MTI
Erősödik az internetes cégek adatvédelme
Az internetes technológiai vállalatok többsége igyekszik mindent megtenni az ügyféladatok védelmében és növekszik az adatokhoz való hatósági hozzáférést ellenző cégek aránya is - derül ki az Electronic Frontier Foundation (EFF) által a vezető internetes technológiai- és tartalomszolgáltató vállalatok magánszféra védelmében követett magatartásáról készített 2015-ös "Who Has Your Back" (Ki áll ki melletted) felméréséből.
Az EFF minden szempontból az elvárásoknak maximálisan megfelelő magatartást tapasztalt az Adobe, az Apple, a CREDO, a Dropbox, a Sonic.net, a Wikimedia, a Wordpress.com és a Yahoo! vállalatoknál. Egyetlenegy szempontból felelt csak meg viszont az értékelésnek az AT&T és a WhatsApp. A WhatsApp csak a hátsó elérési utak működtetését ellenzi, az AT&T viszont még ezt sem, bár az első értékelési szempontnak eleget tesz, miután ügyféladatokat csak bírósági felhatalmazással szolgáltat ki.
A Facebook egy szempontból maradt fent a rostán, miszerint nem ad tájékoztatást arról, mennyi hatósági megkeresést kapott tartalmak és ügyfelek eltávolítására, illetve ezek közül mennyinek tett eleget. A többi szempontból a Facebook megfelelt az értékelési szempontoknak.
A Google nem tájékoztatja ügyfeleit az adataikra vonatkozó hatósági megkeresésekről és nem hozza nyilvánosságra a törölt állományok visszakereshetőségének időtartamát sem.
Az EFF több szempontból értékelte az internetes vállalatok adatvédelmi magatartását. Megvizsgálta egyrészt, hogy a szóban forgó vállalat követi-e az ágazatban minden vállalattól elvárt gyakorlatot, miszerint csak bírósági felhatalmazással lehet ügyféladatokat hatóságoknak kiszolgáltatni, rendszeresen közzé kell tenni a hatóságok által kikért és a kérésre kiadott adatok számát, valamint nyilvánosságra kell hozni milyen szempontok alapján tesz eleget a vállalat az ilyen megkereséseknek. Az EFF megvizsgálta az is, hogy a szolgáltató cég értesíti-e ügyfeleit az adataikat érintő megkeresésekről (kivéve, ha azt a törvény kifejezetten tiltja).
Értékelési szempont volt az ügyfelekről tárolt, de általunk el nem érhető adatok, például az IP-címek és a törölt állományok megőrzésének időtartama a hatóságok által még hozzáférhető módon. Megvizsgálta a szervezet azt is, hogy a vállalat publikálja-e az ügyfelek által közzétett tartalmak, vagy maguk az ügyfelek eltávolítására vonatkozó hatósági megkeresések számát, illetve, hogy milyen gyakran tettek eleget az ilyen megkereséseknek. Az internetes vállalatokat aszerint is értékelte a szervezet, hogy szemet hunynak-e felette, vagy ellenzik a kormányzati szervek számára az ügyféladatokhoz vezető "hátsó elérési utak" működtetését.
Az EFF összegzésében örvendetes fejleményként emeli ki, hogy a technológiai ágazatban növekszik az adatokhoz való hatósági hozzáférést biztosító hátsó utak működtetését elutasító szervezetek aránya. A 2015-ös felmérésbe bevont 24 cég közül 21 foglalt állást nyilvánosan azzal szemben, hogy ilyen törvényi kötelezettségnek kelljen eleget tennie.
Az EFF minden szempontból az elvárásoknak maximálisan megfelelő magatartást tapasztalt az Adobe, az Apple, a CREDO, a Dropbox, a Sonic.net, a Wikimedia, a Wordpress.com és a Yahoo! vállalatoknál. Egyetlenegy szempontból felelt csak meg viszont az értékelésnek az AT&T és a WhatsApp. A WhatsApp csak a hátsó elérési utak működtetését ellenzi, az AT&T viszont még ezt sem, bár az első értékelési szempontnak eleget tesz, miután ügyféladatokat csak bírósági felhatalmazással szolgáltat ki.
A Facebook egy szempontból maradt fent a rostán, miszerint nem ad tájékoztatást arról, mennyi hatósági megkeresést kapott tartalmak és ügyfelek eltávolítására, illetve ezek közül mennyinek tett eleget. A többi szempontból a Facebook megfelelt az értékelési szempontoknak.
A Google nem tájékoztatja ügyfeleit az adataikra vonatkozó hatósági megkeresésekről és nem hozza nyilvánosságra a törölt állományok visszakereshetőségének időtartamát sem. Az EFF több szempontból értékelte az internetes vállalatok adatvédelmi magatartását. Megvizsgálta egyrészt, hogy a szóban forgó vállalat követi-e az ágazatban minden vállalattól elvárt gyakorlatot, miszerint csak bírósági felhatalmazással lehet ügyféladatokat hatóságoknak kiszolgáltatni, rendszeresen közzé kell tenni a hatóságok által kikért és a kérésre kiadott adatok számát, valamint nyilvánosságra kell hozni milyen szempontok alapján tesz eleget a vállalat az ilyen megkereséseknek. Az EFF megvizsgálta az is, hogy a szolgáltató cég értesíti-e ügyfeleit az adataikat érintő megkeresésekről (kivéve, ha azt a törvény kifejezetten tiltja).
Értékelési szempont volt az ügyfelekről tárolt, de általunk el nem érhető adatok, például az IP-címek és a törölt állományok megőrzésének időtartama a hatóságok által még hozzáférhető módon. Megvizsgálta a szervezet azt is, hogy a vállalat publikálja-e az ügyfelek által közzétett tartalmak, vagy maguk az ügyfelek eltávolítására vonatkozó hatósági megkeresések számát, illetve, hogy milyen gyakran tettek eleget az ilyen megkereséseknek. Az internetes vállalatokat aszerint is értékelte a szervezet, hogy szemet hunynak-e felette, vagy ellenzik a kormányzati szervek számára az ügyféladatokhoz vezető "hátsó elérési utak" működtetését.
Az EFF összegzésében örvendetes fejleményként emeli ki, hogy a technológiai ágazatban növekszik az adatokhoz való hatósági hozzáférést biztosító hátsó utak működtetését elutasító szervezetek aránya. A 2015-ös felmérésbe bevont 24 cég közül 21 foglalt állást nyilvánosan azzal szemben, hogy ilyen törvényi kötelezettségnek kelljen eleget tennie.