Csütörtökön kerekasztal beszélgetést tartottak a Google és az Európai Bizottság között húzódó csatározások lehetséges következményéről, a szolgáltatók jövőjéről, a Google doboz megítéléséről.

A beszélgetésen a cég reklámdobozáról, illetve az Európai Bizottság és a cég között húzódó csatározásokról volt szó. Chris Sherwood, az Allegro csoport vezetője, Székely Gergely jogi igazgató, Lengyel András az Axel Springer hirdetési- és marketingigazgatója, valamint Dunai András a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke részvételével. A fő kérdés természetesen a Bizottság és a Google közötti megállapodás esetleges következményei voltak a hazai e-kereskedelmi piacra. Mint arról még korábbi cikkünkben is megírtuk, az Európai Bizottság három éve folytat vizsgálatot a legnagyobb keresőóriás ellen. A hosszú csatározás végére még idén pont kerülhet, ha és amennyiben a Bizottság elfogadja a Google kötelezettségvállalásait.


A Google eddig már kétszer próbált meg megállapodni a Bizottsággal, ám Joaquin Almunia, a Bizottság versenyjogi biztosa mindkétszer lesöpörte a javaslatokat. Most azonban úgy néz ki, a Bizottság is hajlik a megállapodásra, mely azonban nem nyújt valódi megoldást, sőt - ahogy arról számos paici szereplő is vélekedik - egy az eredetinél is sokkal rosszabb helyzetet teremtene.

A Google már egy ideje országról országra haladva vezeti be legújabb szolgáltatását, a Google Shoppingot. Ennek értelmében a keresések találati oldala tetején egy doboz jelenik meg, amiben a társaság saját ár-összehasonlítási/ utazási/egyéb szolgáltatásait reklámozza. A Shopping már számos országban elérhető, így közvetlen környezetünkben Csehországban és Lengyelországban is. A szolgáltatást támadó csoportok szerint ez súlyosan versenykorlátozó, hisz egy minőségileg kezdetlegesebb szolgáltatásra irányítja át a forgalmukat, ezzel ellehetetlenítve a vállalkozásokat.

A Google harmadik nekifutásra olyan vállalásokat tett, melyek szerint tematikus keresések esetében az új dobozban saját három ajánlása mellett három további, objektív szempontok alapján kiválasztott versenytársnak is biztosítja a megjelenést. "Úgy vélem, hogy a Google-től hosszú és nehéz tárgyalásokat követően kapott legújabb javaslat eloszlatja a bizottság kételyeit. Anélkül, hogy gátolná a Google-t szolgáltatásai fejlesztésében, lehetőséget teremt a felhasználók számára, hogy összemérjék a cég kínálatát más versenytársakéval és a számukra legmegfelelőbbet válasszák" - véli a biztos.


A bal oldali képen látható a jelenlegi helyzet, a jobb oldalin a Google önkorlátozó javaslata - klikk a nagyobb változathoz
A cégek azonban ennél jóval szkeptikusabbak. Szerintük a doboz súlyos problémákat szül, hisz a fogyasztók számára sokszor nem egyértelmű, hogy a Google a saját szolgáltatását reklámozza. A doboz a találatok fölött jelenik meg, és bár a bekerülés három szerencsés szolgáltatónak egyfajta lehetőséget jelent, de természetesen ezért fizetni kell, ami pedig egyértelműen korlátozza a versenytársakat. Az Allegro csoport kelet-európai országokban szerzett közvetlen piaci tapasztalati azt mutatják, hogy Google Shopping dobozában megjelenő ajánlatok nagyon is hatékonyan térítik el a forgalmat az organikus találati eredményekhez képest. Mindez gyorsabban hat a szektorra azon országokban, ahol a Google piaci részesedése magasabb, mint például Lengyelországban, és kevésbé árt azoknak az országoknak, ahol erősebbek a versenytársak a keresési szolgáltatók piacán, ahogy Csehországban is.

Chris Sherwood szerint a Google ezzel ugyanúgy monopolizálni fog egy piacot, ahogy azt tette anno az európai térképszolgáltatások területén. Véleménye szerint a nagy cégek nem tehetnek majd mást, minthogy helyet vásárolnak a felső mezőben. Ezzel viszont két fő gond van: míg a Shopping-nak nem kell fizetnie az ajánlatok elhelyezéséért, addig a versenytársaknak igen, és mivel a Google kvázi monopolhelyzetben van a keresők piacán, ezért a hirdetési árakat saját maga szabhatja meg. Mivel a cégek túlélése, illetve forgalmuk fenntartása a cél, a hirdetési költségek akár a 2-3 szorosára is nőhetnek, ami csak tovább erősíti az amúgy is monopolhelyzetben lévő amerikai cégóriást, ellehetetlenítve a kis- és közepes cégeket.


Mobiltelefonon szintén megjelenítenék a sajátjaik mellett versenytársaik ajánlatait
Dunai András is felhívta a figyelmet, hogy szerinte a cég monopolhelyzetben van, a szolgáltatásai és keresőmotorja végett a piaci igényektől teljesen függetlenül tud mozogni. Dunai szerint a dolog visszássága abban van, hogy míg a hagyományos monopóliumokra kialakult egy jól járható bevett gyakorlat, addig a digitális monopóliumok ellen fellépni nehéz, nincs metódus és gyakorlat a döntéshozók kezében. Dunai elismeri, hogy az egyszerű felhasználók számára a Google egy nagyon kényelmes megoldás, hisz egy kattintással bármit megtalálhatnak, de valójában a választék csökkenését és ezzel együtt az árak emelkedését fogja eredményezni a döntés.

Székely Gergely szerint a veszély a kiskereskedőket érinti igazán, nem véletlen, hogy Csehországban pont ők kezdtek el egyre hangosabban fellépni a keresőóriás szolgáltatása ellen. Nekik ugyanis az életben maradás a tét. Székely szerint a fogyasztók is meg fogják inni a dobozok gyakorlatának levét: ha valaki ezentúl valamit vásárolni szeretne, akár terméket vagy szolgáltatást, a kereső tetején nem a legrelevánsabb tartalmat fogja találni, hanem azt, aki a legtöbbet fizet érte. Lengyel András szerint a veszély igazából az átláthatóság teljes hiányában van, hisz nem derül ki, hogy pontosan mi alapján fog egy dobozban egy találat megjelenni, és a pontos algoritmus sem ismert.

A résztvevők arra a régi, az online reklámozás terén általános jelenségre is felhívták a figyelmet, miszerint ezzel a gyakorlattal a Google-hoz befolyó pénzek kikerülnek Európából és ahelyett hogy itt hasznosulnának, a világ más részeit gazdagítják. Chris Sherwood a sajtóbeszélgetés után az SG.hu kérdésére elmondta, ők elfogadják a Google üzletpolitikáját, valamint a shopping szolgáltatás létét, és nem céljuk a Google-t támadni. "Google is our best friend", azaz a Google a legjobb barátunk - fogalmazott, ám ez a gyakorlat szerinte súlyosan sérti az európai versenyszabályokat. Ideális megoldásnak azt tartaná, ha egy algoritmus segítségével a Shopping találatok száma és elhelyezkedése is véletlenszerűen lenne kiosztva. Így megtörténhetne, hogy a doboz egyszer mondjuk négy alternatív találatot és kettő Google ajánlatot mutatna véletlen sorrendben, máskor fordítva. Szerinte egy ilyen megoldás tudná még viszonylat biztosítani a szabad(abb) versenyt.

Bár arra vonatkozóan még nincsenek pontos információk, mikorra érkezhet meg Magyarországra a Google Shopping, de piaci vélekedések szerint nem kérdés, hogy rajta vagyunk-e a "kívánságlistán". Hazánkban is a Google uralja a keresőmotorok piacát több mint 97 százalékkal, ami meghaladja az európai átlagot (92,5%) Tekintve, hogy az online vállalkozások forgalma komoly mértékben függ a keresési találatoktól, ezáltal a Google keresőjétől, a hazai e-kereskedők kénytelenek lennének fizetni a doboz szolgáltatásért. Így bár rövidtávon forgalomnövekedést érnének el, azonban nagyon magas áron. A kis cégek mindezt nem engedhetik meg maguknak, és a kiélezett versenyben hamar lemaradnának, tönkremennének, a nagyobbak pedig a hasznuk egy jelentős részét áldoznák fel a piaci jelenlétért, forgalmuk megtartásáért.

A döntés tétjét külön emelik a közelgő Európai Uniós választások. Legóvatosabb becsülés szerint is csak novemberben lesz képes felállni az új Bizottság, így ha nem sikerül még ebben a ciklusban megállapodni, az valószínűleg megint évekre eltolhatja a döntést, ami egyetlen szereplőnek kedvez, mégpedig a Googlenek. A beszélgetés résztvevői külön kiemelték, hogy az igazi tét nem egy cég egyszerű megállapodása, hanem az európai e-kereskedelem jövője és léte.