Gyurkity Péter
Ismét úton a titkos amerikai űrrepülő
Az illetékesek a sorrendben negyedik küldetés néhány részletét árulták csak el a nagyközönségnek.
Az amerikai légierő titkos - pontosabban titkosan kezelt - űrrepülőgépe, az X-37B, szerdán kezdte meg legújabb útját, hogy ismét a Föld körül keringve teszteljen bizonyos technológiákat és anyagokat. A floridai Cape Canaveral bázisról nem egyedül rajtolt el, ám a küldetés főbb céljai ezúttal sem tartoznak a nyilvánosságra. Az X-37B típusú, pilóta nélküli, 9 méter hosszú mini-űrkompot Cape Canaveralből egy Atlas V hordozórakéta emelte a világűrbe. A katonai kutatóprogramnak ez a negyedik kísérleti repülése. A Boeing által megépített X-37B legutóbbi küldetése 674 napig tartott.
A légierő Wright-Patterson bázisa már április végén jelezte, hogy hamarosan sor kerül a negyedik küldetésre, amely az OTV-4 (Orbital Test Vehicle-4) nevet kapta. Bár a rakomány pontos összetétele és a főbb célok nem nyilvánosak, azt tudjuk, hogy az út során tesztelni fogják az úgynevezett Hall ion-hajtóművet, amely az első három Advanced Extremely High Frequency katonai műhold esetében már bevált, a tökéletesített változat azonban még nagyobb hatékonyságot kínálna a kisebb manőverek és pályakorrekciók végrehajtásakor. A NASA Materials Exposure and Technology Innovation in Space (METIS) csoportja eközben csaknem 100 különböző anyagot vizsgál meg, különös tekintettel azok viselkedésére az űrben, a tapasztalatokat pedig később a jövő űrhajóinak építésekor használnák fel.
Az X-37B nagyban hasonlít az űrsiklóhoz, csupán a méretek térnek el, a légierő űrrepülője 8,8 méter hosszú és 4,6 méter széles, szintén rendelkezik egy űrben kinyitható raktérrel, ami ugyanúgy jóval kisebb. Az eszköz az előző három küldetés alatt összesen 1367 napot töltött a bolygónk körüli pályán, azt azonban még nem tudjuk, hogy a negyedik út mennyi ideig tart majd. A légierőnek egyébként két ilyen űrhajója van, mindkettőt a Boeing Phantom Works részlege építette meg.
A mostani rajtnál az Atlasz 5 rakétán a nonprofit Planetary Society által épített LightSail mini-műhold is helyet kapott, amely a napvitorla-technológiákat hivatott tesztelni, bár ő maga egyelőre nem támaszkodik ilyen meghajtásra. Bill Nye, a Planetary Society vezérigazgatója szerint az utolsó rakétafokozatban fellőtt, kibontott állapotában 42 négyzetméteres vitorlát az orbitális pályán a napfény fogja hajtani. Az eszközt a jövőben a nap klímájának és Föld felé tartó aszteroidák megfigyeléséhez kívánják majd felhasználni. A társaság egy hasonló kísérlete 10 évvel ezelőtt egy kudarccal végződött orosz rakétaindítás miatt hiúsult meg.
Az amerikai légierő titkos - pontosabban titkosan kezelt - űrrepülőgépe, az X-37B, szerdán kezdte meg legújabb útját, hogy ismét a Föld körül keringve teszteljen bizonyos technológiákat és anyagokat. A floridai Cape Canaveral bázisról nem egyedül rajtolt el, ám a küldetés főbb céljai ezúttal sem tartoznak a nyilvánosságra. Az X-37B típusú, pilóta nélküli, 9 méter hosszú mini-űrkompot Cape Canaveralből egy Atlas V hordozórakéta emelte a világűrbe. A katonai kutatóprogramnak ez a negyedik kísérleti repülése. A Boeing által megépített X-37B legutóbbi küldetése 674 napig tartott.
A légierő Wright-Patterson bázisa már április végén jelezte, hogy hamarosan sor kerül a negyedik küldetésre, amely az OTV-4 (Orbital Test Vehicle-4) nevet kapta. Bár a rakomány pontos összetétele és a főbb célok nem nyilvánosak, azt tudjuk, hogy az út során tesztelni fogják az úgynevezett Hall ion-hajtóművet, amely az első három Advanced Extremely High Frequency katonai műhold esetében már bevált, a tökéletesített változat azonban még nagyobb hatékonyságot kínálna a kisebb manőverek és pályakorrekciók végrehajtásakor. A NASA Materials Exposure and Technology Innovation in Space (METIS) csoportja eközben csaknem 100 különböző anyagot vizsgál meg, különös tekintettel azok viselkedésére az űrben, a tapasztalatokat pedig később a jövő űrhajóinak építésekor használnák fel.
Az X-37B nagyban hasonlít az űrsiklóhoz, csupán a méretek térnek el, a légierő űrrepülője 8,8 méter hosszú és 4,6 méter széles, szintén rendelkezik egy űrben kinyitható raktérrel, ami ugyanúgy jóval kisebb. Az eszköz az előző három küldetés alatt összesen 1367 napot töltött a bolygónk körüli pályán, azt azonban még nem tudjuk, hogy a negyedik út mennyi ideig tart majd. A légierőnek egyébként két ilyen űrhajója van, mindkettőt a Boeing Phantom Works részlege építette meg.
A mostani rajtnál az Atlasz 5 rakétán a nonprofit Planetary Society által épített LightSail mini-műhold is helyet kapott, amely a napvitorla-technológiákat hivatott tesztelni, bár ő maga egyelőre nem támaszkodik ilyen meghajtásra. Bill Nye, a Planetary Society vezérigazgatója szerint az utolsó rakétafokozatban fellőtt, kibontott állapotában 42 négyzetméteres vitorlát az orbitális pályán a napfény fogja hajtani. Az eszközt a jövőben a nap klímájának és Föld felé tartó aszteroidák megfigyeléséhez kívánják majd felhasználni. A társaság egy hasonló kísérlete 10 évvel ezelőtt egy kudarccal végződött orosz rakétaindítás miatt hiúsult meg.