Néhány évvel ezelőtt az akkor elvégzett felmérésekben még 10 százalék körül határozták meg azon vállalatok arányát, amelyek napi rendszerességgel alkalmaztak nyílt forráskódú szoftvert, tavaly azonban már 50 százalék körül húzódott meg a határvonal. A trend iránya tehát egyértelmű, bár az még nem teljesen világos, hogy a résztvevők pontosan hogyan is képzelik el a jövőt, és miként alakítják majd ki saját belső szabályzatukat, amely sok esetben még mindig hiányzik. Az azonban nyilvánvaló, hogy immár nem kizárólag takarékossági szempontok játszanak főszerepet az átállásban, a funkcionalitás és az egyénire szabhatóság legalább ilyen fontos.

A Gartner a napokban közölte a tárgyban elvégzett legújabb kutatásának eredményét, amely meglepőnek nem igazán nevezhető, mégis mindenképpen érdekes lehet mind az üzleti szféra képviselői, mind pedig az egyszerű felhasználók számára. A korábbi adatokat jócskán felülmúlva, 50 százalékos arányra derült fény a megkérdezett vállalatoknál, vagyis minden második cég használ naponta nyílt forráskódú fejlesztést, támaszkodik annak szolgáltatásaira, funkcióra. A 11 országban megkérdezett összesen 574 vállalat ezzel fontos fejleményre hívta fel a figyelmet: a nyílt szoftverek jelentősége minden korábbit meghalad, ezzel pedig az igazán nagyoknak is számolniuk kell.

Már említettük, hogy 5 évvel ezelőtt 10 százalék körüli arányt mértek hasonló felmérésben a Gartner szakértői, 3 évvel ezelőtt viszont már 30 százalékban határozták meg a nyílt szoftvereket használó cégek körét. Érdekes, hogy a most lefolytatott kutatáshoz tavaly nyáron gyűjtötték az adatokat, vagyis nem túlságosan friss számokról van szó, bár az is kétségtelen, hogy a vállalatok nem cserélik, illetve módosítják túl gyakran az általuk használt platformokat, így idejétmúlt, mára elavult kutatásról sem beszélhetünk.

A piackutató cég elemzői leszögezték, hogy a legtöbb válaszadó kiemelt, úgynevezett mission-critical, illetve kevésbé szem előtt lévő projektekben egyaránt alkalmaz nyílt szoftvereket, ezzel egy időben pedig egyre többen vértezik fel magukat a különböző platformok használatához, illetve módosításához szükséges tudással, Ez utóbbi itt különösen fontos szerepet kap, hiszen a nyílt forráskód mellett immár nem kizárólag a költségmegtakarítás szól (itt azért emlékezzünk arra, hogy a nyílt jelleg nem feltétlenül jelent ingyenességet), hanem az is, hogy ezen programokat jóval könnyebben, kedvezőbb feltételek mellett módosíthatjuk, hogy a lehető legjobban illeszkedjenek az adott cég profiljába, a meglévő szoftverek és technológiai platformok közé.

Ez persze fontos figyelmeztetés a kereskedelmi szoftverek értékesítésére, forgalmazására, sőt azok kiszolgálására és fejlesztésére szakosodott nagyoknak is, hiszen ők sem hagyhatják figyelmen kívül az open source terjedését. Jó példa erre a Microsoft, amely saját Office és SharePoint platformjait igyekszik népszerűsíteni, illetve rábírni az érdeklődő cégeket a meglévő példányok lecserélésére, frissítésére. A szoftvercég Business divíziója az üzleti év második negyedében csaknem egynegyedével növelte bevételeit, amely elsősorban az Office 2010 kedvező fogadtatásának eredménye, itt azonban legalább ilyen fontos tényező, hogy a legtöbb vállalat minden bizonnyal nem fogja 2-3 évente beszerezni a legújabb verziót. Többre van tehát szükség ahhoz, hogy megőrizzék előnyüket, nem véletlen, hogy bemutatták az ingyenes Office Web Apps platformot, amelynek többek között az is feladata, hogy megtartsa, sőt szélesítse a felhasználók körét.

A Gartner felmérésében további érdekes adat, hogy a megkérdezettek alig 22 százaléka alkalmazza a nyílt szoftvereket (OSS) minden részlegnél, míg 46 százalékuk egyes jól meghatározott projektekben és munkacsoportoknál veszi igénybe azokat, ők tehát egyelőre a vegyes felállásra szavaznak. További 21 százalék aktívan mérlegeli a nyílt programok rendszeres alkalmazásának lehetőségeit és potenciális előnyeit, ők azonban még nem állnak készen a váltásra. A vezető szempontok ezen a téren a megfelelő, rugalmas adatkezelés és integráció, a jól kigondolt felépítés, valamint az üzembe helyezést követő felügyelet és karbantartás, illetve igény szerinti testreszabás. Nem feledkeznek meg azonban a virtualizációról, az adatközpontok modernizációról, valamint a biztonságról sem, ahol az OSS szintén egyre jobb pozíciót foglal el az utóbbi években.

A korábbi adatokkal, valamint a trend alakulásával kapcsolatban megjegyzik, hogy bár a kereskedelmi szoftverek alkalmazása nagyjából az OSS növekedésével arányosan csökkent, eközben azonban szintén egyre nagyobb szerephez jutottak a belső fejlesztésű platformok, amelyek nyilván szintén erősen támaszkodnak a meglévő nyílt forráskódú szoftverekre. Ez, vagyis a saját platformok kialakításának viszonylagos könnyebbsége és gyorsasága szintén a nyílt jelleg forszírozása mellett szól, az érdekelt vállalatok pedig egyre több esetben támaszkodnak saját fejlesztésű programokra, jóllehet ezek legtöbbször a meglévő kereskedelmi jellegű platformok kiegészítéseként jönnek szóba, mintsem teljes mértékű utóddokként.

Ami a jövőt illeti, a Gartner azt jósolja, hogy egyre több cég bukkan majd fel, amelyek a kereskedelmi platformok támogatására és kiszolgálására fókuszálnak (igyekezvén minél nagyobb profitra szert tenni ebből), ezzel egy időben azonban folytatódni fog a nyílt alternatívák jelentőségének növekedése. A különböző IT-cégek közül egyre többen veszik majd igénybe a szintén növekvő számú fejlesztői eszközöket, hogy kialakítsák a számukra ideális csomagokat, összhangban azzal a megállapítással, hogy a takarékosság immár csak egy tényező a sok közül. Az integráció és automatizálás fokozása kellőképpen versenyképessé teszi a nyílt forráskódú platformokat, így érdekes küzdelemnek lehetünk szemtanúi az elkövetkező években a kereskedelmi és nyílt szféra szereplői között.