Berta Sándor
Oroszország - célkeresztben a Tor
Az orosz belügyminisztérium régóta megpróbál fellépni a szolgáltatás ellen, kevés sikerrel.
Oroszországban 174 000 ember használja a Tort, ez a globális felhasználói tábor körülbelül 9 százaléka. A szaktárca ezt a számot csökkentené, ezért megbízta a Central Research Institute of Economy, Informatics and Control System (Cri Eisu) nevű állami konszernt az összes személy azonosításával.
A belügyminisztérium tavaly közel 4 millió rubelről szóló megbízást adott társaságnak, amely az elmúlt években - különböző kódnevek alatt - további állami megbízásokat kapott. Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy eddig a Cri Eisu összesen mennyi pénzt kaphatott. Hiába azonban a sok támogatás, a cég nem jutott előrébb, ezért már szabadulna a feladattól, ehhez pedig a Plesakov, Uskalov és Társa ügyvédi iroda segítségét kérte. A vállalat az ügyvédeknek 10 millió rubelt ajánlott fel.
Andrej Soldatov orosz oknyomozó újságíró elmondta, hogy a helyi internetellenőrzési erőfeszítések elsősorban az online cégek megfélemlítésén alapulnak. A Tor esetében viszont műszaki megoldást próbáltak keresni és némileg meglepő módon elbuktak. Ez elsősorban alighanem annak köszönhető, hogy nincs elegendő megfelelően képzett szakember, akik képesek lennének a szolgáltatás blokádjához vagy ellenőrzéséhez szükséges megoldásokat kifejleszteni.
Az orosz Állami Duma jelenleg egy olyan törvénytervezetről tárgyal, amely betiltaná a Tort és az összes hasonló szolgáltatást. Christian Mihr, a Riporterek Határok Nélkül ügyvezetője kifejtette, hogy aki ilyen eszközöket be akar tiltani, az csak azt demonstrálja, hogy az emberi jogokat - például az információkhoz való szabad hozzáférést - másodlagosnak tartja. Szerintük ez a tervezet tökéletesen illeszkedik az orosz kormány eddigi törekvéseinek a sorába, amelyek azt célozták, hogy az interneten folyamatosan szűkítsék a korlátlan információterjesztés lehetőségeit.
Oroszországban 174 000 ember használja a Tort, ez a globális felhasználói tábor körülbelül 9 százaléka. A szaktárca ezt a számot csökkentené, ezért megbízta a Central Research Institute of Economy, Informatics and Control System (Cri Eisu) nevű állami konszernt az összes személy azonosításával.
A belügyminisztérium tavaly közel 4 millió rubelről szóló megbízást adott társaságnak, amely az elmúlt években - különböző kódnevek alatt - további állami megbízásokat kapott. Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy eddig a Cri Eisu összesen mennyi pénzt kaphatott. Hiába azonban a sok támogatás, a cég nem jutott előrébb, ezért már szabadulna a feladattól, ehhez pedig a Plesakov, Uskalov és Társa ügyvédi iroda segítségét kérte. A vállalat az ügyvédeknek 10 millió rubelt ajánlott fel.
Andrej Soldatov orosz oknyomozó újságíró elmondta, hogy a helyi internetellenőrzési erőfeszítések elsősorban az online cégek megfélemlítésén alapulnak. A Tor esetében viszont műszaki megoldást próbáltak keresni és némileg meglepő módon elbuktak. Ez elsősorban alighanem annak köszönhető, hogy nincs elegendő megfelelően képzett szakember, akik képesek lennének a szolgáltatás blokádjához vagy ellenőrzéséhez szükséges megoldásokat kifejleszteni.
Az orosz Állami Duma jelenleg egy olyan törvénytervezetről tárgyal, amely betiltaná a Tort és az összes hasonló szolgáltatást. Christian Mihr, a Riporterek Határok Nélkül ügyvezetője kifejtette, hogy aki ilyen eszközöket be akar tiltani, az csak azt demonstrálja, hogy az emberi jogokat - például az információkhoz való szabad hozzáférést - másodlagosnak tartja. Szerintük ez a tervezet tökéletesen illeszkedik az orosz kormány eddigi törekvéseinek a sorába, amelyek azt célozták, hogy az interneten folyamatosan szűkítsék a korlátlan információterjesztés lehetőségeit.