SG.hu·
Lehetővé válhat a gondolat által vezérelt repülés
Tudósok bemutatták, hogy a gondolat által vezérelt repülés megvalósítható. A Müncheni Műszaki Egyetem és a Berlini Műszaki Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a pilóták a jövőben képesek lesznek jól átgondolt parancsok segítségével irányítani a repülőgépeket, ráadásul mindez meglepő pontossággal valósítható meg.
Dr. Florian Holzapfel, a Müncheni Műszaki Egyetem professzor és munkatársai az Európai Unió által támogatott Brainflight nevű program keretében azt vizsgálják, hogy miként működhet a gondolatok által vezérelt repülés. Tim Fricke mérnök, projektvezető szerint a hosszú távú vízió az, hogy több ember számára is elérhetővé váljon a repülés. A gondolatvezérlésnek köszönhetően a repülés egyszerűbbé válhat, kevésbé lennének leterhelve a pilóták és a biztonság is javulna. A pilótáknak nagyobb mozgási szabadságuk lenne, így más feladatok elvégzésével foglalkozhatnának.
A kutatóknak már sikerült elérniük az első áttörést: a szimulátorban bebizonyították, hogy a gondolatok által vezérelt repülés lehetséges, ráadásul mindez korábban elképzelhetetlen pontossággal valósult meg. A tesztben hét személy vett részt, akik különböző repülési ismeretekkel rendelkeztek. Megdöbbentő volt ugyanakkor, hogy az átgondolt parancsok segítségével annyira pontosan irányították a repülőgépet, ami részben elég lett volna a pilótajogosítvány megszerzéséhez. Fricke közölte: az egyik résztvevő tíz előre megadott útvonal közül nyolcat sikeresen teljesített, az eltérés mindössze 10 fokos volt. Még a leszállópálya megközelítése is jól sikerült néhányuknak, az egyikük pedig kifejezetten pontosan tudott leszállni.
A müncheni tudósok most elsősorban azzal foglalkoznak, hogy miként kell a vezérlőrendszerekkel és a repülésdinamikával szemben támasztott követelményeket módosítani ahhoz, hogy tökéletesen illeszkedjenek az új vezérlési modellhez. A legnagyobb különbséget az jelenti, hogy míg a hagyományos repülésnél a pilóta érzi a repülőgépre ható különböző erőket, addig az új vezérlésnél ezek a dolgok kiesnek. Éppen ezért szükség van olyan alternatív megoldásokra, amelyek képesek jelezni a pilótának, ha például túlterheltté válik a repülőgép.
A Berlini Műszaki Egyetem munkatársai a pilóták agyában a repülőgépek vezérléséhez használható jelek felismerésével foglalkoznak, ehhez EEG-vel mérik a pilóták agyi aktivitását. Az intézményben kifejlesztett algoritmus lehetővé teszi az elektromos jelek átalakítását vezérlési parancsokká. A kutatók az első eredményeket a szeptember végén megrendezendő német repülési és űrkutatási kongresszuson akarják bemutatni.
Dr. Florian Holzapfel, a Müncheni Műszaki Egyetem professzor és munkatársai az Európai Unió által támogatott Brainflight nevű program keretében azt vizsgálják, hogy miként működhet a gondolatok által vezérelt repülés. Tim Fricke mérnök, projektvezető szerint a hosszú távú vízió az, hogy több ember számára is elérhetővé váljon a repülés. A gondolatvezérlésnek köszönhetően a repülés egyszerűbbé válhat, kevésbé lennének leterhelve a pilóták és a biztonság is javulna. A pilótáknak nagyobb mozgási szabadságuk lenne, így más feladatok elvégzésével foglalkozhatnának.
A kutatóknak már sikerült elérniük az első áttörést: a szimulátorban bebizonyították, hogy a gondolatok által vezérelt repülés lehetséges, ráadásul mindez korábban elképzelhetetlen pontossággal valósult meg. A tesztben hét személy vett részt, akik különböző repülési ismeretekkel rendelkeztek. Megdöbbentő volt ugyanakkor, hogy az átgondolt parancsok segítségével annyira pontosan irányították a repülőgépet, ami részben elég lett volna a pilótajogosítvány megszerzéséhez. Fricke közölte: az egyik résztvevő tíz előre megadott útvonal közül nyolcat sikeresen teljesített, az eltérés mindössze 10 fokos volt. Még a leszállópálya megközelítése is jól sikerült néhányuknak, az egyikük pedig kifejezetten pontosan tudott leszállni.
A müncheni tudósok most elsősorban azzal foglalkoznak, hogy miként kell a vezérlőrendszerekkel és a repülésdinamikával szemben támasztott követelményeket módosítani ahhoz, hogy tökéletesen illeszkedjenek az új vezérlési modellhez. A legnagyobb különbséget az jelenti, hogy míg a hagyományos repülésnél a pilóta érzi a repülőgépre ható különböző erőket, addig az új vezérlésnél ezek a dolgok kiesnek. Éppen ezért szükség van olyan alternatív megoldásokra, amelyek képesek jelezni a pilótának, ha például túlterheltté válik a repülőgép.
A Berlini Műszaki Egyetem munkatársai a pilóták agyában a repülőgépek vezérléséhez használható jelek felismerésével foglalkoznak, ehhez EEG-vel mérik a pilóták agyi aktivitását. Az intézményben kifejlesztett algoritmus lehetővé teszi az elektromos jelek átalakítását vezérlési parancsokká. A kutatók az első eredményeket a szeptember végén megrendezendő német repülési és űrkutatási kongresszuson akarják bemutatni.