Gyurkity Péter

15 éve lakott a Nemzetközi Űrállomás 

Másfél évtizede érkezett meg az első legénység, ma már a 45-ik expedíciónál tartunk.

Hosszabb blogbejegyzésben számolt be a NASA arról, hogy éppen 15 évvel ezelőtt érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra az első legénység, amely 2000. november 2-án kezdte meg űrbéli életét. Eddig több mint 220 személy fordult meg a bázison, ahol különböző kísérleteket végeztek, mintegy 400 km-es magasságban, másodpercenként 8 kilométeres távolságot téve meg bolygónk körül.

Megemlítik, hogy az állomás kiépítéséhez 37 űrsikló-küldetésre volt szükség, ezek szállították a különböző alkatrészeket és komponenseket a helyszínre, köztük kilenc amerikai, európai, illetve japán modullal és a kanadai robotkarral. Az orosz fél a rakteret, a parancsnoki modult, két dokkoló modult, valamint a meghajtásért felelős hajtóművet szállította le két Proton rakétával, valamint további fellövésekkel, de emellett 44 Szojuz-küldetést is lebonyolítottak a személyzet célba juttatása érdekében - ez utóbbi kulcsszerepet játszott, hiszen a Columbia űrsikló 2003-as tragédiája után az amerikai flotta már nem sok feladatot kapott az illetékesektől, akik 2011-ben a végső nyugdíjazás mellett döntöttek.


Az első expedíció a Zvezda szervízmodulban, 2000 decemberében: William Shepherd parancsnok Jurij Gidzenko és Szergej Krikalev mérnökökkel

Érdekesség, hogy az itt szolgálatot teljesítő 122 űrhajós kilenc különböző országból érkezett, ők összesen több, mint 49 napot töltöttek űrsétával, ehhez azonban természetesen szükség volt a folyamatos utánpótlásra, amit 61 orosz Progressz teherűrhajó (két kudarccal végződött fellövéssel), 5 japán HTV, valamint 12 amerikai SpaceX és Orbital Sciences küldetés (szintén 2 kudarccal) biztosított. Az európaiak 5 ATV-hajót küldtek a helyszínre, ez a program azonban tavaly lezárult. Maga az állomás egyébként mintegy 420 tonnát nyom, a lakható tér pedig nagyjából egy ötszobás háznak felel meg.

A NASA évente 3 milliárd dollárt költ az állomás fenntartására, ezt ők legalább 2024-ig szeretnék folytatni, ehhez azonban politikai támogatásra is szükség lesz, már csak azért is, mert a korosodó napelemek cseréje komolyabb összeget igényel majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #7
    Ma jutott eszembe még egy dolog: Remélem ezt az űrállomást már nem égetik el a légkörben, hanem része lesz majd a következőnek. Természetesen funkcionalitásának jelentős részét addigra elveszíti, de még mindig használható lesz mint raktár, tartalék levegő, alkatrész és akár nyersanyagforrásként.
  • ostoros #6
    Ezt vágom. Pont ezért mondtam, hogy a következő lehet majd még jobb.
  • Sequoyah #5
    Mar a mostani is ugy van megtervezve, hogy minel onfenntartobb legyen, minel kisebb legyen a vizveszteseg stb... Ezert is kell ilyen ritkan ellatmanyt kuldeni, es akkoris foleg csak kajat. ("2008 novemberében helyezték üzembe az amerikai WRS (Water Recovery System) egységet, amely az űrállomás légköréből kivont vízpárából és az űrhajósok által termelt vizeletből desztillálással és szűréssel állít elő tiszta vizet.")

    Masreszt az ott folyo kutatasok jelentos resze is ezt celozza, pl hogy lehet kajat termelni az urben. Az urallomas egyik deklaralt fo celja az onfenntartas lehetosegeinek kutatasa hosszutavu urutazasokhoz.

    Szoval ne aggodj, minden erejukkel rajta vannak az ugyon;)
  • gforce9 #4
    Egyelőre sajnos ezt a földön sem sikerült megoldani, részsikerek vannak csak.
  • ostoros #3
    Pont azért kell legyőzni a korlátokat. Például ha törekednének a zárt rendszerre, és arra hogy ne is legyen vízveszteség. Persze ez egy bonyolult dolog lenne.
  • molnibalage83 #2
    A víz újrahasznosításon már nem nagyon lehet javítani. Annyi nyövény termesztése, ami odafent elégséges lenne szóba nem jön egyelőre. Milyen növény sikerült odafent többgenerációsan termeszteni? Volt már ilyen kísérlet? Hús? Stb. Hát izé...

    Egyelőre megvannak a magunk korlátai...
  • ostoros #1
    Nem is rossz. A következő űrállomást már tervezhetnék úgy, hogy önfenntartóbb legyen és ritkábban kelljen ellátmányt felvinni.