Berta Sándor
Az oktatásban is előtérbe kerülhet a saját eszközök használata
Peter Henning professzor és IT-szakértő a Learntec kongresszuson beszélt az oktatás várható jövőjéről.
"Két olyan tényező is van, ami előreviszi az oktatás területén zajló forradalmat. Az egyik az internetezésre alkalmas mobil eszközök, például az okostelefonok és a táblagépek elterjedése,. aminek köszönhetően a diákok bármikor online hozzáférhetnek a forrásokhoz. A második tényező, hogy a globális tudás annyira gyorsan növekszik, hogy gyakorlatilag csak digitálisan lehet tárolni és feldolgozni. Az oktatási intézményeknek mielőbb alkalmazniuk kell a BYOD-elvet, vagyis hogy minden hallgató magával viszi a saját készülékeit, és nekik azt menedzselniük kell. A jövőben az iskolákat és a főiskolákat, egyetemeket többek között annak alapján fogják majd megítélni, hogy milyen internetelérést kínálnak az osztályaikban."
"Nagyon sok szabadon hozzáférhető tananyag van, például számos egyesület és szövetség kínál ilyeneket. A tankönyvkiadók is készek arra, hogy digitális köteteket szállítsanak. Ugyanakkor az egy más kérdés, hogy mennyire jók ezek a művek. Én úgy gondolom, hogy komoly lemaradás van szimulációk és az interaktivitás területén. A digitális tananyagok kapcsán az sem elhanyagolható előny, hogy a tanulóknak nem kell nehéz hátizsákokat magukkal vinniük" - jelentette ki a szakember.
Egy mannheimi tudós nemrég arról számolt be, hogy az emberek a digitális platformokon keresztül jóval többet kommunikálnak, mint korábban. Tény, hogy át kell alakítani az oktatási ajánlatokat és nem szabad, hogy úgy tűnjön a dolog, hogy mindenki csak "keresztül kattintgatja magát" egy online tanfolyamon. Szükség van szociális interakciókra. Peter Henning szerint követendő példa lehet a Bajorországi Virtuális Főiskola, amelynek több mint 40 000 hallgatója van, és a projektben minden tartományi főiskola részt vesz.
"Úgy hiszem, hogy az iskolák visszafogottak lesznek az IT-felszerelések vásárlásakor, középtávon a BYOD-elv érvényesül majd. Ezért azt tanácsolnám a kereskedőknek, hogy a szülőkre összpontosítsanak, mert a digitális eszközök olyan kultúrális erőt jelentenek, ami előreviszi a gyermekeket és a szülők ezeket éppúgy megvásárolják majd, mint napjainkban a töltőtollakat. Amennyiben az állam beszerzi az iskoláknak az IT-eszközöket, akkor felmerül a kérdés: ki fizet ezek karbantartásáért, a frissítésekért, a szoftverlicencekért. A készülékek gyorsan elavulnak, az innovációs ciklusok egyre rövidebbek. Egyáltalán nem jó ötlet, hogy ezeket a beszerzéseket az államtól várjuk el. A szülőknek fel kell ismerniük, hogy a gyermekeik számára fontos, hogy megfelelő internethozzáféréssel rendelkezzenek. Ez egy jövőbeli befektetés" - szögezte le a professzor.
"Két olyan tényező is van, ami előreviszi az oktatás területén zajló forradalmat. Az egyik az internetezésre alkalmas mobil eszközök, például az okostelefonok és a táblagépek elterjedése,. aminek köszönhetően a diákok bármikor online hozzáférhetnek a forrásokhoz. A második tényező, hogy a globális tudás annyira gyorsan növekszik, hogy gyakorlatilag csak digitálisan lehet tárolni és feldolgozni. Az oktatási intézményeknek mielőbb alkalmazniuk kell a BYOD-elvet, vagyis hogy minden hallgató magával viszi a saját készülékeit, és nekik azt menedzselniük kell. A jövőben az iskolákat és a főiskolákat, egyetemeket többek között annak alapján fogják majd megítélni, hogy milyen internetelérést kínálnak az osztályaikban."
"Nagyon sok szabadon hozzáférhető tananyag van, például számos egyesület és szövetség kínál ilyeneket. A tankönyvkiadók is készek arra, hogy digitális köteteket szállítsanak. Ugyanakkor az egy más kérdés, hogy mennyire jók ezek a művek. Én úgy gondolom, hogy komoly lemaradás van szimulációk és az interaktivitás területén. A digitális tananyagok kapcsán az sem elhanyagolható előny, hogy a tanulóknak nem kell nehéz hátizsákokat magukkal vinniük" - jelentette ki a szakember.
Egy mannheimi tudós nemrég arról számolt be, hogy az emberek a digitális platformokon keresztül jóval többet kommunikálnak, mint korábban. Tény, hogy át kell alakítani az oktatási ajánlatokat és nem szabad, hogy úgy tűnjön a dolog, hogy mindenki csak "keresztül kattintgatja magát" egy online tanfolyamon. Szükség van szociális interakciókra. Peter Henning szerint követendő példa lehet a Bajorországi Virtuális Főiskola, amelynek több mint 40 000 hallgatója van, és a projektben minden tartományi főiskola részt vesz.
"Úgy hiszem, hogy az iskolák visszafogottak lesznek az IT-felszerelések vásárlásakor, középtávon a BYOD-elv érvényesül majd. Ezért azt tanácsolnám a kereskedőknek, hogy a szülőkre összpontosítsanak, mert a digitális eszközök olyan kultúrális erőt jelentenek, ami előreviszi a gyermekeket és a szülők ezeket éppúgy megvásárolják majd, mint napjainkban a töltőtollakat. Amennyiben az állam beszerzi az iskoláknak az IT-eszközöket, akkor felmerül a kérdés: ki fizet ezek karbantartásáért, a frissítésekért, a szoftverlicencekért. A készülékek gyorsan elavulnak, az innovációs ciklusok egyre rövidebbek. Egyáltalán nem jó ötlet, hogy ezeket a beszerzéseket az államtól várjuk el. A szülőknek fel kell ismerniük, hogy a gyermekeik számára fontos, hogy megfelelő internethozzáféréssel rendelkezzenek. Ez egy jövőbeli befektetés" - szögezte le a professzor.