SG.hu·

A Mars lesz Obama új költségvetésének vesztese

Barack Obama 2013. évi költségvetése az emberi űrrepülésre és űrtechnológiákra fókuszál, megnyirbálva a bolygókutatások forrásait, ami - ahogy arról már a múlt héten beszámoltunk - azt jelenti, hogy az USA ki fog hátrálni az Európával közös Mars küldetések mögül.

Amennyiben a Kongresszus jóváhagyja az elnök költségvetési javaslatát, az megközelítőleg 21 százalékos forráselvonást jelent a bolygótudományoknak, míg az emberi űrkutatás 6, az űrtechnológia 22 százalékos növekedést tudhat majd maga mögött. "Kétségtelen, hogy kemény döntéseket kellett hozni" - nyilatkozott a NASA igazgatója, Charles Bolden egy washingtoni sajtótájékoztatón. "Egy stabil költségvetést kaptunk, ami lehetővé teszi egy sokszínű tevékenység támogatását"

Összességében a NASA közel 17,7 milliárd dollárt kapna a jövő évben, ebből jelentős összeget fordítanak egy új óriásrakéta és egy kapszula rendszer kifejlesztésére, amivel kiléphetnek az alacsony földkörüli pályáról és elindulhatnak olyan célpontok felé, mint a Hold és az aszteroidák. Emellett az USA továbbra is elkötelezett a James Webb Űrtávcső befejezése mellett. A prioritások átszervezésének legnagyobb vesztese a bolygótudomány, különös tekintettel a Mars-kutatásra, ami 360,8 millió dollárt kap, ez majdnem 40 százalékkal kevesebb annál, amit az idei évben elkölthet az űrügynökség a vörös bolygóval kapcsolatos műveleteire. "Nem fogunk tovább lépni a 2016 és 2018-as ExoMars projektben, amit az európai űrügynökséggel közösen kutatunk" - egyértelműsítette az eredményt Bolden.

"Az amerikai kormány olyan költségvetést javasol a 2013. pénzügyi évre, ami rákényszeríti a NASA-t, hogy hátat fordítson a tervezett Mars küldetéseknek, évtizedekkel elhalasszon bármilyen jelentős küldetést a külső bolygók irányába, radikálisan lelassítva a tudományos felfedezések ütemét, beleértve a földönkívüli élet keresését" - reagált a bejelentésre a kaliforniai központú Planetary Society.

A NASA állásfoglalása szerint partnereikkel ki fognak fejleszteni egy "integrált" Mars stratégiát, bár a részletekről jelen pillanatban igen keveset tudni. A Mars Science Laboratory (MSL) az idén száll le a bolygón, illetve a marsi légkört tanulmányozó Maven küldetés is folytatódni fog 2013-ban. "Nem értem azokat, akik azt mondják, hátat fordítunk a Marsnak, miközben a legnagyobb marsjárónk (MSL) még meg sem érkezett" - válaszolt a kritikákra Bolden.

Szakértők szerint Obama javaslata aligha jut át változatlan formában a Kongresszuson, így a végső számok némileg még változhatnak. Az űrsikló flotta visszavonulása az évtized nagy részében az amerikai asztronauták űrbejuttatása csak a Szojuzokkal valósítható meg, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb megszabaduljanak ettől a függőségtől. Bolden szerint az első emberi repülésre 2017-ben kerülhet sor, ami jelentős lépés lenne, figyelembe véve, hogy a korábbi kormány által tervezett Orion kapszula 2021 előtt nem hagyta volna el a Földet, tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© fastleslie2012. 02. 23.. 11:53||#46
Nem is csodálom! Rengeteg pénzt pazarolnak el feleslegesen olyan dolgokra, amelyekbõl az emberiség nagy része egyáltalán nem is profitálhat semmit! Rengeteg probléma van itt a Földön is, amit meg kellene oldani, és amibõl talán még a ma élõ emberek is profitálhatnának! Az ember esze megáll, amikor hallja ezeket az iszonyatosan nagy összegeket, emelyeket pusztán a tudományos kíváncsiság kielégítésére fordítanak, és õszintén: Jobb lesz nekünk attól, ha tudjuk, hogyan keletkezett a világegyetem? Vagy mi is az a fekete lyuk? Vagy van-e víz a Marson, és volt-e ott élet? És ki mehet majd el a Marsra? Néhány kiválasztott, a többi milliárdok itt maradnak a jó öreg Földön!
© Katalizátor2012. 02. 18.. 00:32||#45
Bocsi a sok helyesírási hibáért, sajna angol a billenntyûzet.
© Katalizátor2012. 02. 18.. 00:27||#44
"Jó de miben nyilvánul meg az intézményi rendszeren kívüli, "valódi tudomány"? Bocs de ilyen nincs. Az utolsó tudományos cikket is lektorálják, beillesztik az intézményi rendszerbe. Ami meg nem így jelenik meg, az nem nevezhetõ tudományos munkának."

Bocsi, de ILYEN VAN! Egyszerûen van. A majmok, amikor botot használnak a termeszek megevéséhez, akkor tudományos dolgok állnak a háttérben. Az intézmények meg sehol sincsenek!

Inkább úgy kéne elképzelned a tudományt, mint a mûvészetet! Mai világunkban itt vannak a nagy lemezkiadók, a nagy filmstúdiók, amik megmondják a múvészeknek, mit kell pontosan csinálni és mi a határidõ. A mûvész ezután belevisz a mûbe annyit magából, amennyit tud, de az egész mégis csak bérelt munka, nem teljesen a sajátja.
A tudomány ugyanez. Ezek a hatalmas fejlesztési, egyetemi, mûszaki intézmények megszabják a tudósoknak, hogy mit KELL tenniük. A tudosok nem maguk döntik el mit szeretnének csinálni, mi érdekli õket. Amit gyártanak, abból késõbb pénz lesz. Amibõl nem lesz pénz, abból nem lesz semmi. Ez viszont nem jelenti, hogy felesleges, csak nem hoz profitot. Viszont rengeteg felesleges dolgot is csinálnak, ami meghozza a lóvét. A mai intézményesített tudomány hátterében semmilyen tudományos módszer nincs. Ez egy félig megerõszakolt, rabszolgasorba taszított hatalmi eszköz lett. Ne ezt vedd alapul, mert veszélyes! Ahogy ma láthatjuk is...

Végezetül pedig hidd el nekem: Mindenre van válasz! Csak nehéz megkeresni. Feladhatod, mondhatod, hogy lehetetlen, de minden lehetséges. A tudomány maga "Isten" arca, amit sokan leegyszerûsítenek valami személlyé. Pedig a valóság (ergo, amit tudománnyal ismerünk meg) sokkal csodálatosabb és sokkal mélyebb, szeretettel átitatott vmi, mint maguk a vallások.
© Doktor Kotász2012. 02. 17.. 22:06||#43
"A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sõt ott igazán."

Szerintem csúsztatsz. Azért, mert az emberek nagyrésze nem tudós, a hétköznapi életben még nem bukik a tudomány.

Maximum annyi történik, hogy az emberek fele nem érti, hogy mi történik egy olyan hétköznapi tett folyamán, hogy felkapcsolja a villanyt.

70% azt hiszi, hogy drózon gyün a petroleum.
29% meg azt, hogy folyik az áram és ezért.

De csak 10% tudja, hogy a vezetékpár közötti szigetelõben a két ér feszültségkülönbsége miatt elindul egy elektromágneses hullám (fotonok), és ennek a hullámnak csak kísérõjelensége, azaz következménye a szabad elektronok elektronok elmozdulása, azaz az elektromos áram, ami energiaveszteséget okoz a villanykörtében, ahol hõvé alakul, és a hõtõl termikus sugárzással próbál megszabadulni az izzószál, és fényt bocsát ki magából.

Hogy ezt az emberek 99%-a nem tudja, még nem a tudomány bukik, csak az emberek nem tudósok a hétköznapi életben.

"Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tûnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek."

Az nem a transzcendens, hanem a kutatandó terület.

A trenszcendcia vallásos mûfogalom a természetfelettire a sámánizmustól a katolikus dogmákig. Szellemek, szentek, kísértetek, démonok, angyalok, istenek, ezoteria, kártyajóslás, csillagjövendölés, pénzenergia lehívása az Univerzumból emeltdíjas telefonvonalon.

Te azért próbálod a tudományt második helyre tolni, mert gyakran ütközik a vallásos dogmákkal.
+1
© MrTressy2012. 02. 17.. 15:49||#42
Majd mennek a kínaiak elõször aztán lesz kapkodás...
© Irasidus2012. 02. 17.. 15:20||#41
"Erre az egyik legjobb példa az ember maga. Mi az ember? Mi a tudat, honnan ered, mi a célja? Mi az ezekre adható tudományos válaszokból a legautentikusabb??? Szerintem ne is kísérletezz, ezekre a kérsdésekre nincs válasz! Nincs megfelelõ válasz, és valószínûleg soha nem is lesz."

Remek példa arra, hogy fogalmad sincs mi a tudomány. Kitalálod, hogy a tudomány minden kérdésre tudja a választ (ami marhaság), és utána felhozol egy példát amire nem tudja. Aztán meg kategorikusan és minden alap nélkül kijelented, hogy erre nem is lesz soha tudományos válasz! Ezt szalmabáb érvelésnek hívják, vagy árnyékbokszolásnak. A magad által kitalált "tudomány" ellen tiltakozol, és hozol fel példákat, és utána elégedetten hátradõlsz, hogy milyen igazad van. Ebben egyet tudok érteni veled, ha ilyen lenne a tudomány nem lenne jó, még jó, hogy nem ilyen.
© Irasidus2012. 02. 17.. 15:13||#40
" A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sõt ott igazán."

Hétköznapi életnél sokkal többet ismertünk meg a tudomány segítségével. Egyszerûen nem tudsz olyat mutatni "hogy a hétköznapi életben bukik a tudomány" - legfejtebb csak saját ismereted korlátaid tudod megmutatni. Ebbe szerintem ne mennyünk bele, de ha akarsz égni mutass egy példát amikor szerinted bukik!

"Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tûnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek."

Ha valaha lett volna közöd a tudományhoz, tudnád, hogy a tudomány az ismeretlent kutatja, tudományos módszer segítségéével. Azt amit nem ismerünk, meg kutatási területnek nevezzük, vagy ismeretlennek, de semmi esetre sem transzcendensnek. Az meg kifejezetten nem értem, hogy miért gondolod ha kitalálsz valami bõdületes marhaságot és azt nevezed tudománynak, akkor igazad lesz?
+1
© NEXUS62012. 02. 17.. 14:20||#39
Félre értesz.
Nem akarom cáfolni a tudományt.
A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sõt ott igazán.

A tudománynak van létjogosultsága, univerzális érvényessége azonban nincs.
Egyrészt az emberi felfogóképesség, az ember mint információfeldolgozó rendszer korlátozottsága miatt (ha nem vagy autista minimális matematikai mûveletet tudsz csak fejben elvégezni, márpedig a tudomány alapvetõ nyelve a matematika).
Másrészt annak a közvetítõ rendszernek a korlátozottsága miatt, ami a tudást a társadalom többi rendszere felé átadja, a tudományos intézményrendszer korlátozottsága, öntörvényûsége miatt. Ez utóbbi szintén az ember korlátozottsága miatt van. Pl, mert az intézményrendszeren belül sem az az eredmény kerül feltétlenül elõre, ami megfelel a tudományos kritériumoknak, hanem ami a rendszerben megbúvó hatalmi hálózatban jobb pozícióba kerül.

Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tûnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek.
A tudományt nem kell ezektõl, mevédeni, vagy azoktól akik ezen rendszerek létét felhozzák.
A tudományt sokkal inkább az elvakult híveitõl kell félteni.
Szerintem.
-1
© wraithLord2012. 02. 17.. 14:12||#38
...szerintem ezt fejezzük be... <#idiota> Tudod mit? Igazad van.
© NEXUS62012. 02. 17.. 14:06||#37
Jó de miben nyilvánul meg az intézményi rendszeren kívüli, "valódi tudomány"? Bocs de ilyen nincs. Az utolsó tudományos cikket is lektorálják, beillesztik az intézményi rendszerbe. Ami meg nem így jelenik meg, az nem nevezhetõ tudományos munkának.

"A tudomány teljesen szabad, létezése mindenkié és mindenkiért. Ezt fojtja meg az intézményesített alteregója, ami azért elég nagy gáz."
Hát szerintem meg az intézményrendszer segíti elõ azt, hogy valami a társadalom más szervezetei számára is kompatibilis formában bekerüljön a nagy tudáshalmazból. Az intézményrendszert lehet szídni, mert szûkít, de pont az a dolga, hogy a nagy elképzeléseket, úgy mond szabványosítsa, az egymás mellett létezõ alternatív elméletekbõl kiválassza a gyakorlatban alkalmazhatót (és nem feltétlenül az "igazat"!!!).

Az, hogy a dolgokat tudományosan le lehet írni, forma szerint kategórizálni, vagy bizonyos mûködésüket az általunk ismert mechanizmusokkal magyarázni lehetséges, még nem biztos, hogy az adott dolgot, mint létezõ valamit, mint rendszert a leghatékonyabban ragadjuk meg.

Erre az egyik legjobb példa az ember maga.
Mi az ember? Mi a tudat, honnan ered, mi a célja? Mi az ezekre adható tudományos válaszokból a legautentikusabb???

Szerintem ne is kísérletezz, ezekre a kérsdésekre nincs válasz! Nincs megfelelõ válasz, és valószínûleg soha nem is lesz.
-1