Berta Sándor
Biztonságos, olcsó és gyors drónokkal dolgozni
A robotrepülőgépek radikálisan felgyorsítják az épületek állapotának felmérését, ráadásul olcsók és pontosan dokumentálnak.
A drónok felgyorsíthatják és egyúttal le is egyszerűsíthetik a vizsgálati eljárásokat, emellett pedig csökkenthetik a biztonsági kockázatokat is, ezenkívül olyan problémákat (repedések, töredező beton stb.) is felderíthetnek, amiket a szakemberek egyébként nem vennének észre. A Fraunhofer Intézet saarbrückeni kutatói kifejlesztettek egy olyan oktokoptert, amelynek a fedélzetén nagy felbontású digitális kamera és számos szenzor található. Az eszköz képes stabilan repülni, elkerülni az ütközéseket és rendkívül precízen felmérni a vizsgált épületeket, ipari létesítményeket, hidakat és felüljárókat.
Christian Eschmann, a Fraunhofer Társaság munkatársa közölte, hogy jelenleg még nagyon nehéz ellenőrizni a különböző épületek állapotát és kizárni az embereket veszélyeztető kockázatokat. Eddig a mérnökök a betont például szabad szemmel vizsgálták, az esetleges repedéseket dokumentumokon jelölték be. Vannak olyan helyek, amiket csak darukkal, helikopterekkel és más módon lehet megközelíteni. Ezzel szemben a robotrepülőgépek alkalmazása olcsó és gyors. Egy 20 x 80 méteres épülethomlokzat megvizsgálására egy mérnöknek 2-3 napra van szüksége, míg egy oktokopternek 3-4 órára.
A repedések és más hiányosságok lefotózhatók, ezáltal később is tanulmányozhatók és gyorsabban, pontosabban lehet következtetni az építmények állapotára. Amennyiben szükséges, a drónt akár hőkamerával is felszerelhetik, így az is leellenőrizhető, hogy az épületek mennyire vannak megfelelően szigetelve. Egyetlen 15 perces repülés alatt akár 1200 digitális fotó is készíthető, a felvételeket pedig a számítógépben vágják össze, majd 2D-s és 3D-s modellt készítenek. Egy szoftver automatikusan törli azokat a fotókat, amikre nincs szükség. A tervek között szerepel egy teljes programcsomag kifejlesztése, amely tartalmazna kárfelismerő, képfeldolgozó, eljárásautomatizáló, dokumentációs és adatbázismodult is.
A kifejlesztett drón 2011-ben végezte az első repülését, azóta már számos alkalommal tesztelték. Eddig kézzel kellett vezérelni, de Eschmann és kollégái már dolgoznak a navigációs szenzorokon, amelyek a jövőben elvégezhetik az automatikus irányítást, így a robotrepülőgép képes lesz az összes épületszintet egy menetben megvizsgálni. A fejlesztési munkák még legalább egy esztendőt igénybe fognak venni. A robotrepülőgép persze nem helyettesíti a szakembereket, hanem hasznos segítőjük lehet, ami nem csupán felgyorsíthatja a vizsgálati folyamatokat, de lehetővé teheti állandó ellenőrzések elvégzését is.
A teljesítményre jó példa, hogy robotrepülőkkel mindössze 4 óra alatt lehetséges volt egy teljes vár beszkennelése. A svájci Chillon az ország leglátogatottabb történelmi emlékhelye, mely egy tóparti sziklára épület, így egyes részei egyébként nagyon nehezen megközelíthetők. A fotózás után egy szoftverrel 3D modellé dolgozták össze a felvételeket, és a kész vármodellt a weben is körbejárhatóvá tették.
A drónok felgyorsíthatják és egyúttal le is egyszerűsíthetik a vizsgálati eljárásokat, emellett pedig csökkenthetik a biztonsági kockázatokat is, ezenkívül olyan problémákat (repedések, töredező beton stb.) is felderíthetnek, amiket a szakemberek egyébként nem vennének észre. A Fraunhofer Intézet saarbrückeni kutatói kifejlesztettek egy olyan oktokoptert, amelynek a fedélzetén nagy felbontású digitális kamera és számos szenzor található. Az eszköz képes stabilan repülni, elkerülni az ütközéseket és rendkívül precízen felmérni a vizsgált épületeket, ipari létesítményeket, hidakat és felüljárókat.
Christian Eschmann, a Fraunhofer Társaság munkatársa közölte, hogy jelenleg még nagyon nehéz ellenőrizni a különböző épületek állapotát és kizárni az embereket veszélyeztető kockázatokat. Eddig a mérnökök a betont például szabad szemmel vizsgálták, az esetleges repedéseket dokumentumokon jelölték be. Vannak olyan helyek, amiket csak darukkal, helikopterekkel és más módon lehet megközelíteni. Ezzel szemben a robotrepülőgépek alkalmazása olcsó és gyors. Egy 20 x 80 méteres épülethomlokzat megvizsgálására egy mérnöknek 2-3 napra van szüksége, míg egy oktokopternek 3-4 órára.
A repedések és más hiányosságok lefotózhatók, ezáltal később is tanulmányozhatók és gyorsabban, pontosabban lehet következtetni az építmények állapotára. Amennyiben szükséges, a drónt akár hőkamerával is felszerelhetik, így az is leellenőrizhető, hogy az épületek mennyire vannak megfelelően szigetelve. Egyetlen 15 perces repülés alatt akár 1200 digitális fotó is készíthető, a felvételeket pedig a számítógépben vágják össze, majd 2D-s és 3D-s modellt készítenek. Egy szoftver automatikusan törli azokat a fotókat, amikre nincs szükség. A tervek között szerepel egy teljes programcsomag kifejlesztése, amely tartalmazna kárfelismerő, képfeldolgozó, eljárásautomatizáló, dokumentációs és adatbázismodult is.
A kifejlesztett drón 2011-ben végezte az első repülését, azóta már számos alkalommal tesztelték. Eddig kézzel kellett vezérelni, de Eschmann és kollégái már dolgoznak a navigációs szenzorokon, amelyek a jövőben elvégezhetik az automatikus irányítást, így a robotrepülőgép képes lesz az összes épületszintet egy menetben megvizsgálni. A fejlesztési munkák még legalább egy esztendőt igénybe fognak venni. A robotrepülőgép persze nem helyettesíti a szakembereket, hanem hasznos segítőjük lehet, ami nem csupán felgyorsíthatja a vizsgálati folyamatokat, de lehetővé teheti állandó ellenőrzések elvégzését is.
A teljesítményre jó példa, hogy robotrepülőkkel mindössze 4 óra alatt lehetséges volt egy teljes vár beszkennelése. A svájci Chillon az ország leglátogatottabb történelmi emlékhelye, mely egy tóparti sziklára épület, így egyes részei egyébként nagyon nehezen megközelíthetők. A fotózás után egy szoftverrel 3D modellé dolgozták össze a felvételeket, és a kész vármodellt a weben is körbejárhatóvá tették.