Berta Sándor
Felkaros szenzoros mérők válthatják ki az okosórákat
A Biovotion nevű svájci cég egy olyan szenzoros mérőn dolgozik, amelyet a felkaron lehet elhelyezni.
"A szenzorokat úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legjobb kapcsolatban legyenek a testtel. Amennyiben ezt a csuklón valósítanánk meg, akkor nagyon szorosan kellene megkötni a karkötőt. Az emberek az óráikat nagyon lazán hordják és ez automatikusan problémákhoz vezet a mérési eredmények tekintetében. A csukló anatómiai szempontból nem a legjobb hely a mérések elvégzéséhez. Ezért kerestünk egy másik helyet, s hosszas tesztelés után jutottunk el a felkarhoz." - jelentette ki Andreas Caduff, a Biovotion alapítója és vezérigazgatója.
A felsőkaron elhelyezett mérőeszközt többek között felszerelnék mozgás-, hőmérsékleti és optikai szenzorokkal, amelyek a szívritmust és az oxigénellátást figyelik, valamint külön szenzor méri az izzadást. Korábban azt is tervezték, hogy egy órával lehetne mérni a vércukorszintet. Ezt az elképzelést azóta sem vetették el, de nagyon bonyolult dologról van szó, ugyanis a vércukorszint mérésénél nagyon sok olyan paraméter van, amely megzavarhatja a folyamatot.
"Azt láthatjuk jelenleg, hogy az okosóráknál a kezdeti eufória egy bizonyos visszafogottsággá alakult át. Ez nyitottságot eredményez az új koncepciókkal kapcsolatban. Az a benyomásom, hogy a Szilícium-völgy cégei nyitottak más megoldásokra, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra. El tudom képzelni, hogy előbb vagy utóbb eljutunk oda, hogy szenzorokat és más eszközöket hordunk majd a testünkön, s ezek egymással harmonizálni fognak és a különböző elképzelések egymásra találnak majd. Már beszéltünk az Apple képviselőivel, de számos más céggel is kapcsolatban vagyunk. Különböző helyekről kaptunk ajánlatokat. Számos üzleti partnerünk van a Szilícium-völgyben és az Amerikai Egyesült Államok más részein." - tette hozzá.
A szenzorok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy felhívják a figyelmet a rendszeres étkezésre vagy folyadékbevitelre. Az sem mindegy, hogy például egy megbeszélést délelőtt vagy délután érdemes-e tartani. S végül az utazások is megterhelést jelentenek az emberi szervezetnek, amelynek kronobiológiája egy érzékenyen kiegyensúlyozott rendszer.
A cég fokozatos építkezésben gondolkodik, először szeretnék megvetni a lábukat a piacon, majd később előrelépni, és több pillérre támaszkodni. Az első pillért azok jelentenék, akiknek az állapotát a kórházi tartózkodás után is ellenőrizni kell. A másodikat a klasszikus betegfigyelés, amely nem csupán 2 vagy 30 napra terjed ki, hanem hosszabb időre; ide sorolhatók többek között a krónikus betegek. A harmadik pillért a kórházak képezik. Egyre többen érdeklődnek az emberi szervezet ellenőrzése iránt, köztük vannak a hivatalok, a cégek és a magánszemélyek is. "Lépéseket tettünk a sport irányába is. A finn egyetemi nemzeti jégkorong-válogatott tagjait szenzorokkal láttuk el. Elsősorban Ázsiából és az Amerikai Egyesült Államokból van érdeklődés. Európa egyelőre ezen a területen nagyon le van maradva" - szögezte le végül a menedzser.
"A szenzorokat úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legjobb kapcsolatban legyenek a testtel. Amennyiben ezt a csuklón valósítanánk meg, akkor nagyon szorosan kellene megkötni a karkötőt. Az emberek az óráikat nagyon lazán hordják és ez automatikusan problémákhoz vezet a mérési eredmények tekintetében. A csukló anatómiai szempontból nem a legjobb hely a mérések elvégzéséhez. Ezért kerestünk egy másik helyet, s hosszas tesztelés után jutottunk el a felkarhoz." - jelentette ki Andreas Caduff, a Biovotion alapítója és vezérigazgatója.
A felsőkaron elhelyezett mérőeszközt többek között felszerelnék mozgás-, hőmérsékleti és optikai szenzorokkal, amelyek a szívritmust és az oxigénellátást figyelik, valamint külön szenzor méri az izzadást. Korábban azt is tervezték, hogy egy órával lehetne mérni a vércukorszintet. Ezt az elképzelést azóta sem vetették el, de nagyon bonyolult dologról van szó, ugyanis a vércukorszint mérésénél nagyon sok olyan paraméter van, amely megzavarhatja a folyamatot.
"Azt láthatjuk jelenleg, hogy az okosóráknál a kezdeti eufória egy bizonyos visszafogottsággá alakult át. Ez nyitottságot eredményez az új koncepciókkal kapcsolatban. Az a benyomásom, hogy a Szilícium-völgy cégei nyitottak más megoldásokra, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra. El tudom képzelni, hogy előbb vagy utóbb eljutunk oda, hogy szenzorokat és más eszközöket hordunk majd a testünkön, s ezek egymással harmonizálni fognak és a különböző elképzelések egymásra találnak majd. Már beszéltünk az Apple képviselőivel, de számos más céggel is kapcsolatban vagyunk. Különböző helyekről kaptunk ajánlatokat. Számos üzleti partnerünk van a Szilícium-völgyben és az Amerikai Egyesült Államok más részein." - tette hozzá.
A szenzorok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy felhívják a figyelmet a rendszeres étkezésre vagy folyadékbevitelre. Az sem mindegy, hogy például egy megbeszélést délelőtt vagy délután érdemes-e tartani. S végül az utazások is megterhelést jelentenek az emberi szervezetnek, amelynek kronobiológiája egy érzékenyen kiegyensúlyozott rendszer.
A cég fokozatos építkezésben gondolkodik, először szeretnék megvetni a lábukat a piacon, majd később előrelépni, és több pillérre támaszkodni. Az első pillért azok jelentenék, akiknek az állapotát a kórházi tartózkodás után is ellenőrizni kell. A másodikat a klasszikus betegfigyelés, amely nem csupán 2 vagy 30 napra terjed ki, hanem hosszabb időre; ide sorolhatók többek között a krónikus betegek. A harmadik pillért a kórházak képezik. Egyre többen érdeklődnek az emberi szervezet ellenőrzése iránt, köztük vannak a hivatalok, a cégek és a magánszemélyek is. "Lépéseket tettünk a sport irányába is. A finn egyetemi nemzeti jégkorong-válogatott tagjait szenzorokkal láttuk el. Elsősorban Ázsiából és az Amerikai Egyesült Államokból van érdeklődés. Európa egyelőre ezen a területen nagyon le van maradva" - szögezte le végül a menedzser.