően feldolgozni.
Még azok a technológiák is okozhatnak stresszt, amelyek használata örömet jelent. Az egyik résztvevő például azt mondta, hogy épp a diplomamunkáján dolgozik, de három hónapja nem tud előrehaladni. Mint kiderült, naponta 14 órán át volt fent a Facebookon. Abban a két hétben, amikor nem látogatott fel az oldalra, hatalmas előrelépést könyvelhetett el. Persze voltak olyanok is, akiket pont az stresszelt, hogy nem használhatták a közösségi hálót. Akadtak, akik nem tudtak mit kezdeni a felszabaduló szabadidejükkel. Maier szerint a jelenség főleg azokat érinti, akiknek nem IT-végzettségük van, ők különösen gyakran szenvednek emiatt. A stressz akár komoly betegségek kialakulásához is vezethet, ezáltal növeli a munkából kiesők számát, így a cégek számára komoly költségtényezővé válhat.
Ez utóbbira figyelmeztetett a minap Arianna Huffington, a The Huffington Post alapítója is, aki szerint már így is nagy árat fizetünk - például a túl sok munkával és a kiégés szindrómával - a jelenlegi munkahelyi sikereinkért. A felhasználók úgy érzik, túl kevés órából áll egy nap és általában az alvásból lopják el a szükséges időt. "A siker kulcsa a mai világban szinte csak a túlterheltség és a stressz. Ezek, és a folyamatosan hálózatba kötött világ minden eddiginél jobban veszélyeztet minket. Pont az állandó elérhetőség vezetett oda, ahol most tartunk és ezért is egyre fontosabb, hogy mértéket tartsunk a munka területén."
"Túl sokan hiszik azt, különösen a nők közül, hogy a kiégés a siker ára, azonban bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. A teljesítményt igazán akkor lehet fokozni, ha valaki elég időt hagy a pihenésre és a kikapcsolódásra. Egyre több vezető érti meg világszerte, hogy a pihent munkatársak a jobbak. A vezetők sem tudnak felelős döntést hozni, ha kialvatlanok és fáradtak. Bill Clinton volt amerikai elnök mondta egyszer, hogy minden jelentős hiba, amit élete során elkövetett akkor következett be, amikor fáradt volt. Az emberek akkor tudnak javítani a döntéshozó képességükön, ha többet alszanak." - hangsúlyozta Arianna Huffington.